Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jogértelmezés fejlődés

2016.04.28

 

A devizahitelezés során, akkor amikor a bankok elénk tették a kölcsönszerződést, hogy “itt írja alá”, a törvény így rendelkezett:

 

213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát 

(Hitelintézeti Törvény)

 

Így utólag sem tűnik ez olyan lehetetlen feladatnak, csupán oda kellett volna írni a papírra:

 

A kölcsön összege: 15.000.000 forint.

vagy

A kölcsön összege: 100.000 svájci frank.

 

Az első esetben az adósnak forint kölcsöne van, összesen 15.000.000 forintot kell visszafizetnie (+kamat), míg a másik esetben deviza kölcsönről beszélünk, az adósnak 100.000 svájci frankot kell visszafizetnie (+kamat). Minden egyértelmű és nincs utólagos vita, hogy így gondoltam, úgy tartom nyílván, meg olyan mintha….

 

 

2001-ben kimondottan a lakáscélú hitelekkel kapcsolatban hozott az Európai Unió ajánlást a lakáshitelekre. Ebben szerepel egy „információs adatlap” melyet „ajánlott” a bankoknak használniuk a megfelelő tájékoztatás érdekében. Ismétlem ez 2001-ben volt, amikor még a devizahitelezésről még csak nem is hallottunk!

Az 5. pont az adatlapon: „a hitelösszeg nagysága és pénzneme”

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/alap-informaciok/az-unio-2001-ben-hozott-ajanlast-a-lakashitelekre....html

 

 

Azonban a bankok nem bajlódtak ilyen aprósággal, hogy eleget kell tenniük a törvényi előírásoknak vagy az uniós ajánlásnak. Nagyon valószínű, hogy több százezer kölcsönszerződésben nincs feltüntetve a kölcsön összege (kiindulva a személyesen olvasott szerződések szövegéből).

 

 

A bankok érdekében a Kúria hozott egy jogegységi döntést (6/2013 PJE), mely puhította a kemény jogszabályt (…semmis az a ….)

 

Nem szükséges…., hogy maga a kölcsönadott, folyósított összeg, illetve a törlesztések összege tételesen szerepeljenek a szerződésben, hanem az is elégséges, ha azok kiszámítható módon vannak meghatározva. Amennyiben a kölcsönadott deviza összeg, a folyósított forint összeg, illetve a visszafizetendő forintban meghatározott törlesztőrészletek egyértelműen kiszámíthatók a szerződés rendelkezései alapján, a deviza alapú kölcsönszerződés nem ütközik a Ptk. 523. § (1) bekezdésébe.

 

Vagyis már elég az is ha a kölcsön tárgya a  kölcsönszerződés adataiból „egyértelműen kiszámítható”, nem szükséges, hogy „tételesen szerepeljen”.

 

A jogértelmezés tehát egy nagyot fejlődött!

 

jogertelmezes-fejlodes.png

 

Született azonban egy ítélet még 2015 novemberében a Kúrián, mely szerint:

 

„A szerződő felek a közjegyzői okirat kölcsönszerződést tartalmazó részében kizárólag forintban határozták meg a kölcsön összegét, devizában nem, és a szerződés … pontjai alapján a kölcsön devizában meghatározott összege nem is számítható ki.”

 

„Deviza alapú bankkölcsön esetében a kölcsönszerződésnek tartalmaznia kellett volna a kölcsön főtárgyát: a kölcsön tárgyát képező devizát, mégpedig pontos, összegszerű megjelöléssel vagy legalábbis magából a kölcsönszerződésből egyértelműen kiszámítható módon.” 

 

Na ebből lett a Wellmann botrány, mivel a Bankszövetség kérésére Dr. Wellmann György a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a Kúria ítéletét önhatalmúlag letiltatta.

 

Hét neves ügyvéd a Köztársasági Elnökhöz fordult:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/level-ader-janos-elnok-urnak-wellmann-ugyben.html

 

 

Érdemes alaposan megnézni, hogy a 6/2013 PJE miként rendelkezik még:

 

A Hpt. 213. § (1) bekezdése értelmében az a)-g) pontoknak nem megfelelő tartalmú szerződés semmis. E felsorolásban vannak olyan pontok, amelyek az egész szerződés érvénytelenségét eredményezhetik, például, ha a szerződés tárgya, a THM mértéke, illetve a törlesztőrészletek nagysága nincs a szerződésben rögzítve.

 

 

Hamarosan Dr. Wellmann György vezetésével összeül a jogegységi tanács és ismét elmagyarázzák nekünk, hogy miként kell értelmezni a törvény alábbi pontját…:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/devizahiteles-kerdeseket-ertelmez-a-kuria-polgari-kollegiuma.html

 

213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát 

 

… úgy, hogy a kölcsönszerződés ne legyen akkor sem semmis, ha nem tartalmazza a szerződés tárgyát és a szerződésben szereplő adatokból nem is lehet azt kiszámolni.

 

Várhatóan a jogértelmezés tovább fog fejlődni! 

 

 

Nagyon sok szerződében nem szerepel a törlesztő részletek összege sem. Lehetséges, hogy születik majd arra is jogértelmezési utasítás a bíróknak, hogy miként kell értelmezni „helyesen”, úgy hogy a bankoknak jó legyen?

 

213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,