Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hírek - Európai Unió Bírósága - 2017.12.11.

2017.12.11

lehoczki---17.12.11---foto.png

 

 

Tisztelt Olvasó!

 

 

Ezúton tájékoztatom arról, hogy az Európai Bíróság két, devizahitelezéssel kapcsolatos magyar ügyben (a C-232/17. sz. VE és a C-259/17. sz. Rózsavölgyi ügyek) is megtagadta a magyar bíróság (a Budai Központi Kerületi Bíróság) kérdéseinek megválaszolását azzal az indokkal, hogy a nemzeti bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeiben nem fejtette ki a szükséges mértékben az érintett ügyek ténybeli és jogi hátterét, valamint a kérelmeiben elmulasztotta feltüntetni az általa az Európai Bíróságnak feltett kérdések megválaszolásának szükségességét.

 

 

A kérdéses ügyekben egyébként – sok más mellett – a devizahitezéssel kapcsolatos olyan kérdések merültek fel, hogy a bankok a fogyasztókat világosan és érthetően tájékoztatták-e a devizahitel-szerződésekből a hitelfelvevőkre háruló pénzügyi kötelezettségekről, ami annak eldöntéséhez szükséges, hogy-e szerződések a fogyasztó terheinek nem megfelelő meghatározása miatt az uniós fogyasztóvédelmi szabályok értelmében érvénytelenek-e.

 

 

Másrészről a magyar bíróság arra is kíváncsi volt, hogy az érvénytelenség esetleges megállapítása esetén a fogyasztó és a bankok közötti elszámoláskor (hiszen a bankok pénzét a fogyasztók ténylegesen használták, amiért díjazás jár) az alacsonyabb mértékű devizakamatokkal vagy az azokat akár jelentősen meghaladó forintkamatokkal kell-e számolni.

 

 

A magyar bíróság által feltett kérdéseket, illetve a végzések magyar nyelvű változatát a honlapunkon olvashatja el, és azokat a legegyszerűbb módon a fenti ügyszámok alapján, a honlapunkon található keresőmotor segítségével érheti el.

 

 

Szintén a devizahitelezéssel kapcsolatos hír, hogy a C-483/16. sz. Sziber ügyben 2018. január 16-án kerül majd sor a főtanácsnoki indítvány ismertesére. Ezen ügy rövid összefoglalóját a mellékelt dokumentumban találja.

 

 

A Sziber ügyön kívül egyébként a devizahitelezéssel kapcsolatban a következő fontosabb ügyek vannak folyamatban a Bíróság előtt:

C-38/17 GT (magyar)

C-51/17 Ilyés és Kiss (magyar)

C-118/17 Dunai (magyar)

C-126/17 Czakó (magyar)

C-511/17 Lintner (magyar)

C-621/17 Kiss (magyar)

C-119/17 - Lupean et Lupean (román)

 

 

Az ezen ügyekben a nemzeti bíróságok által feltett kérdések szintén elérhetőek a honlapunkon.

 

 

Üdvözlettel,

Lehóczki Balázs

Sajtóreferens

Kommunikációs Igazgatóság

Európai Unió Bírósága

L-2925 Luxembourg

 

---------------------------------------------------------------------

 

C-483/16 Sziber / 2016. szeptember 6. / Fővárosi Törvényszék / Fogyasztóvédelem

 

 

A Kúria a fogyasztói devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogegységi határozatának megszületését követően az Országgyűlés törvényben rendezte az ilyen szerződésekben foglalt, az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket.

 

Úgy tűnik azonban, hogy a jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai akadályt jelenthetnek azon fogyasztók számára, akik további jogi eljárásokat kívánnak folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban.

 

Ezen akadályok már abból a szempontból is problémásak, hogy kifejezetten csak azokat a fogyasztókat érintik, akik devizahitel-szerződéseket kötöttek, de nem nehezítik a nem fogyasztó hiteladósok (pl. cégek) vagy a nem devizában eladósodott fogyasztók helyzetét. A kérdéses akadályok olyan követelmények formájában jelennek meg, mint a túlzottan szigorú formai és tartalmi előírások megkövetelése a beadványok megszerkesztése vonatkozásában, az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása, vagy a törvénnyel megállapított elszámolás a szerződéshez kapcsolódó pénzügyi adatokra (pl. törlesztő részletek) vonatkozó pontos számszaki hatásai feltüntetésének kötelezővé tétele.

 

Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.