Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Június 16.-án jogegységi döntést hoz majd a Kúria

2014.06.04

kuria-taj-14.06.04---kep.png  

 

- kékkel bemásoltam a hivatkozott részt, a vastagított kiemelés tőlem -

 

A Kúria Elnöke mint a jogegységi tanács elnöke, június 3-án a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések egyes rendelkezéseinek – a 6/2013.PJE által el nem bírált – tisztességtelensége tárgyában a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében folytatandó jogegységi eljárásban 2014. június 16. napjára összehívta a Kúria Polgári Kollégiumának mint jogegységi tanácsnak a nem nyilvános ülését.

A folytatódó jogegységi eljárásban a jogegységi tanácsnak a következő kérdésekben kell állást foglalnia:

1) A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés, mint szerződéstípus tisztességtelen-e annak következtében, hogy az árfolyamkockázatot – kedvezőbb kamat ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli (6/2013. PJE határozat 2. f. pont)?

 

f) Az eddig elemzettek a magyar jog által szabályozott olyan érvénytelenségi okok, amelyek értelmezése egyedül a magyar bíróságok feladata. A magyar jogban azonban van egy olyan érvénytelenségi ok is, nevezetesen a fogyasztói szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek tisztességtelenségének a megítélése, amelyre vonatkozó rendelkezések (Ptk. 209. §, 209/A. §, 209/B. §) részben uniós irányelvek átültetése folytán kerültek a magyar jogrendszerbe, és így alkalmazásuk az uniós szabályok értelmezését is igénylik. Ez pedig – kétség esetén – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikk (3) bekezdése értelmében az Európai Unió Bíróságának a kizárólagos hatáskörébe tartozik. A jogegységi tanács álláspontja szerint a deviza alapú kölcsön mint szerződéstípus tisztességtelen volta jelenleg nem ítélhető meg, figyelemmel arra, hogy ezt is érintően a Kúria egyik ítélkező tanácsa egy konkrét ügyben előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál, kérve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv egyes rendelkezéseinek értelmezését. Ez az eljárás jelenleg még folyamatban van (C-26/13. sz.).

 

 

2) A pénzügyi intézmény által az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves (ellentmondásos, hiányos, illetve a valóságnak nem megfelelő) tájékoztatás eredményezheti-e – az átláthatóság hiánya következtében – a szerződés árfolyam kockázatra vonatkozó rendelkezéseinek a tisztességtelenségét (6/2013. PJE 3. pontjához tartozó indokolás 4. bekezdése)?


Amennyiben a fogyasztó nem kapott megfelelő tájékoztatást a szerződéses kockázatokról, ez – az Európai Unió Bírósága által a C-26/13. számú ügyben kifejtendő állásponttól is függően – felvetheti azt a kérdést, hogy a téves, nem a valóságnak megfelelő tájékoztatás folytán a szerződés egyes feltételei megfelelnek-e az átláthatóság elvének; ha nem, ez akár tisztességtelenséget is eredményezhet.

A téves vagy nem megfelelő tartalmú tájékoztatás, illetve a félrevezető tájékoztatás –  bizonyítottság esetén – annak megállapításához is vezethet, hogy az adós a szerződés megkötésekor tévedésben volt vagy a pénzügyi intézmény őt szándékosan megtévesztette.

  

 

3) Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének (6/2013. PJE határozat 6 pont)?

6. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyó előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fogja meghozni tekintettel arra, hogy ez a döntés várhatóan kihathat a jogegységi indítványban feltett kérdés megválaszolására.

 

 

4) A folyósításkor vételi, a törlesztésekkor eladási árfolyam alkalmazásának előírása tisztességtelen szerződési feltételnek tekintendő-e; ha igen annak mi a jogkövetkezménye (6/2013. PJE határozat 5. pontjához fűzött indokolás utolsó bekezdése)?

Speciális esetet képez, ha a szerződés tisztességtelennek bizonyult kikötése az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi. Ez a kérdés merült fel a Kúria előtt folyamatban levő Pfv.VII.21.247/2012. számú ügyben, a kétnemű árfolyam alkalmazása (a folyósításkor deviza vételi, a törlesztésekkor deviza eladási árfolyam kikötése) kapcsán. E kérdéskör tekintetében a jogegységi tanács nem tud iránymutatást adni, ugyanis a 13/93/EGK irányelv értelmezésére kétely esetén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikk (3) bekezdése értelmében az Európai Unió Bírósága jogosult. Ezért az említett számú ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása iránti kérelmében a Kúria ítélkező tanácsa arra kért választ, hogy a kétnemű árfolyam használatának tisztességtelensége a bíróság által vizsgálható-e. Ha vizsgálható, elégséges-e, ha egy szerződéses rendelkezés nyelvtanilag egyértelmű, avagy annak érthetősége tágabb összefüggésben vizsgálandó. Végül, ha a tisztességtelennek bizonyult feltétel elhagyása esetén a szerződés nem teljesíthető, mi módon van a bíróságnak lehetősége az érvénytelenség kiküszöbölésére. Nyilvánvaló, hogy a harmadik kérdésre adandó iránymutatás minden olyan egyéb – eddig még nem ismert –  esetben is irányadó lesz, amikor a tisztességtelen szerződési feltétel elhagyásával a szerződés nem teljesíthető. Az eljárás az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban van. Azokban a peres eljárásokban, amelyekben az érvénytelennek talált szerződéses rendelkezés nélkül a szerződés nem teljesíthető indokolt lehet, hogy a bíróság az előtte lévő per tárgyalását felfüggessze. Ennek lehetőségét a tárgyalás felfüggesztésének egyes kérdéseiről szóló 3/2005. (II. 14.) PK-KK vélemény egyértelműen rögzíti.

 

 

5) A Kásler-ügyben, június 3-án a Kúria öt tagú ítélkező tanácsa által meghozott határozat folytán a jogegységi tanácsnak döntenie kell a korábban Gfv.VII.30.078/2013. számon meghozott és elvi határozatként (EBH.2013.G.10.) közzétett határozat elvi bírósági határozatként való fenntartásának a megszüntetéséről.

 

10-2013---kep.png

 

 

 

 

 

 

 

 

 

http://www.lb.hu/hu/elvhat/102013-szamu-gazdasagi-elvi-hatarozat

 

Budapest, 2014. június 4.

A Kúria Sajtótitkársága

 

 

http://www.lb.hu/hu/sajto/tajekoztato

 

Négy elemzést küldtünk a Kúriának májusban. Ezekben ezekre a pontokra is kitértünk. Mind a négyben kértük konferencia megtartását civilek bevonásával (ugye emlékeztek, volt már ilyen). Jobban jártak volna a konferenciával, mert így lehet, hogy tovább égetik magukat...

 

Mert valljuk be, elég égő ha a valóságnak nem megfelelő döntést hoznak, mely logikával, számtannal, tényekkel cáfolható.

 

Az is égő, ha a PITEE per után hozott elvi határozatot megszüntetik. Égő mert a Kásler per már akkor is ismert volt a számukra. Csak a vak nem látta, hogy van egy költség mely mögött nincs devizaváltás, nincs szolgáltatás és ráadásul becsapták a fogyasztókat azzal, hogy ezt a költséget eltitkolták a bankok. Arról most ne is beszéljünk, hogy a perbe fogott bank a költséget duplájára emelte és az emelés lehetőségét is kihagyta a szerződésből.

 

Ha nincs konferencia, hát nincs konferencia.

 

Mi figyelni fogunk és elemezni...

Minden csúsztatást, minden valótlanságot, minden félremagyarázást be fogunk mutatni

 

A négy elemzésünk fel van töltve erre a honlapra, nem nehéz megtalálni...