Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elsőfok: csak a tőke jár vissza, az is forintban

2016.06.27

Teljes egészében megsemmisített egy devizahitel-szerződést a napokban a Budapest Környéki Törvényszék, mert elfogadta az adósok érvelését:

 

a banktól nem kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról.

 

A képviseletüket ellátó, nürnbergi székhelyű NZP Nagy Legal ügyvédi iroda szerint így a devizakárosultak előtt lehetőség nyílhat arra, hogy az elszenvedett veszteségeiket minimalizálják.

 

Részletek a cikkből:

 

Az adósok a forint árfolyamának gyengülése miatt nem sokáig tudtak rendben törleszteni. A bank – amelyet az iroda ügyvédi titokra hivatkozva nem nevezett meg lapunknak – ezért pert indított, és bár a hitel eredetileg ötvenmillió forintról szólt, a bíróságtól azt kérte, kötelezzék az alpereseket 90 milliós tőketartozás, továbbá 52 millió forint lejárt ügyleti kamat és hárommillió forint késedelmi kamat megfizetésére. Ez már több mint 140 millió forint. Ekkora értékben foglalná le tehát a pénzintézet a kölcsön fedezete gyanánt felajánlott ingatlanokat.

 

Az ügyvéd nem azt kéri számon, hogy a bankok miért nem láttak a jövőbe. De legalább azt mutatták volna be, miként alakultak az árfolyamok az elmúlt tíz-húsz évben. Biztos abban, hogy ha az embereket felvilágosítják, sokan meggondolják magukat, mert kiderül például az, hogy amíg 1995-ben alig több mint száz forintot kellett fizetni egy svájci frankért, az árfolyam 2005-re 170 forint fölé kúszott. Ez alapján szerinte ismertetni lehetett volna mindenkivel, hogyan befolyásolja a fizetési kötelezettségét, ha jövőben is hasonló tendencia érvényesül.

 

Ezzel szemben a kölcsönszerződés mindössze azt tartalmazta, hogy az adósok kötelesek az árfolyamváltozásból eredő esetleges veszteségek viselésére. Sipos Norbert szerint az „esetleges" fordulat különösen fontos. 

 

A bíróság álláspontja, hogy emiatt a kölcsönszerződésnek az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, így a kontraktus teljes egészében semmis. Sipos Norbert szerint a bíróság nem is dönthetett volna másként, mert a bank nem tette egyértelművé, hogy kedvezőtlen esetben több lehet a tőketartozás, emelkedhet a kamat, s a törlesztőrészletek az égig nőhetnek.

 

Kérdésünkre, mi következhet abból, ha az ítélet jogerőssé válik, Sipos azt válaszolta, hogy a tőketartozás mindenképpen visszajár a banknak – de forintban. A többi követelés szerinte azért nem érvényesíthető, mert a pénzintézet jóhiszeműsége erősen vitatható, amit a bíróság a kölcsönszerződés megsemmisítésével ki is mondott.

 

 

nol-cikk---16.06.25---csak-a-toke-jar-vissza.png

 

 

A teljes cikk:

http://nol.hu/gazdasag/nem-semmi-csak-a-toke-jar-vissza-1621007

 

 

 

A pert elsőfokon megnyerő ügyvédi iroda:

2016.5.8.: Az NZP NAGY LEGAL először éri el a Budapest Környéki Törvényszék előtt egy svájci frank alapú devizahitel teljes semmisségének bírósági megállapítását új jogalapon az európai joggyakorlat alapján.

http://www.nzp.de/hu/

 

 

Megjegyzés: sem a peranyagot, sem az ítéletet nem ismerem - kizárólag az újságcikk az információ forrása. 

 

 

A 2/2014 PJE jogegységi határozatból egy részlet:

Amennyiben tehát a fogyasztó a jogszabály által előírt tájékoztatást megkapta, a kockázat feltáró nyilatkozatot  aláírta, akkor azt – az ellenkező bizonyításáig - úgy kell értékelni, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül őt terhelő volta számára világos és érthető volt, illetve annak kellett lennie. A pénzügyi intézménynek kell bizonyítania, hogy a fogyasztó tájékoztatása ilyen módon megtörtént.

 

Amennyiben azonban az árfolyamkockázat korlátlan  viselésének szerződési rendelkezése a fogyasztó számára a pénzügyi intézménynek felróható okból nem volt világosan felismerhető, illetve érthető, fennállnak a szerződés tisztességtelensége megállapításának a feltételei.

 

Előfordulhatott ugyanis, hogy a szerződés egyértelmű megfogalmazása, a megfelelő tartalmú kockázatfeltáró nyilatkozat ellenére a szerződéskötés során a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás alapján a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az általa viselendő árfolyamkockázat nem valós, annak nincs reális valószínűsége, vagy  az bizonyos mértékben korlátozott (van egy maximuma).

 

Ez a helyzet akkor, ha a fogyasztó az árfolyamváltozás várható alakulásáról, maximális mértékéről a pénzügyi intézménytől, annak képviselőjétől konkrét, hitelt érdemlőnek tűnő, később azonban tévesnek, valótlannak bizonyult tájékoztatást kapott. Ebben az esetben a szerződés a nem megfelelő (téves, félreérthető, nem egyértelmű) tájékoztatással érintett rendelkezése tisztességtelen, amely a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi.

 

A nem megfelelő tájékoztatás tényét és azt, hogy ennek következtében a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése számára nem volt világos és érthető, a fogyasztónak kell bizonyítania.