Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.05.31

Két márciusi újdonság a Kúriától

ket-marciusi---2021.maj---kep.png

 

 

 

Az EUB a 135/77. számú, Bosch ügyben hozott ítéletében általános jelleggel úgy foglalt állást, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásban kihirdetett ítélete rendelkező részében írtak kötik a tagállami bíróságot az uniós jogértelmezés körében, a döntés indokainak figyelembevételével. Ebből is következik, hogy az EUB által felállított követelményrendszer megvalósulását az árfolyamkockázati tájékoztatás tisztességtelenségének megítélése során összességében kell vizsgálni, azt nem kell, illetve nem lehet taxatív felsorolásnak tekinteni, ahogy nem lehet egyes elemeket sem kiragadottan értékelni, hanem a szerződés egyéb rendelkezései figyelembevételével kell megítélni, hogy a nyújtott tájékoztatás megfelel-e a tisztességes tájékoztatással szemben felállított követelményrendszernek. (30)

 

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében előadta, az alperesi kockázatfeltárás világos és érthető voltát a Kúria több esetben is vizsgálta, és az alperes perbeli tájékoztatását elégségesnek, ennek megfelelően tisztességesnek találta. A Kúria a hivatkozott ítéleteit vizsgálva megállapította, hogy az azok alapjául szolgáló ügyekben részben eltérő tényállás alapján, az alperes eltérő időpontokban kötött szerződései képezték az eljárás tárgyát, és nem volt beazonosítható az azonos megszövegezés, részben más pénzügyi szolgáltatók eltérő szerződéses kikötéseit vizsgálták a bíróságok, így azokból a perbeli tájékoztatás megfelelő voltára nem lehet következtetni. Ha pedig mégis arra a megállapításra kellene jutni, hogy azonos tényállás mellett jutott a Kúria a korábban más tanács által hozott jogi állásponttól eltérő megállapításra, ez esetben utal a Gfv.VII.30.090/2020/9. számú öttagú tanácsban hozott határozatában kifejtettekre. A Kúria hivatkozott határozatban úgy foglalt állást, hogy az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás tisztességtelenségének megítélése nem jogkérdés eldöntését, hanem a tájékoztatás értelmezését igényli: azt, hogy az adott tájékoztatás a Kúria 6/2013. számú, illetve 2/2014. számú Polgári Jogegységi határozatában, illetve az EUB döntéseiben megfogalmazott követelményrendszer alapján tisztességesnek minősül-e. Ez pedig a határozatban foglalt szempontok mérlegelését jelenti, így a korlátozott precedens rendszer e körben nem érvényesül. (36)

 

Budapest, 2021. március 23.

Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke,

Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró,

Dr. Osztovits András sk. bíró

Gfv.VII.30256/2020/9.

 

A Kúrián az adós nyert.

 

További érdekességek és az Kúria döntése a Hitelsikerek oldalán:

https://hitelsikerek.hu/kuriai-vegzes-budapest-bank-szerzodes-ugyben/

 

LÉGY TÁJÉKOZOTT ÉS TÁJÉKOZTASD A SORSTÁRSAIDAT

EZEKRŐL A PEREKRŐL NINCS SZÓ A NAPI MÉDIÁBAN

kapcsolat: hitelesmozgalom@gmail.com