Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gömöri Laci két sikere az AB-n

2019.04.10

gomori---ab-nyer---kep.png

 

 

Gömöri Laci beszámolója a Facén:

 

 

 

Tisztelt csoporttagok!


Sokan tudhatják, illetve tudják már, hiszen közel négy éves történet, hogy néhány emberrel úgy döntöttünk, hogy kipereljük a kúrából azokat a "szakértői véleményeket" melyeket a 6/2013. és a 2/2014. devizás jogegységikhez kért be a Kúria.


Az első ügyben a Fővárosi Ítélőtábla mert szembe menni a kúriával és az I. fokon eljárt Fővárosi Törvényszékkel és jogerősen elrendelte a vélemények kiadását. Ezt a jogerős ítéletet a Kúria mint alperes felülvizsgálattal támadta meg, mely felülvizsgálatot természetesen ő maga végezte és természetesen megváltoztatta a jogerős ítéletet, úgy, hogy mégse kellessen kiadnia a véleményeket.


A második ügyben már az Ítélőtábla sem mert szembe menni a Kúria felülvizsgálati ítéletével és a Törvényszék után lényegében ő is elutasította a keresetünket.


Mindkét per ítéletei ellen Alkotmányjogi panasszal éltünk, és most jön a jó hír, az Alkotmánybíróság mindkét per ítéleteit megsemmisítette. - (Az Ab határozatait ezen a linken olvashatjátok - https://alkotmanybirosag.hu/a-legfrissebb-dontesek -
 

Ügyvédünk, dr. Karsai Dániel véleménye szerint is, a döntések értelmében mindkét ügyben új eljárások fognak következni az alábbiak szerint:


"Mindkét ügyben az eljárás megismétlése fog következni. Az első lépésként a Kúria nemperes eljárásban megjelöli az AB döntésének eljárásjogi következményeit.

 

Abban az ügyben, ahol az Ítélőtábla és a Törvényszék döntése is megsemmisítésére került, ott a Törvényszékre fog visszakerülni az ügy.

 

A másik ügyben a Kúria ítéletét semmisítette meg az AB, ott a Kúria önmagát fogja kijelölni az eljárás folytatására.

 

Az említett eljárásjogi döntés 1-2 hónapot szokott igénybe venni, álláspontom szerint még az ítélkezési szünet előtt meglesz ez a határozat, kis szerencsével akár a megismételt eljárásra is sor kerülhet – de erre azért nem vennék mérget, lehet, hogy ez már őszre csúszik.

 

A döntések tartalmáról: álláspontom szerint elfogadható érveket vezetett elő az AB, a véleményeket adó személyek nevét az AB is titkosnak tartja, de ebben a körben is lehet keresni valónk. A szakvéleményeket álláspontom szerint anonimizálva (azaz a készítők nevének kitakarásával) nagy valószínűséggel meg fogjuk kapni.

 

Amint bármilyen fejlemény lesz az ügyekben, azonnal jelentkezem.

 

Üdvözlettel,

dr. Karsai Dániel"

 

Az új eljárások természetesen új költségeket generálnak ezért kérek minden csoporttagot, aki tud segítsen a perköltség előteremtésébe!

 

Az adományokat az Arany Liliom Alapítvány kezeli korrektül már két éve, ezért most is oda várjuk esetleges hozzájárulásotokat a következők szerint.

Bankszámlaszám, melyre a banki átutalásokat várjuk: - Arany Liliom Alapítvány:

HU84 1620 0216 0024 5469 0000 0000

SWIFT kód:HBWEHUHB

 

Ne felejtsétek el a közlemény rovatban feltüntetni, hogy "perköltség" !

Erre a számlára tud utalni postán, piros csekkel az is, akinek esetleg nincs bankszámlája.

Akik esetleg még nem rendelkeztek az adójuk 1%-áról és hajlandóak volnának azzal (is) segítségre lenni kérem ajánlják fel azt az Arany Liliom alapítvány számára, mellyel az alapítvány hozzájárul majd a költségeinkhez.

 

Az adószám a rendelkezéshez:18144741-1-42

 

A per és a gyűjtés vitelére van egy titkos csoportunk is ahova az kerül / kerülhet be aki részéről beérkezik a támogatás. - Ebben a csoportban kap mindenki részletes tájékoztatást dolgaink állása felől.

https://www.facebook.com/groups/titkokajogegysegikkorul/

Üdv mindenkinek!

 

 

Az Alkotmánybíróság honlapjáról:

 

 

IV/01079/2017

 

 

Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria Pfv.IV.21.749/2016/9. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó – miután közérdekű adatigénylésének teljesítését elutasították – azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze a Kúriát a 
vonatkozó polgári jogegységi határozat előkészítésével kapcsolatban beszerzett véleményekkel kapcsolatos adatok kiadására. A bírósági eljárásokat, végső soron a Kúria döntését követően az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, többek között azért, mert a Kúria az indítványozó szerint szintén feltételezések és nem az iratok tartalma alapján döntött – megalapozatlanul – arról, hogy a vélemények tartalma nem ismerhető meg közérdekű adatigénylés alapján. Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozottnak találta. A köztisztviselők döntés-előkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik. Ezért az aktanyilvánosság a közbülső munkaanyagokra nem, hanem csak a végeredményre vonatkozik. Az a jogértelmezés, amely az igényelt dokumentumokat – tartalmukra tekintet nélkül – egészében véve döntés megalapozást szolgáló adatnak minősíti, s ilyen módon a dokumentumok 
megismerését meggátolja, a közérdekű adatok megismeréséhez való jog indokolatlan tág körű, és ezáltal szükségtelen korlátozását engedi meg. A vizsgált ügyben megállapítható, hogy mivel a bíróság a külső véleményadók személyét és a vélemények tartalmát nem ismerte, a nyilvánosságkorlátozás tartalmi indokoltságának tényleges vizsgálata nélkül hozta meg döntését. Ezzel az igényelt dokumentumokat tartalmukra tekintet nélkül, egészében véve helyezte nyilvánosság-korlátozás alá. A feltétlenül szükségesnél tágabb alapjog-korlátozásra lehetőséget adó bírói döntés alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott kúriai ítéletet a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette. A határozathoz dr. Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/979D61FDBB91DC1CC125812A00589D59?OpenDocument

 

 

 

IV/02242/2017

 

Összefoglaló a döntésről:

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.683/2017/4/II. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 39.P24.353/2016/9. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó – miután közérdekű adatigénylésének teljesítését elutasították – azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze a Kúriát a vonatkozó polgári jogegységi határozat előkészítésével kapcsolatban beszerzett véleményekkel kapcsolatos adatok kiadására. A bírósági eljárásokat követően az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, többek között azért, mert a Fővárosi Ítélőtábla az indítványozó szerint feltételezések és nem az iratok tartalma alapján döntött – megalapozatlanul – arról, hogy a vélemények tartalma nem ismerhető meg közérdekű adatigénylés alapján. Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozottnak találta. A köztisztviselők döntés-előkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik. Ezért az aktanyilvánosság a közbülső munkaanyagokra nem, hanem csak a végeredményre vonatkozik. Az a jogértelmezés, amely az igényelt dokumentumokat – tartalmukra tekintet nélkül – egészében véve döntés megalapozást szolgáló adatnak minősíti, s ilyen módon a dokumentumok megismerését meggátolja, a közérdekű adatok megismeréséhez való jog indokolatlan tág körű, és ezáltal szükségtelen korlátozását engedi meg. A vizsgált ügyben megállapítható, hogy mivel a bíróság a külső véleményadók személyét és a vélemények tartalmát nem ismerte, a nyilvánosságkorlátozás tartalmi indokoltságának tényleges vizsgálata nélkül hozta meg döntését. Ezzel az igényelt dokumentumokat tartalmukra tekintet nélkül, egészében véve helyezte nyilvánosság-korlátozás alá. A feltétlenül szükségesnél tágabb alapjog-korlátozásra lehetőséget adó bírói döntés alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott kúriai ítéletet a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette. A határozathoz dr. Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/ED717E0E68E3AC6EC1258217005DEE12?OpenDocument