Fontos válaszok Daráktól !!!
A KÚRIA ELNÖKE
2016. El. I. H. 543. szám
Kispál Zsuzsanna asszonynak
E-mail: ...xxx....
Tárgy: tájékoztatás
Tisztelt Asszonyom!
2016. május 19-én e-mailben érkezett észrevételeit köszönöm, azokkal kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.
A Kúriához – főként társadalmi szervezetek, illetve ügyvédek részéről – rendszeresen érkeznek a jogegység biztosításával kapcsolatos jelzések, megkeresések, jogegységi indítvány megtételére irányuló kezdeményezések. A Kúria ezekre minden esetben indokolt választ ad. Ilyen jelzéssel élt az adott esetben a Bankszövetség is, amelyre dr. Wellmann György kollégiumvezető úr levélben válaszolt.
A Bankszövetség megkeresésében jelzett azon problémát, hogy a Kúria egyik tanácsának eseti döntése esetlegesen nincs összhangban a 6/2013. PJE számú jogegységi határozattal, a bírói szervezetből (konkrétan a Szegedi Törvényszékről) korábban már jelezték kollégiumvezető úrnak. Maga az ítélet a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/anonim-hatarozatok-tara) ma is elérhető, az a peres feleket érintően változatlanul érvényes és hatályos, hiszen a Kúria ítélete ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Ebből következően kollégiumvezető úr válaszlevele sem az ügyben eljárt tanács munkáját, sem a meghozott ítélet érvényét nem érinti.
A Kúriának az Alaptörvényben rögzített feladata, hogy biztosítsa a bíróságok jogalkalmazásának egységét, és ennek érdekében – amennyiben szükséges – a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
A jogegységi határozat absztrakt módon megfogalmazott döntés, amely meghatározott tényállási helyzetekhez kapcsolódva jelöli meg egy vagy több jogszabályi rendelkezés követendő értelmezését. A jogegységi határozatokat speciális testületek, az ún. jogegységi tanácsok hozzák meg külön eljárás – jogegységi eljárás – eredményeként. Nem konkrét felek között felmerült jogvita eldöntéséről van tehát szó, hanem absztrakt jogértelmezési iránymutatásról. A jogegységi határozatot nemcsak a Kúria honlapján és a bíróságok központi honlapján, hanem a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező. Ebből következően a közzététel időpontját megelőzően jogerőre emelkedett határozatokat nem érinti.
Alappal merül fel ugyanakkor az Ön által is megfogalmazott kérdés, hogy a minden bíróra kötelező jogegységi határozat nem ellentétes-e a bírói függetlenség követelményével? Erre az a megnyugtató válasz adható, hogy nem, éspedig a következők miatt.
Egyrészt a jogegységi határozatok elenyésző részét fedik le a felmerülő problémáknak, és minden esetben mértéktartó módon ad iránymutatást a Kúria. Az első-vagy másodfokon eljáró bírónak megvan a lehetősége arra, hogy a jogegységi határozatban foglaltaktól eltérő tényállás esetén a jogegységi határozat rendelkező részétől – megfelelő indokolással – eltérjen. Azt, hogy adott ügyben helye van-e egy jogegységi határozat alkalmazásának, csak az ügy részleteit ismerő bíró jogosult eldönteni. Ezzel pedig az önálló bírói jogértelmezés jogosítványa – a bírói függetlenség lényeges eleme – biztosított. Ha az ítélkező bíró kellő indok nélkül eltér a jogegységi határozatban foglalt jogértelmezéstől, ennek következményeit a Kúria kizárólag akkor vonhatja le, ha az ügy jogorvoslati kérelem folytán a Kúria elé kerül.
Másrészt a bírói jogalkalmazás egysége is az Alaptörvény által védett, alkotmányos érték. Ha nem részesülne alkotmányos védelemben, az ugyanúgy a tisztességes eljáráshoz való jog és a törvény előtti egyenlőség sérelméhez vezetne, mintha a bírák utasíthatók lennének.
Budapest, 2016. május 23. napján
Üdvözlettel:
Dr. Darák Péter
--------------------------------------------------------------------
Dr. Darák Péter elnök úr részére!
Tisztelt Elnök úr!
Sajnálattal és szomorú szívvel állapítom meg:.
sajnos a Kúria mostani tevékenykedése is igazolja számomra, hogy Magyarországon nincs jogállam .
Úgy tűnik, hogy a Kúria az adósok számára szűkíti a keretet, szembe menve a joggal. Wellmann György elfogult, és ennek bizonyítéka az elfogott levél, amelyet a Bankszövetségnek írt. Ezen felül ez az elfogultság nem teszi lehetővé, a devizahiteles kölcsönszerződések megítélését, mert a bírákat a Kúria kollégium vezetőjeként befolyásolja, és a jogegységi határozat eljárásában is elfogultsága az objektív határozat hozatalt gátolja, és így a jogi lehetőségeket. A Wellmann ügy kapcsán a bírói gyakorlat befolyásolásáról van szó? Ha igen, akkor mi a helyzet a bírói függetlenséggel?
Kérem a tisztelt Kúriát, hogy segítsék a bíróságokat ,hogy a bírók KIZÁRÓLAG jogi alapokon nyugvó döntést hozzanak! Hűen az esküjükhöz.
.„Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban,
részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen,
kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el;
hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel”
– erre esküszik meg minden magyar bíró, mielőtt felül a pulpitusra, hogy döntsön mások életéről, szabadságáról, családjáról, vagyonáról. Ebben a mondatban ott van hivatásuk lényege: mikor ítélkeznek, csak az vezérelheti őket, mit mondanak ki a jogszabályok, a törvényen kívül semmi és senki másnak nem alárendeltek.
A Kúria dolga szerintem
A Kúria jogegységi határozatairól az én sajátos értelmezésemben.
Ha én a keresetemet beadtam egy bírósághoz, akkor azt a bírói függetlenség figyelembevételével a bíróság tárgyalja. Mi köze van ügyemhez ebben a helyzetben még a kúriának? A kúria a végső jogi lehetőség. Először van az elsőfok, majd a másodfok és aztán a kúria. Amíg én nem vittem, vagy az ügyem nem jutott el a kúriára, addig a kúria nem szólhat bele az ítélkezésbe, mert nincs hozzá jogalapja. A másodfok sem ad előre ki határozatot, hogy mit csináljon az első fok. Ezzel megszűnnének az eljárási fokozatok.
Más,de fontos.
Szerény véleményem szerint minden szerződést és ügyletet a szerződés kötés idején érvényes jogszabályok szerint kell elbírálni. A devizásnak csúfolt "hitelkatyvaszt" is. A szerződéskötés idején érvényes Hpt. Ptk. Btk. szerint.
Tisztelt Elnök úr!
Születnek sorra a "devizahiteleseket"mentő intézkedések. Senkit nem kell itt megmenteni ! Mi nem megmentésre várunk. Mi jogi úton szeretnénk érvényt szerezni az IGAZSÁGNAK. (Esetünkben több mint négymillió Ft-ot vett el tőlünk --saját bevallása szerint-- a bank.) Ez csak jogi úton szerezhető vissza.
A bankkal 2012 óta levelezek. Sok más sorstárssal együtt. Semmibe vesznek. Önök meg adják a lovat alájuk egyfolytában.
Kérem Önt és Önön keresztül a tisztelt Kúriát hogy tegyék a dolgukat és hagyják a bírókat esküjükhöz híven ,a jogot alkalmazva dönteni!..".csak a jog,kérem szépen,.....csak a jog"! ...és akkor tán visszajön az I a GAZSÁG elé.
Köszönöm.
Tisztelettel
Kispál Zsuzsa
