Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fogyasztóvédelem és a behajtók, végrehajtók….

2017.07.28

Magyarországon is zaklatják a behajtók, a végrehajtók a megtévesztett, becsapott adósokat. Sokan tudnának erről élménybeszámolót tartani. Mit tehetnek és mit nem tehetnek ezek a cégek?

 

A litván nemzeti fogyasztóvédelmi hivatal perelt be egy adósságbeszedéssel foglalkozó magáncéget. Az ügy az Európai Unió Bíróságán kötött ki.

 

curia-c-357---kep.png

 

Előzetes döntéshozatal a C‑357/16. sz. ügyben

 

Részletek az EU Curia ítéletéből:

 

Az adósságbeszedéssel foglalkozó magántársaság és a valamely fogyasztási hitel olyan nem teljesítő adósa közötti jogviszony, akinek tartozását engedményezték, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv hatálya alá tartozik‑e, és amennyiben igen, az ezen irányelv 2. cikkének c) pontja szerinti „termék” fogalmába tartoznak‑e az ilyen társaság által a követelésének beszedése érdekében alkalmazott gyakorlatok. A kérdést előterjesztő bíróság ezt követően azt kérdezi, hogy ugyanezt a választ kell‑e adni akkor is, ha a tartozás fennállását bírósági határozat is megerősítette, és e határozatot végrehajtás céljából bírósági végrehajtónak adták át.

 

Az olyan adósságbeszedésre irányuló tevékenységek, mint amilyenek az alapügyben szerepelnek, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv 2. cikkének c) pontja értelmében vett „terméknek” minősülnek.

 

A fogyasztó részéről fizetendő adósság beszedésének feltételei olyan jelentőséggel bírhatnak, hogy azok alkalmasak arra, hogy meghatározó módon befolyásolják a fogyasztó hitelfelvételre vonatkozó döntését, különösen, ha az adósságbeszedés érdekében foganatosított intézkedések olyan formát öltenek, mint az alapügybeli intézkedések.

 

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv hitel‑visszafizetéssel kapcsolatos ügyletekre vonatkozó alkalmazásának a követelés engedményezése esetén történő kizárása kétségessé teheti az ezen irányelv által a fogyasztóknak biztosított védelem hatékony érvényesülését, mivel a kereskedők ezáltal hajlamosak lehetnek arra, hogy különválasszák az adósságbeszedést annak érdekében, hogy ne kerüljenek az említett irányelv védelmet biztosító rendelkezéseinek hatálya alá.

 

 

A döntés:

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11‑i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) úgy kell értelmezni, hogy annak hatálya alá tartozik az adósságbeszedéssel foglalkozó magántársaság és a valamely fogyasztási hitel olyan nem teljesítő adósa közötti jogviszony, akinek a tartozását e társaság javára engedményezték. Az ilyen társaság által a követelésének beszedése érdekében alkalmazott gyakorlatok az ezen irányelv 2. cikkének c) pontja szerinti „termék” fogalmába tartoznak.

 

E tekintetben nem bír jelentőséggel az a körülmény, hogy a tartozás fennállását bírósági határozat is megerősítette, és e határozatot végrehajtás céljából bírósági végrehajtónak adták át.

 

 

A teljes ítélet:

 

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2dc30d6ba1fbb8285714ad6bfdce28fc41cb94f.e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxyMaNj0?text=&docid=193031&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=948156

 

 

Köszönet Papp Péternek a figyelemfelhívásért!