Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


indok vs. indoklás - ismét WELLMANN

2016.05.26

Dr. Damm Andrea a beadványában

a semmis, a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

Valamint kérte az indoklás további kiegészítését.

 

Tehát azt kérte, hogy határozzák meg,

még milyen egyéb semmisségi indokok állnak fenn,

a szerződéssel kapcsolatban.

 

A beadvány nem a jogerős ítélet indoklására

(magyarázatára) irányult!

 

A beadvány arra irányult,

hogy a szerződésben van-e több semmisséget idéző ok.

 

indok=ok (ok a semmisségre)

indoklás=magyarázat

 

Dr. Wellmann György bediktálja a jegyzőkönyvbe

az ítélet hatályban tartását, 

és senki sem veszi észre, 

hogy a jegyzőkönyvbe nem indokot 

(azaz további semmisségi indok megállapítását), 

hanem az ítélet indokolásának megváltoztatását diktálja be!!!

 

indok-es-indoklas---kep.png

 

A manipulációs technika egyértelmű. 

 

Miközben a főbíró játssza a hülyét a hatályon kívül helyezés erőltetésével, addig ezzel könnyedén elvonja mindenkinek a figyelmét arról, hogy "indokolást" diktál a jegyzőkönyvbe, "indok" helyett!

 

Mindezt a kamerák előtt!

 

Minden rögzítve!

 

Az interneten itt találod:

https://sites.google.com/site/magyarkuria16/

Ismerd meg a teljes történetet! Nézd a videókat is!!!

 

Dr. Damm Andrea beszámolója a tárgyalás után:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/2015.12.08.-dontott-a-kuria.html

 

 

Részletek a Kúria ítéletéből:

 

A jogerős ítélet indokolása szerint a szerződés valóban létrejött a peres felek között és annak tárgya is megállapítható volt a szerződésből. A másodfokú bíróság sem találta megalapozottnak a keresetet a régi Hpt. 213. § (1) bekezdése b), d) és e) pontjára alapítottan. Az alkalmazott árfolyamrésre tekintettel azonban - a régi Hpt. 213. § (1) bekezdésének c) pontja alapján - megállapította a szerződés érvénytelenségét, mert azt álláspontja szerint költségnek kellett tekinteni.

….

A felperes ezen túlmenően csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő,amelyet azonban a Kúriának hivatalból el kellett utasítania, mert a Pp. 271. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a jogerős határozatnak csupán az indokolása ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

….

A másodfokú bíróság jogszabálysértően állapította meg a perbeli kölcsönszerződés jogszabályba ütközés miatti érvénytelenségét azon az alapon, hogy az nem felelt meg a régi Hpt. 213. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak. A döntés nem áll összhangban a 6/2013. számú PJE 5. pontjában és annak indokolásában kifejtettekkel, továbbá ellentétes a 2/2014. számú PJE 3. pontjában foglaltakkal, amelynek értelmében ilyen esetben a szerződés részleges érvénytelensége állapítható meg.

 

A felperes helyesen hivatkozott arra, hogy az utóbb meghozott jogszabályok nem lehetnek irányadóak a perbeli jogvita elbírálásakor, a jogegységi határozatok azonban ettől eltérő megítélés alá esnek. A 2/2014. számú PJE határozat - az ilyen jellegű szerződések ez okból való érvénytelenségének a helyes jogcíme körüli viták lezárásaként - kétség kívül már a jogerős ítéletet követően került meghozatalra. A jogegységi határozat azonban a Kúria töretlen gyakorlata szerint nem jogszabály és ebből eredően nincs hatálybalépése sem, azaz a visszaható hatály kérdése nem merülhet fel az esetében.

 

A 2/2014. PJE határozat 3. pontja a különnemű árfolyamok alkalmazását tisztességtelennek minősítette és megszüntette ezért az EBH2013. G. 10. számú határozat elvi bírósági határozatként való nyilvántartását. A jogegységi határozat azon alapult, hogy a tisztességtelen költség feltüntetésének a hiánya nem minősíthető jogszabályba ütközőnek.

 

A másodfokú bíróság döntése tehát eleve téves volt, mert nem lett volna helye az általa hivatkozott okból a teljes szerződés érvénytelensége megállapításának.

 

 

Budapest, 2015. december 8.

 

Dr. Wellmann György s.k. a tanács elnöke,

dr. Puskás Péter s.k. előadó bíró,

Tamáné dr. Nagy Erzsébet s.k. bíró

 

Pfv.VI.20.960/2015/9.szám

 

 

http://ukp.birosag.hu/portal-frontend/stream/birosagKod/0001/hatarozatAzonosito/Pfv.20960_2015_9//