Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.09.09

EUB Sajtóközlemény és levél a Parlamenti bizottságnak

c-80-21-sajtokozlemeny---kep-00.png

 

Tisztelt Vejkey Imre elnök úr!                                                                                               Tisztelt Igazságügyi Bizottság!

 

 

Nagyon nagy társadalmi jelentőségű problémával, a devizahitelezés jelenlegi állapotának ismertetésével és egyben megoldási javaslattal fordultam még január 30.-án Önökhöz.

https://mek.oszk.hu/22700/22795/

 

Azóta hiába érdeklődtem írásban és telefonon is Önöknél, nem sikerült elérnem, hogy foglalkozzanak ezzel a hatalmas probléma halmazzal.

 

Most olyan jogi kérdésben született döntés, melyre az év elején nem tértem ki. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) tegnapi döntése alapján egyértelmű, hogy a meghozott devizahiteles törvények nem felelnek meg fogyasztóvédelmi irányelveknek. Csatolom az EUB sajtóközleményét. Ebből egy rövid részlet:

 

"A mai ítéletében a Bíróság először is emlékeztet arra, hogy a nemzeti bíróság azon kivételes lehetősége, hogy a semmissé nyilvánított feltételt valamely diszpozitív nemzeti rendelkezéssel helyettesítse, azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben e tisztességtelen feltétel elhagyása arra kötelezné a bíróságot, hogy a szerződést egészében érvénytelenítse, és ezáltal a fogyasztót különösen káros következményeknek tenné ki. Márpedig, amennyiben a fogyasztót tájékoztatták a szerződés egészében történő semmissé nyilvánításából eredő következményekről és e következményekhez hozzájárult, nem tűnik úgy, hogy teljesülne az a feltétel, hogy a szerződés egészének semmissé nyilvánítása az érintett fogyasztókra nézve különösen káros következményekkel járna. Következésképpen az irányelv nem teszi lehetővé olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat alkalmazását, amely szerint a nemzeti bíróság, miután megállapította a fogyasztói szerződésben szereplő olyan  tisztességtelen feltétel semmisségét, amely a szerződés egészének semmisségét eredményezi, a semmissé nyilvánított feltételt a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesítheti még abban az esetben is, ha a fogyasztó ezt a megoldást ellenzi. Hasonlóképpen, az irányelv nem teszi lehetővé a semmissé nyilvánított tisztességtelen feltétel bírói értelmezéssel való helyettesítését, mivel a nemzeti bíróságok csak arra kötelesek, hogy a tisztességtelen feltétel alkalmazásától eltekintsenek, ám arra nem jogosultak, hogy e feltétel tartalmát módosítsák."

 

 

Több mint 2,3 millió deviza- és deviza elszámolású kölcsön számoltak újra a pénzintézetek, azonban egyetlen egy esetben sem kérték meg a károsult fogyasztót, hogy egyáltalán kérik-e "diszpozitív  helyettesítést". Több százezer esetben a "különösen káros következmény" éppen az volt, hogy a tisztességtelen szerződést a szerződési "feltétel tartalmának módosításával" életben tartottak. A fogyasztó ellenes, bankbarát törvények hatása több százezer végrehajtás és több tízezer árverezés, több ezer kilakoltatás lett.

 

Mindez a súlyos helyzet nem fordult volna elő, ha a devizahiteles törvények meghozatala során egyeztettek volna a devizahitel károsultakkal is. Sajnos azonban csak a bankok érdekvédelmi szervezetével volt egyeztetés.

 

Elkerülhetetlen, hogy az Országgyűlés korrigálja a korábbi hibás döntéseit, ebben kezdeményező és meghatározó szerepe van az Igazságügyi Bizottságnak. 

 

 

Várom intézkedésüket, tisztelettel:

 

 

Az Európai Unió Bíróságának sajtóközleménye teljes egészében:

 

 

c-80-21-sajtokozlemeny---kep-01.png

 

Devizában nyilvántartott hitelek: a nemzeti bíróság az átváltási árra vonatkozó tisztességtelen feltételt nem helyettesítheti a nemzeti jog diszpozitív rendelkezésével, ha a fogyasztó azt ellenzi

 

Ha a hitelszerződés az említett feltétel nélkül nem maradhat fenn, a szerződést semmissé kell nyilvánítani

 

Lengyelországban több fogyasztó igényelt svájci frankban (CHF) nyilvántartott jelzáloghitelt ingatlanvásárlás céljából. Ezeket a hiteleket lényegében CHF-ben tartották nyilván és lengyel złotyban (PLN) bocsátották a fogyasztók rendelkezésére, a CHF PLN-ben meghatározott vételi árfolyamának alkalmazásával. A havi törlesztőrészletek visszafizetésekor azonban az átváltási ár a CHF PLN-ben meghatározott eladási árfolyamának felelt meg.

 

Az említett fogyasztók a varsó-śródmieściei kerületi bírósághoz fordultak a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv alapján annak megállapítása érdekében, hogy az említett átváltási mechanizmusra vonatkozó, a hitelszerződésük szerves részét képező feltételek tisztességtelenek. E bíróság arra keresi a választ, hogy az irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely szerint a nemzeti bíróság – miután megállapította a fogyasztói szerződésben szereplő tisztességtelen feltétel semmisségét, amely a szerződés egészének semmisségét eredményezi – a semmissé nyilvánított feltételt akár a felek szándéknyilatkozatainak értelmezésével, akár a semmissé nyilvánított tisztességtelen feltétel helyett a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezését alkalmazva helyettesíti, még abban az esetben is, ha a szerződés érvényességét a fogyasztó nem kívánja fenntartani.

 

A lengyel bíróság ezenkívül arra is választ vár a Bíróságtól, hogy a tisztességtelen feltétel elhagyása keretében a nemzeti bíróság szorítkozhat-e csupán a feltétel ténylegesen tisztességtelen részének törlésére, vagy ellenkezőleg, a teljes feltételt törölnie kell. Végezetül a lengyel bíróság tisztázni kívánja azt is, hogy a fogyasztót a tisztességtelen feltétel elhagyása következményeként megillető visszatérítési jog tekintetében az elévülés mely időpontban kezdődik.

 

A mai ítéletében a Bíróság először is emlékeztet arra, hogy a nemzeti bíróság azon kivételes lehetősége, hogy a semmissé nyilvánított feltételt valamely diszpozitív nemzeti rendelkezéssel helyettesítse, azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben e tisztességtelen feltétel elhagyása arra kötelezné a bíróságot, hogy a szerződést egészében érvénytelenítse, és ezáltal a fogyasztót különösen káros következményeknek tenné ki. Márpedig, amennyiben a fogyasztót tájékoztatták a szerződés egészében történő semmissé nyilvánításából eredő következményekről és e következményekhez hozzájárult, nem tűnik úgy, hogy teljesülne az a feltétel, hogy a szerződés egészének semmissé nyilvánítása az érintett fogyasztókra nézve különösen káros következményekkel járna. Következésképpen az irányelv nem teszi lehetővé olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat alkalmazását, amely szerint a nemzeti bíróság, miután megállapította a fogyasztói szerződésben szereplő olyan tisztességtelen feltétel semmisségét, amely a szerződés egészének semmisségét eredményezi, a semmissé nyilvánított feltételt a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesítheti még abban az esetben is, ha a fogyasztó ezt a megoldást ellenzi.

 

Hasonlóképpen, az irányelv nem teszi lehetővé a semmissé nyilvánított tisztességtelen feltétel bírói értelmezéssel való helyettesítését, mivel a nemzeti bíróságok csak arra kötelesek, hogy a tisztességtelen feltétel alkalmazásától eltekintsenek, ám arra nem jogosultak, hogy e feltétel tartalmát módosítsák.

 

Másodszor, a Bíróság rámutat, hogy az irányelvvel ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely szerint a nemzeti bíróság kizárólag a feltétel ténylegesen tisztességtelen részét törölheti, aminek következtében e feltétel részben érvényes marad, már amennyiben az ilyen törlés a feltétel tartalmának lényegét érintő megváltoztatását eredményezi.

 

Harmadszor, a Bíróság megállapítja, hogy a fogyasztó jogaira vonatkozó elévülési idő csak akkor egyeztethető össze az uniós joggal, ha a fogyasztónak lehetősége volt jogai megismerésére azt megelőzően, hogy e határidő elkezdődött vagy lejárt volna. Márpedig a fogyasztó által a tisztességtelen feltétel elhagyását követően előterjesztett kártérítési igényre vonatkozó olyan elévülési idő előírása, amely a fogyasztó egyes teljesítéseinek időpontjától kezdődik, még akkor is, ha az említett időpontokban nem volt tudomása e feltétel tisztességtelen jellegéről, nem alkalmas arra, hogy a fogyasztónak hatékony védelmet nyújtson. Ebből következik, hogy az uniós joggal ellentétes az ilyen gyakorlatot lehetővé tevő nemzeti ítélkezési gyakorlat.

 

EMLÉKEZTETŐ: Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a Bíróság elé. A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.

 

A sajtó részére készített nem hivatalos kiadvány, amely nem köti a Bíróságot.

A kihirdetés napján az ítélet teljes szövege megtalálható a CURIA honlapon.

Sajtófelelős: Lehóczki Balázs ) (+352) 4303 5499

 

Az ítélet kihirdetésekor készített képfelvételek elérhetők: „Europe by Satellite” ) (+32) 22964106

Kövesse a híreket!