Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.02.04

Horvátország: a devizahitelesek nyertek a bankok ellen

horvat-kep---01.png

 

Az egyik rövid sajtó beszámoló:

 

A horvát alkotmánybíróság elutasította hét horvátországi bank keresetét a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében, és helyben hagyta a legfelsőbb bíróság döntését, miszerint a pénzintézetek tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, aminek következtében megnőtt a hitelfelvevők törlesztőrészlete.

A horvát frankhitelesek még 2012-ben indítottak csoportos keresetet a bankok ellen. Képviselőjük (Franak Egyesület) szerint „akik már átváltották hiteleiket, azoknak még várniuk kell az uniós bíróság döntésére. Viszont az a 70 ezer ember, aki nem váltotta át hitelét, és már törlesztette, az visszaperelheti a kölcsöne 50-80 százalékát.”

A Horvát Bankszövetség igazgatója úgy véli, „az alkotmánybíróság döntése több ponton sérti a bankok alkotmányos jogait, és még vizsgálják a rendelkezésükre álló egyéb jogi eszközöket.”

A horvát pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, a hét bank közül hattal megállapodtak, hogy elállnak a nemzetközi választott bíróságon kezdeményezett eljárásoktól.

 

https://hu.euronews.com/2021/02/04/horvatorszag-a-devizahitelesek-nyertek-a-bankok-ellen

 

A MTI beszámolója:

 

 

 
A horvát alkotmánybíróság elutasította hét bank keresetét a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében


 

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti:
    Zágráb, 2021. február 3., szerda (MTI) - A horvát alkotmánybíróság szerdán elutasította hét horvátországi bank keresetét a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében, és helyben hagyta a legfelsőbb kereskedelmi bíróság döntését, miszerint a pénzintézetek tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, amelynek következtében megnőtt a hitelfelvevők törlesztőrészlete - közölte a helyi sajtó.

 

    A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben emelt kollektív vádat a Zagrebacka Banka, a Privredna Banka, az Erste Group Bank AG, a Raiffeisen Bank International AG, az Addiko Banka, az OTP Horvátország, a Splitska Banka (jelenleg az OTP tulajdona) és Sberbank ellen, amiért 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról.


    Egy évvel később megszületett az első ítélet a zágrábi kereskedelmi bíróságon a svájci frank alapú jelzáloghitelt semmissé nyilvánításáról, amelyet számos per követett, több kimenetellel, a bíróságok több szintjén.


    A pénzintézetek a legfelsőbb bíróság és a legfelsőbb kereskedelmi bíróság 2019-es ítélete ellen adtak be keresetet az alkotmánybíróságon, amelyet most elutasított a taláros testület.

 
    A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete szerdai közleménye szerint a mostani döntéssel véget ért a tíz éve tartó jogi harc.


    Minden svájci frank alapú hitelesnek megkérdőjelezhetetlen jogalapja van most ahhoz, hogy magánúton kártérítésért perelje a bankokat tisztességtelen üzleti tevékenységük miatt - írták.


    Zdravko Maric pénzügyminiszter kedden sajtótájékoztatóján tájékoztatott arról, hogy megállapodásra jutottak hat bankkal a fent említett pénzintézetekből, hogy azok elállnak a horvát kereskedelmi bíróságon és a nemzetközi választott bíróságon kezdeményezett eljárásoktól, utóbbit a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indították Horvátország ellen Washingtonban. Az Addiko Bankkal és a Splitksa Banka volt tulajdonosával, a Societe Generallal pedig még folynak a tárgyalások.


    A bankok azon veszteségeik miatt fordultak a bíróságokhoz, amelyeket a horvát jogi szabályozások okoztak, és amelyek 2015-ben kötelezően előírták, hogy a svájci frankban, vagy svájci frank alapon felvett lakossági hitelek adósainak kérelmére a horvát bankok kötelesek az adott lakossági hitelek devizanemét euróra vagy euró alapúra átváltani a folyósításkori árfolyamon és kamatozással.


    Újságírói kérdésre válaszolva, hogy mit kaptak a bankok cserébe, amiért nem perelik tovább Horvátországot, a pénzügyminiszter kijelentette: a pénzintézetek nem kapnak kártérítést az államtól, sem bármiféle kompenzációt. Hozzátette: mindazonáltal javítanak az üzleti környezeten, és további erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a horvát jogszabályokat összhangba hozzák az európai uniós direktívákkal és standardokkal.

 

kkk \ kigy \ guz \ gfp

MTI 2021. február 3., szerda 16:58

 

 

 

A hivatkozott Uniós Bírósági ügy:

 

 

Az Općinski građanski sud u Zagrebu (Horvátország) által 2020. október 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A. H. kontra Zagrebačka banka d.d.

(C-567/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: horvát

A kérdést előterjesztő bíróság

Općinski građanski sud u Zagrebu

Az alapeljárás felei

Felperes: A. H.

Alperes: Zagrebačka banka d.d.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a Bíróság ítélkezési gyakorlatában, különösen a C-118/17. sz. Dunai ügyben adott értelmezés szerint a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13 irányelv1 6. cikkének (1) bekezdését, hogy a hitelfelvevő fogyasztó és a bank közötti szerződéses viszonyba történő jogalkotói beavatkozás nem foszthatja meg a fogyasztókat attól a jogtól, hogy a bank által a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazásával a fogyasztók rovására jogalap nélkül szerzett összes előny visszatérítéséhez való jog érvényesítése érdekében bírósági úton vitassák az eredeti szerződés vagy a törvény alapján megkötött kiegészítő megállapodás feltételeit, abban az esetben, ha a jogalkotó beavatkozása következtében a fogyasztók önként beleegyeztek az eredeti szerződéses viszony módosításába a bankok számára törvényben előírt, arra vonatkozó kötelezettség alapján, hogy a fogyasztók részére ajánlják fel e lehetőséget, és nem pedig – mint a Dunai ügyben – közvetlenül a beavatkozó törvény alapján?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén az e két személy, a hitelfelvevő és a bank, között folyamatban lévő eljárásban eljáró nemzeti bíróság – amely a Zakon o izmjeni i dopunama Zakona o potrošačkom kreditiranju (a fogyasztói hitelről szóló törvényt módosító és kiegészítő törvény) Vrhovni sud (legfelsőbb bíróság, Horvátország) által értelmezett rendelkezéseit nem tudja a 93/13 irányelv követelményeivel összhangban értelmezni – jogosult-e és/vagy köteles-e arra, hogy ezen irányelv és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. és 47. cikke alapján mellőzze e nemzeti törvénynek a Vrhovni sud (legfelsőbb bíróság) általi értelmezésnek megfelelő alkalmazását?

 

 

Az egyesület Facebook csoportja és honlapja:

 

https://www.facebook.com/UdrugaFranak.hr

 

https://udrugafranak.hr/