Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hogyan születik a jogegységi? Alperes a bíróságon a Kúria!

2016.05.08

A jogegységi eljáráshoz külső szervektől beszerzett vélemények valamennyi adata, ide értve a véleményt adók személyét, illetve azt is, hogy hány és milyen kérdésben kért véleményt az alperes (megj.: Kúria az alperes), nem nyilvános adat.

 

A bíróság (megj.: Fővárosi Törvényszék) csak megjegyzi, hogy ezen véleményeket a felperes (megj.: magánszemély) tévesen minősíti szakvéleménynek, ezeknek semmiféle, az eljárásjog törvényekben szabályozott bizonyító vagy kötőereje nincs, ezek pusztán a jogegységi tanácsban eljáró bíróknak a saját szakmai véleményük kialakításához nyújtanak segítséget.

 

A jogegységi határozat meghozatala szempontjából az a lényeges információ, hogy az a bírói tanács, amely ezt a határozatot meghozta, milyen szakmai érvekkel támasztja alá a határozat indokoltságát, ennek pedig magából a jogegységi határozatból ki kell derülnie.

 

A jogegységi tanács tanácskozásán, a szavazáson csak a tanács tagjai és a jegyzőkönyvezető lehetnek jelen. Ebből értelemszerűen következik, hogy a tanácskozáson elhangzott esetleges ellenvélemények vagy ellenszavazatok semmiképpen nem nyilvánosak, és a felperesi kérelem 5. pontjában írt adatok még amennyiben léteznek sem adhatók ki.

 

Budapest, 2016. január 13.

dr. Szabó Csilla bíró

Fővárosi Törvényszék 70.P.24.522/2015/4

 

 

 

 

A felperes (megj.: magánszemély) feltételezi, hogy az alperes (megj.: Kúria) a saját szakmai ismeretein kívül eső tények megállapítása végett a 6/2013 PJE határozat meghozatala előtt is kikérte szakmai és civil szervezetek véleményét. Ezen vélemények alapján sorsdöntő devizahiteles határozatokat hozott. A felperes (megj.: magánszemély) ezért kérte, hogy a devizahiteles ügyek kapcsán meghozott bármely elvi vagy jogegységi alperesi határozathoz kikért szakmai és civil szervezetek vagy személyek véleményét küldjék meg számára a következők szerint:

  1. A véleményadásra felkért szervezetek, személyek száma, neve.
  2. A véleményt adó szervezetek, személyek neve.
  3. Hány és milyen kérdésben kért véleményt az alperes.
  4. A véleményt adók eredeti, rögzített véleményének másolata
  5. A 6/2013 PJE határozatot az alperes (megj.: Kúria) a honlapján az Alkotmánybírósághoz hasonlóan egészítse ki az ellen- és különvéleményeket megfogalmazó bírók nevével és véleményével, és ezeket is küldje meg a felperes (megj.: magánszemély) számára.

 

Az alperes (megj.: Kúria) 2015. március 4.-én a felperes által kért adatok kiadását megtagadta.

A hatóság (megj: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – NAIH) kérte az alperestől, hogy teljesítse az adatigénylést.

 

 

Jogegységi eljárásnak akkor van helye, ha a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésekben jogegységi határozata meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, vagy a Kúria valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria a másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatáról vagy közzé tett bírósági döntéstől.

 

A jogegységi tanács ülése nem nyilvános, azon a jogegységi tanács tagjain kívül az indítványozó, a Legfőbb Ügyész és eseti meghívott vehet részt.

Az ülésen valamennyi résztvevő felszólalhat, az indítványozó a jogegységi határozat meghozataláig az indítványt módosíthatja vagy visszavonhatja.

 

Az ülés, a tanácskozás zárt jellegéből logikusan következik, hogy az azt előkészítő, belső vagy akár külső szervtől származó anyagok sem nyilvánosak, miután a nem nyilvános ülésen pontosan ezen vélemények megvitatása történik.

 

hogyan-szuletik---kep.png

 

A fentiek részletek a 7 oldalas ítéletből. Nincs információnk arról, hogy volt-e fellebbezés. Talán érdemes erről megkérdezni az alperest. Az alperes, a Kúria elérhetősége ismert:

 

A Kúria címe: 1055 Budapest, Markó utca 16.
A Kúria levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 35.

A Kúria elektronikus levélcíme: Kuria@kuria.birosag.hu