Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.04.02

Folytatódnak a bírósági perek!

folytatodnak---kep.png

 

Részlet a 74/2020 Kormány rendeletből:

 

 

11. A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról

 

 

20. § A veszélyhelyzet ideje alatt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.), valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 

21. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti.

(2) A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni azzal, hogy a bíróság – szükség esetén – további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket, illetve ha a jogi képviselő vagy a fél személyes meghallgatása szükséges, a (7) bekezdésben foglalt módon jár el a perfelvétel lezárása érdekében. Az e bekezdés szerinti rendelkezéseket a személyi állapotot érintő perekben is alkalmazni kell. A bíróság a felek kérelmére sem tart perfelvételi tárgyalást. A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.

(3) A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.

(4) Ha az eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, ami a (3) bekezdés szerinti módon nem foganatosítható, a bíróság a továbbiakban a tárgyaláson kívüli, valamint a (3) bekezdés szerint foganatosítható eljárási cselekményeket folytatja le. Ha ezeket az eljárási cselekményeket a bíróság lefolytatta, vagy nincs ilyen lefolytatandó eljárási cselekmény, ettől az időponttól a személyes közreműködést igénylő, de a (3) bekezdés szerinti módon nem foganatosítható eljárási cselekmény akadályának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele. A bíróság végzésben állapítja meg az akadály bekövetkezésének időpontját, valamint tájékoztatást ad a jogkövetkezményekről.

(5) A peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye.

(6) Ha a bíróság ideiglenes intézkedést – erre irányuló kérelem esetén – a perindítást megelőzően elrendel, a per megindítására a bíróság által megállapított határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődik. Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a felek csak írásban nyilatkoztathatók meg.

(7) Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.

 

22. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt – a (3) bekezdésben fogalt kivétellel – nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt a járványügyi intézkedés feloldását követően lehet lefolytatni azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés feloldását követő napon újrakezdődik.

(3) A személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel összefüggő eljárási cselekményeket – ha nincs más módja – a veszélyhelyzet ideje alatt járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen is foganatosítani kell.

 

23. § Az első fokon eljáró bíróság – törvény eltérő rendelkezése esetében is – egy hivatásos bíróból áll.

 

24. § A veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti.

 

25. § Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.

 

26. § A veszélyhelyzet ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.

 

27. § Ha a veszélyhelyzet ideje alatt az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig.

 

28. § (1) Ha a perben a veszélyhelyzet kihirdetése előtt még megtartott tárgyalás elhalasztását követően a veszélyhelyzet ideje alatt további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, vagy a bíróság a további eljárási cselekményeket az e rendelet szabályai szerint foganatosította, a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.

(2) A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

(3) A perbeli egyezséget a bíróság a felek – 21. § (2) és (3) bekezdése szerinti módokon történő – megnyilatkoztatását követően végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

 

29. § (1) A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a felek tárgyalás tartását nem kérhetik.

(2) A bíróság a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban a korábbi kérelem alapján már kitűzött tárgyalások esetében is dönthet a tárgyaláson kívüli elbírálásról. A bíróság e döntéséről soron kívül értesíti a feleket.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a bíróság (2) bekezdés szerinti értesítését követően a felek 15 napon belül benyújtott közös kérelme alapján a bíróság a 21. § (3) és (4) bekezdése alapján jár el.

 

30. § E rendeletnek az 1952-es Pp. és a Pp. tekintetében a veszélyhelyzetre megállapított eltérő rendelkezéseit alkalmazni kell a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban is az eljárás nemperes jellegéből adódó eltérésekkel, kivéve, ha e rendelet az adott eljárásra eltérő szabályt állapít meg.

 

 

74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet

Hatályos: 2020.03.31 - 2020.04.14

 

 

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=218769.381196  

 

 

 

A bíróságok honlapján:

https://birosag.hu/hirek/kategoria/birosagokrol/kormany-742020-iii-31-korm-rendelete-veszelyhelyzet-ideje-alatt

 

 

 

Emberibb nyelven:

 

„…a szokásos nyári és téli szünet megakasztja a határidőket, ez a mostani rendkívüli ítélkezési szünet azonban nem.

„A bíróság a felek kérelmére sem tart perfelvételi tárgyalást. A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.

„A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani ez  a gyakorlatban úgy működik, mint  a már számos bíróságon alkalmazott távmeghallgatás. Ha ennek feltételei nem biztosítottak a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.

„A veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti.

 

https://jogaszvilag.hu/veszelyhelyzet-a-polgari-es-a-kozigazgatasi-birosagi-eljarasok-kiveteles-szabalyai/

 

 

Valamint:

 

„A rendeletekből kiemelendő a 11. szakasz 21.§ (1)-(7) bekezdései, melyek a polgári peres ügyek lefolytatásáról rendelkeznek. Ezek alapján a pereket a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell folytatni és minden további nyilatkozat megtétele kizárólag írásban történhet. Az érdemi tárgyalásokat lehetőség szerint elektronikus eszközök igénybevételével kell megtenni, de ennek hiányában ez beszerezhető írásban is és ugyanez alkalmazandó személyes meghallgatás szükségessége esetén is.

 

http://hitelsikerek.hu/kormanyrendelet-az-eljarasjogi-intezkedesekrol/