Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


KÁSLER – CURIA - FŐTANÁCSNOK

2014.02.12

 Ez a Kásler-OTP per legújabb fejleménye. Miről is szól ez a per?

 

Előzmény röviden, idézet a másodfokú ítéletből:

 

 „A kölcsön jogügyletben devizaértékesítés – eladás és vétel – tehát nem történik,

ezért az eltérő vételi folyósítás kori, és eladási törlesztési árfolyamon

a hitelező különbözeti árrést nem alkalmazhat.

 

 

 

„Mintha vétel” és „mintha eladás” jogilag nem létezik – értelmezhetetlen –,

a „virtuális szolgáltatásért” pedig legfeljebb „virtuális ellenérték” jár.”

 

 „A bank részéről devizaalapú kölcsön esetén akkor tisztességes a kikötés,

ha a folyósítás és a törlesztés elszámolása

egynemű devizaárfolyam alkalmazásával történik,

azaz a folyósításkori és törlesztéskori devizaárfolyamot

egyaránt vagy vételi, vagy egyformán eladási, vagy középárfolyamon számolják.”

 

 

 

 

Ritka a bírósági ítéletekben az ilyen egyértelmű megfogalmazás: nincs sem deviza vétel, sem deviza eladás, ezért nem lehet bevétele a banknak azért, mert eladási és vételi árfolyamokkal számol.

 

Ez másodfokú ítélet volt, tehát érdemben ezt követően az OTP-nek már nem volt lehetősége sem új elgondolással érvelni, sem új bizonyítékokat benyújtani.

 

Az OTP-nek  valami „eljárási hibát” kellett kitalálni, hogy a Kúriához fordulhasson.  Keresett hosszasan és talált egy uniós jogszabályt, mely szerint „elsődleges szolgáltatást” nem lehet tisztességtelenség szempontjából vizsgálni. Az OTP szerint a vételi-eladási árfolyam alkalmazása „elsődleges”…

 

A Kúria nem tudott ebben a kérdésben állást foglalni, ezért az Unió Legfőbb Bíróságához, a Curiához fordult.

 

Részletesebben az egy évvel ezelőtti előzmények:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/kasler---otp-vegzes-a-kurian-2012.01.15.html.

 

A Curia még nem döntött, ma a Főtanácsnok indítványa vált ismertté.

 

 

01---fejlec.png

 

Most párhuzamosan nézzük a feltett kérdést és a választ:

 

 

1.     

külföldi pénznemben meghatározott,

de ténylegesen hazai pénznemben folyósított,

és a fogyasztó által kizárólag

hazai pénznemben törlesztendő kölcsöntartozás esetén,

az átváltási árfolyamokat meghatározó,

egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötések

a szerződés elsődleges tárgyának meghatározása fogalma alá vonhatók? 

 

 02-elsodleges.png

 

 

2.   

Amennyiben nem,

az eladási és vételi árfolyam különbözete

olyan díjazásnak tekintendő-e,

melynek a szolgáltatással arányban állása

a tisztességtelenség szempontjából megvizsgálható?

E körben van-e jelentősége annak,

hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között

tényleges átváltásra sor kerül-e?

 

Erre meglepő módon nincs válasz, nincs észrevétel. Pedig érdekes, mert itt van egy lényeges kérdés: van-e jelentősége annak, hogy tényleges átváltás van-e, amikor azt vizsgáljuk, hogy a szolgáltatás és a szolgáltatás díja arányban áll-e egymással. Nagyon egyszerűen fogalmazva: tisztességtelenség szempontjából kell-e vizsgálni azt, ha fizetünk egy nem létező szolgáltatásért?

 

 

 

3.

Ha a szerződési feltételek  nem világosak és érthetőek,

akkor a fogyasztó számára a szerződési feltételnek

önmagában nyelvtanilag kell világosnak és érthetőnek lennie,

avagy ezen túlmenően a szerződési feltétel alkalmazása,

gazdasági indokainak illetve

a szerződés többi feltételével való kapcsolatának

is világosnak és érthetőnek kell lennie?

 

03-vilagos.png

 

4.

Kölcsönszerződésben alkalmazott

általános szerződési feltétel

tisztességtelen rendelkezésének érvénytelenségét

a tagállami bíróság

az adott szerződési feltétel módosításával, kiegészítésével

a fogyasztó javára akkor sem szüntetheti meg,

ha egyébként a rendelkezés elhagyása esetén

a megmaradt szerződési rendelkezések alapján

a szerződés nem teljesíthető?

 

 04-helyettesit.png

 

Öszefoglalás:

 

05-osszefoglalo.png

 

 

A Curia bírái még csak most kezdik el a tárgyalásokat. A döntésükre még hónapokat kell várni.

 

 

06-javaslatot-terjeszt.png

 

Utána jön majd a Magyar Kúria. Az Európai Curia döntését majd értelmezni kell, tárgyalni és döntést hozni.

 

Szinte bizonyos, hogy egy alsóbbrendű bíróságot fognak majd kijelölni, mely elszámoltatja majd a feleket. Ennek a bíróságnak a döntését pedig majd meg lehet fellebbeztetni. Így még eltelik pár év, mire…

 

Bár ne lenne igazam.

 

Persze az is csodás lenne, ha minden bíró érthetően, emberek számára is értelmezhetően fogalmazná meg gondolatait.

 

Úgy tűnik a Curia főtanácsnoka sem értette meg a magyar Kúria kérdéseit teljes részletességében. A Főtanácsnok egész egyszerűen kihagyta azt az indítványából, hogy „mintha deviza vétel”-ről és „mintha deviza eladás”-ról van szó ebben a perben.

 

A végére hagytom az indítvány nagyon-nagyon fontos megállapítását:

 

07-lenyeg.png

 

Ezt az összefoglalót tekintsétek vitaindítónak.

 

Várom a véleményeket pro és kontra….   hitelesmozgalom@gmail.com

 

 A teljes sajtóközlemény itt olvasható:

http://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2014-02/cp140016hu.pdf