Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fontos válaszok Daráktól !!!

2016.05.24

     A  KÚRIA  ELNÖKE

  2016. El. I. H. 543. szám

 

Kispál Zsuzsanna asszonynak

 

E-mail: ...xxx....

 

Tárgy: tájékoztatás

 

Tisztelt Asszonyom!
 

 

2016. május 19-én e-mailben érkezett észrevételeit köszönöm, azokkal kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

 

A Kúriához – főként társadalmi szervezetek, illetve ügyvédek részéről – rendszeresen érkeznek a jogegység biztosításával kapcsolatos jelzések, megkeresések, jogegységi indítvány megtételére irányuló kezdeményezések. A Kúria ezekre minden esetben indokolt választ ad. Ilyen jelzéssel élt az adott esetben a Bankszövetség is, amelyre dr. Wellmann György kollégiumvezető úr levélben válaszolt.

 

A Bankszövetség megkeresésében jelzett azon problémát, hogy a Kúria egyik tanácsának eseti döntése esetlegesen nincs összhangban a 6/2013. PJE számú jogegységi határozattal, a bírói szervezetből (konkrétan a Szegedi Törvényszékről) korábban már jelezték kollégiumvezető úrnak.  Maga az ítélet a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/anonim-hatarozatok-tara) ma is elérhető, az a peres feleket érintően változatlanul érvényes és hatályos, hiszen a Kúria ítélete ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Ebből következően kollégiumvezető úr válaszlevele sem az ügyben eljárt tanács munkáját, sem a meghozott ítélet érvényét nem érinti.

 

A Kúriának az Alaptörvényben rögzített feladata, hogy biztosítsa a bíróságok jogalkalmazásának egységét, és ennek érdekében – amennyiben szükséges – a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

 

A jogegységi határozat absztrakt módon megfogalmazott döntés, amely meghatározott tényállási helyzetekhez kapcsolódva jelöli meg egy vagy több jogszabályi rendelkezés követendő értelmezését. A jogegységi határozatokat speciális testületek, az ún. jogegységi tanácsok hozzák meg külön eljárás – jogegységi eljárás – eredményeként. Nem konkrét felek között felmerült jogvita eldöntéséről van tehát szó, hanem absztrakt jogértelmezési iránymutatásról. A jogegységi határozatot nemcsak a Kúria honlapján és a bíróságok központi honlapján, hanem a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező. Ebből következően a közzététel időpontját megelőzően jogerőre emelkedett határozatokat nem érinti.

 

Alappal merül fel ugyanakkor az Ön által is megfogalmazott kérdés, hogy a minden bíróra kötelező jogegységi határozat nem ellentétes-e a bírói függetlenség követelményével? Erre az a megnyugtató válasz adható, hogy nem, éspedig a következők miatt.

 

Egyrészt a jogegységi határozatok elenyésző részét fedik le a felmerülő problémáknak, és minden esetben mértéktartó módon ad iránymutatást a Kúria. Az első-vagy másodfokon eljáró bírónak megvan a lehetősége arra, hogy a jogegységi határozatban foglaltaktól eltérő tényállás esetén a jogegységi határozat rendelkező részétől – megfelelő indokolással – eltérjen. Azt, hogy adott ügyben helye van-e egy jogegységi határozat alkalmazásának, csak az ügy részleteit ismerő bíró jogosult eldönteni. Ezzel pedig az önálló bírói jogértelmezés jogosítványa – a bírói függetlenség lényeges eleme – biztosított. Ha az ítélkező bíró kellő indok nélkül eltér a jogegységi határozatban foglalt jogértelmezéstől, ennek következményeit a Kúria kizárólag akkor vonhatja le, ha az ügy jogorvoslati kérelem folytán a Kúria elé kerül.

 

Másrészt a bírói jogalkalmazás egysége is az Alaptörvény által védett, alkotmányos érték. Ha nem részesülne alkotmányos védelemben, az ugyanúgy a tisztességes eljáráshoz való jog és a törvény előtti egyenlőség sérelméhez vezetne, mintha a bírák utasíthatók lennének.

 

Budapest, 2016. május 23. napján

 

Üdvözlettel:

 

Dr. Darák Péter

 

kuria---kispal---kep.png

 --------------------------------------------------------------------

 

Dr. Darák Péter elnök úr részére!

 

Tisztelt Elnök úr!

 

Sajnálattal és szomorú szívvel állapítom meg:.

sajnos a Kúria mostani tevékenykedése is igazolja számomra, hogy Magyarországon nincs jogállam .

 

Úgy tűnik, hogy a Kúria az adósok számára szűkíti a keretet, szembe menve a joggal. Wellmann György elfogult, és ennek bizonyítéka az elfogott levél, amelyet a Bankszövetségnek írt. Ezen felül ez az elfogultság nem teszi lehetővé,  a devizahiteles kölcsönszerződések megítélését, mert a bírákat a Kúria kollégium vezetőjeként befolyásolja, és a jogegységi határozat eljárásában is elfogultsága az objektív határozat hozatalt gátolja, és így a jogi lehetőségeket. A Wellmann ügy kapcsán a bírói gyakorlat befolyásolásáról van szó? Ha igen, akkor mi a helyzet a bírói függetlenséggel?
 

 

Kérem a tisztelt Kúriát, hogy segítsék a bíróságokat ,hogy a bírók  KIZÁRÓLAG jogi alapokon nyugvó döntést hozzanak!   Hűen az esküjükhöz.

.„Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban,

részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen,

kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el;

hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel”

 

 – erre esküszik meg minden magyar bíró, mielőtt felül a pulpitusra, hogy döntsön mások életéről, szabadságáról, családjáról, vagyonáról. Ebben a mondatban ott van hivatásuk lényege: mikor ítélkeznek, csak az vezérelheti őket, mit mondanak ki a jogszabályok, a törvényen kívül semmi és senki másnak nem alárendeltek.

A Kúria dolga szerintem


 

A Kúria jogegységi határozatairól az én sajátos értelmezésemben. 

 

Ha én a keresetemet beadtam egy bírósághoz, akkor azt a bírói függetlenség figyelembevételével a bíróság tárgyalja. Mi köze van ügyemhez ebben a helyzetben még a kúriának? A kúria a végső jogi lehetőség. Először van az elsőfok, majd a másodfok és aztán a kúria. Amíg én nem vittem, vagy az ügyem nem jutott el a kúriára, addig a kúria nem szólhat bele az ítélkezésbe, mert nincs hozzá jogalapja. A másodfok sem ad előre ki határozatot, hogy mit csináljon az első fok. Ezzel megszűnnének az eljárási fokozatok. 

 

Más,de fontos.

 

Szerény véleményem szerint minden szerződést és  ügyletet a szerződés kötés idején érvényes jogszabályok szerint kell elbírálni. A devizásnak csúfolt "hitelkatyvaszt" is. A szerződéskötés idején  érvényes Hpt. Ptk. Btk. szerint.

 

Tisztelt Elnök  úr!

 

Születnek sorra a "devizahiteleseket"mentő  intézkedések. Senkit nem kell itt  megmenteni ! Mi nem megmentésre várunk. Mi jogi úton szeretnénk érvényt szerezni az IGAZSÁGNAK. (Esetünkben több mint  négymillió Ft-ot vett el tőlünk --saját  bevallása  szerint-- a bank.) Ez csak jogi úton szerezhető vissza.

 

A bankkal 2012 óta  levelezek. Sok más  sorstárssal együtt. Semmibe vesznek. Önök meg adják  a lovat alájuk egyfolytában.

 

Kérem Önt és Önön keresztül a tisztelt Kúriát hogy tegyék a dolgukat és hagyják a bírókat esküjükhöz híven ,a jogot alkalmazva  dönteni!..".csak a jog,kérem szépen,.....csak a jog"! ...és akkor tán visszajön az I a GAZSÁG elé.

 

Köszönöm.

 

Tisztelettel

 

Kispál Zsuzsa