Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


hamarosan max két felperesi és két alperesi írásbeli beadvány lehet

2015.12.10

Az ember azt hinné, hogy az, akinek az a dolga, észre veszi, hogy a bírók felkészületlenek, alapfokú ismertekkel sem rendelkeznek. Így aztán leginkább kínjukban húzzák az időt, hátha jön fentről valami eligazító ukáz vagy legjobb esetben áthelyezik máshoz a kínos-nemszeretem devizahiteles ügyet.

Hát nem!

A Nemzeti Együttműködés Rendszere nem így működik!

 

Hamarosan új törvény szabályozza,

hogy miként perelhetünk,

ha sérelem ér bennünket!

 

 

 

perrend---kep.png

 

 

Völner Pál: az új polgári perrendtartás gátat szabhat a perek elhúzódásának

 

Szombathely, 2015. november 27., péntek (MTI)  

 

Az új polgári perrendtartás alkalmas arra, hogy gátat szabjon a perek elhúzódását eredményező jogintézményeknek, a keresetváltoztatásoknak, az újabb és újabb előkészítő iratok és bizonyítási eljárások előterjesztésének - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Szombathelyen.

 

 

Völner Pál az új polgári és közigazgatási perrendtartásról szervezett szakmai rendezvényen tartott előadásában hangsúlyozta: a közigazgatási perrendtartás és a polgári perrendtartás különválasztása, a peres eljárások hatékonyságának növelése, gyorsítása fontos társadalmi feladat, mivel a jelenleg hatályos polgári perrendtartás évente háromszázezer polgári per és több mint egymillió nemperes eljárás kereteit adja meg.

 


    Kiemelte: az új polgári perrendtartás a bíróságoktól új szerepfelfogást kíván, a jogvitákban ugyanis erősödik a bíróság szerepe, a korábbinál is nagyobb szükség lesz a bírói aktivitásra.

 


    Az új törvény - ismertette - az eljárást két részre, egy előkészítő és egy érdemi tárgyalási szakaszra bontja. Az osztott perszerkezet lehetőséget ad arra, hogy az előkészítő szakasztra koncetrálódjon a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása. Ennek során nagy hangsúlyt kap a rugalmasság, a bírónak lehetősége van az ügy sajátosságaihoz igazítani az előkészítés módját és menetét.

 


    A törvény két felperesi és két alperesi írásbeli beadvány - keresetlevél és ellenkérelem, illetve válaszlevél és viszontválasz - benyújtására ad lehetőséget, de a bíró dönt arról, hogy szükség van-e a második iratváltásra és akár el is hagyhatja azt.

 


    Ezután kerül sor egy perfelvételi tárgyalásra, ahol rögzítik az álláspontokat és születik egy az előkészítést lezáró bírói végzés. A továbbiakban az érdemi tárgyalási szakban már nincs lehetőség további keresetváltoztatásra, bizonyítási indítványra, így amennyiben nincs szüksége további bizonyításra, a bíróság ítéletet hozhat.


    A még készülő közigazgatási perrendtartás alapelveiről szólva Völner Pál elmondta: a kodifikációs munka célja a hatékonyabb jogvédelem biztosítása az egyenlőtlen helyzetben lévő felek - vagyis a közigazgatás szereplője és az állampolgár - között.

 


    Szavai szerint ez azt jelenti, hogy a közigazgatás által okozott jogsérelmek szabadon bíróság elé vihetők legyenek, ne pusztán a hatósági határozatok és hatósági cselekmények törvényességének vizsgálatából álljon a peres eljárás, hanem ha kell, valódi jogorvoslatot jelentsen.


    Rozsnyai Krisztina miniszteri biztos azt emelte ki: a közigazgatási perekben is lehetőséget kívánnak adni a felek közötti perbeni megegyezésre, illetve arra, hogy ha a közigazgatási hatóság időközben saját hatáskörben orvosolja a problémát, a bíróságnak már csak az ezután esetleg fennmaradó vitás kérdésekben kelljen döntenie.

 

MTI 2015. november 27., péntek 13:25

 

 

AZ ÚJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS KONCEPCIÓJA

(109 oldal)

 

Épp csak belelapoztam:

 

A felek eljárás-támogatási kötelezettsége elvének az előírásával az új törvény kinyilvánítaná, hogy a jövőben az eljárások hatékony és gyors lezárhatósága érdekében egy aktívabb és együttműködőbb hozzáállást kíván meg a felek egymás közötti és a bíróság felé irányuló viszonylatában is. A felek ezirányú kötelezettsége másképpen a „per előbbrevitelének kötelezettségeként” is megfogalmazható.

 

A perkoncentráció érdekében a peres eljárást két szakaszra kell osztani: - a perelőkészítő szakra, vagy másképpen állítási szakra és - az érdemi tárgyalási szakra, vagy másképpen bizonyítási szakra.

 

A járásbírósági bemeneti szinten

alapvetően a szóbeliség kap hangsúlyos szerepet már a perelőkészítő szakban is. A szóbeliség az erre a szintre utalt ügyek esetében az anyagi pervezetés hatékony gyakorlását segíti elő. A bíróságot az igényérvényesítést elősegítő, széleskörű tájékoztatási kötelezettség terheli. Ez függővé tehető attól, hogy a fél jogi képviselővel vagy személyesen jár-e el.

 

A felperesnek határozott kereseti kérelmet tartalmazó keresetlevelet kell előterjesztenie. A keresetlevélnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a bíróság az ügyet perfelvételi tárgyalásra tűzze ki. Annak tartalmaznia kell a felperes tényállításait, jogállításait.

 

A törvényszéki bemeneti szinten

kötelező jogi képviselet kerül előírásra, és a fél kötelező jogi képviseletére építő, elvárható professzionális pervitel követelményeihez igazodik a szabályozás. A kötelező jogi képviselet tekintetében vizsgálni szükséges, hogy e körben milyen szűk körűen határozza meg a törvény a jogi képviselő körébe tartozó személyeket, csak az ügyvédeket és jogtanácsosokat vagy esetleg más személyek eljárását is lehetővé teszi. Hangsúlyosabb szerephez jut az írásbeliség, az előkészítő szakasz alapvetően az írásbeliségen alapul.

 

A felperesnek határozott kereseti kérelmet tartalmazó keresetlevelet kell előterjesztenie. Annak tartalmaznia kell a felperes tényállításait, jogállításait. A törvény a kötelező jogi képviseletre tekintettel szigorúbb tartalmi követelményeket támasztana a keresetlevéllel szemben. Mind a tényállításokat, mind a jogállításokat precízen szükséges megjelölni a keresetlevélben, nem elegendő tehát, ha azokra kizárólag a keresetlevél összességéből, a bírói, illetve a másik fél általi elemző munkát követően lehet következtetni.

 

http://www.kormany.hu/download/f/ca/30000/20150128%20Az%20%C3%BAj%20polg%C3%A1ri%20perrendtart%C3%A1s%20koncepci%C3%B3ja.pdf