Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gömöri - Kúria per ítélet - írásban

2017.02.25

 

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

 

Az ügy száma: Pfv.IV.21.749/2016/9.        

 

A tanács tagjai:

Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke

Dr. Pataki Árpád előadó bíró

Dr. Kovács Zsuzsanna bíró

A felperes:         

A felperes képviselője:

Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Karsai Dániel ügyvéd)         

Az alperes:        

Kúria                  

Az alperes képviselője:

Dr. Vasady Lóránt bíró         

A per tárgya:     

közérdekű adat kiadása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

alperes                

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.510/2016/6/II.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 70.P.24.522/2015/4.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest arra kötelezi, hogy a 6/2013. PJE határozatot eredményező jogegységi eljárásban keletkezett alábbi közérdekű adatokat 15 napon belül küldje meg a felperesnek az általa megadott xy@t-online.hu e-mail címre:

 

A véleményadásra felkért szervezetek, továbbá a véleményt adó szervezetek nevét, azt, hogy hány és milyen kérdésekben kért véleményt az alperes a jogegységi határozat meghozatalát megelőzően.

 

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja és a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

 

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

 

itel-01.png

 

 

- részletek -

[1]       A felperes 2015. február 14-én közérdekű adat kiadása iránti kérelemmel fordult az alpereshez. Ebben hivatkozott arra, hogy az alperes elnöke a .. részére adott nyilatkozatában megemlítette, hogy az egyoldalú banki szerződésmódosításokkal foglalkozó alperesi munkacsoport állásfoglalásának megalkotásakor kikérte a .. , a .., a .., az ügyészség, a szaktárca és a civil szféra véleményét. A felperes feltételezte, hogy az alperes a saját szakmai ismeretein kívül eső tények megállapítása végett a 6/2013. PJE határozat meghozatala előtt is kikérte szakmai és civil szervezetek véleményét. A felperes ezen indokolás mellett kérte, hogy az alperes küldje meg a devizahiteles ügyek kapcsán meghozott bármely elvi vagy jogegységi alperesi határozathoz kikért szakmai és civil szervezetek vagy személyek véleményeivel kapcsolatos adatokat…

 

 

[33]   Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 1. §-a szerint a törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez, terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. A 3. § 2. pontja értelmében személyes adat az érintettel kapcsolatban hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés…

 

[34]     ….. A (6) bekezdés szerint a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény - az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné….

 

[35]   A Kúriának elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy történt-e olyan eljárásjogi szabálysértés, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását indokolná. Az alperes szerint ugyanis erre alapot szolgáltathatna az, hogy nem részesült megfelelő kioktatásban az őt terhelő bizonyítási kötelezettség konkrét tartalmáról, miközben a jogerős ítélet a terhére rótta a bizonyítás elmaradását. A felperes szerint komolytalan az az alperesi hivatkozás, hogy az ország legmagasabb bírói fórumát jogi tájékoztatásban kellene részesíteni. Az alperes érvelése szerint a perben a Kúria alperesként pontosan olyan jogokkal bír, mint bármely más peres ügyfél.

 

 

[37]   Miután a Kúria az Alaptörvényben és törvényben meghatározott közfeladatot lát el, a felperes által kért adatok egyértelműen közérdekű adatnak minősülnek, így a keresetet helytállóan vizsgálták érdemben a bíróságok.

 

 

[40]   … Az alperes arra hivatkozott, hogy a vélemények kiadása - miközben ennek lehetőségéről a véleményt adókat előzetesen nem tájékoztatták - a jövőre nézve elriaszthatná a külső véleményt adókat a további vélemények adásától, figyelemmel arra is, hogy felfokozott érzelmekkel járó kérdésekben nem kizárt a szerzőkkel kapcsolatos atrocitás bekövetkezése sem.

 

 

 

[41]   … Fontosnak tartja hangsúlyozni a Kúria, hogy az állampolgárok, a bírósági ügyfelek jogait és jogos érdekét érdemben érintő döntés, azaz maga a jogegységi határozat, annak részletes indokaival együtt teljes mértékben nyilvános. A jogegységi határozat meghozatala, akárcsak az ítélkezési tevékenység, olyan összetett folyamat, amelynek alapvetően az eredménye bír jelentőséggel, az eredményhez vezető gondolatokról, meggondolásokról pedig az indokolás köteles számot adni a nyilvánosság felé. Maga a határozat indokolása tartalmazza a tárgyalt kérdéseket (I. pont) és a legfőbb ügyész véleményét (II. pont) egyaránt.

 

 

 

[42]   A Kúria azt is rögzíti, hogy természetesen a Kúria alperesnek, mint közintézménynek fokozottan tűrnie kell a tevékenységével kapcsolatos különböző véleményeket, beleértve az akár élesen megfogalmazott kritikai észrevételeket is, ez azonban nem érinti azt, hogy a felkért külső véleményadókat is terhelné ez a fokozott tűrési kötelezettség. Nem okszerűtlen a Kúria szerint az a következtetés, hogy amennyiben a felkért, illetve a jövőben felkérendő véleményadók személyükben támadhatóvá válnak, ez befolyásolhatja közreműködési hajlandóságukat, illetve véleményük befolyás-mentességét is - a külső, befolyás-mentes vélemények hiánya (elmaradása) pedig alkalmas lehet a Kúria tevékenységének veszélyeztetésére is.

 

 

[46]   A Kúria szerint a szerzői jogi korlátokra való hivatkozás sem megalapozatlan az alperes részéről. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 10. § (1) bekezdése értelmében a szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. A (2) bekezdés szerint a mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni. A véleményekről alappal feltételezhető, hogy azok a szerzői jog hatálya alá tartozó tudományos művek és nem merült fel adat arra, hogy az alperes ilyen hozzájárulásokat kért, illetve kapott volna.

 

 

[50]   A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el.

Budapest, 2016. december 14.

 

 

Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró,                                                                                     Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró

 

 

A teljes ítélet:

 

http://ukp.birosag.hu/portal-frontend/stream/birosagKod/0001/hatarozatAzonosito/Pfv.21749_2016_9//

 

 

A ítélethirdetés teljes felvétele:

 

 

 

 

A Kúria megadta, hogy kik adtak szakmai anyagot:

Kizárólag csak a Magyar Nemzeti Bank.

Az egész cécó arra volt jó, hogy ne ismerhessük meg az MNB szakmai anyagát. Elképesztő!

Egyre többen tudják már, hogy a 6/2013-as PJE tele ven alaptalan állításokkal. Most nem tudjuk, hogy az MNB vezette-e félre a Kúriát, vagy a Kúria saját maga „ötletelt” ...?

 

 

itel-02.png