Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egyre több a devizahites ügy a EU Bíróságon – mennyi is?

2017.02.25

Tisztelt Dr. Handó Tünde elnök asszony!

 

 

Az Európai Unió Bíróságához fordult előzetese döntéshozatali eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla. Az ügyszám a curia.europa.eu honlap alapján C-51/17. A tárgy fogyasztóvédelem és jogszabályok közelítése.

 

Szerettem volna információkhoz jutni ezzel az üggyel kapcsolatban, azonban sem a bíróságok sem pedig a Fővárosi Ítélőtábla honlapján nem találtam semmit.

 

Szerettem volna írni egy e-mailt a Fővárosi Ítélőtáblának, azonban a honlapjukon nincs e-mail elérhetőség feltüntetve.

 

Sajnos az Igazságügyi Minisztérium tematikus honlapja sem nyújt megfelelő tájékoztatást:

 

"Az Európai Unió Bíróságának határozatai elérhetők az Európai Unió jogának ingyenes internetes adatbázisából az EUR-Lex portálon, valamint a Bíróság honlapján is."

 

http://eujog.im.kormany.hu/europai-birosagi-ugyek

 

http://eujog.im.kormany.hu/europai-birosagi-ugyek

A Kúria honlapján csupán az alábbi információ található:

 

 

Nemzetközi és európai uniós ügyek

Az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi ügyekkel foglalkozó honlapja
Az Igazságügyi Minisztérium európai bírósági ügyekkel foglalkozó honlapja

http://www.kuria-birosag.hu/nemzetkozi-kapcsolatok-es-embjog

 

 

 

Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni:

·  van-e a bíróságoknál valahol nyilvántartás az Európai Unió Bíróságnál lévő, bíróságok által indított ügyekről?

·  nyilvános-e a nyilvántartás?

·  amennyiben nyilvános a nyilvántartás, melyik honlapon érhető el?

·  van-e tárgy szerinti nyilvántartásuk, pl fogyasztóvédelem, tisztességtelen, pénz vagy hitelintézet stb?

·  ad-e ki közleményt vagy sajtó anyagot az a bíróság, amely az Európai Unió Bíróságához fordul?

·  ha nem ad ki, azzal megsért-e valamilyen előírást?

·  ha nincs előírás a nyilvánosság tájékoztatására, akkor miért nincs?

·  tiltja-e jogszabály a nyilvánosság tájékoztatását?

·  az Európai Unió Bíróságánál lévő ügyekben a magyar állam (Kormány, minisztériumok, MNB stb által) kifejti-e az álláspontját?

·  a magyar állam álláspontjai elérhetőek-e valahol?

·  elérhetőek-e a bíróságok beadványai magyar bírósági honlapon?

 

Kérem küldjék el a C-51/17 számú ügy beadványát.

 

 

Amennyiben Ön nem illetékes a válaszadásra, kérem továbbítsa a megfelelő bírósághoz.

 

Várom válaszát, tisztelettel:

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány

 

Budapest, 2017. február 21.

 

Válasz még nem érkezett ugyan senkitől a mai napig, azonban másnap megjelent az alábbi rövid tájékoztatás:

 

c-51-17-beadva---kep.png

 

Közlemény előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről

 

A Fővárosi Ítélőtábla a 2017. január 17-én kihirdetett végzésében az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az előtte folyamatban lévő deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelenségével kapcsolatban, a 93/13/EGK irányelv (fogyasztóvédelmi irányelv) értelmezése érdekében; egyidejűleg a per tárgyalását felfüggesztette.

A perben a felperesek a kölcsönszerződés érvénytelenségét az árfolyamkockázatot a felperesekre telepítő szerződési feltétel tisztességtelensége miatt állították. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének helyt adott megállapítva, hogy a szerződéskötés 2008. február 15-i időpontjában nem volt reális lehetőség a felperesek által követett, a deviza alapú kölcsönszerződésekhez kapcsolódó cél, a forint alapú szerződésekhez képest kedvezőbb, olcsóbb kölcsönhöz jutás elérésére. A felperesek nem kaptak az alperestől a valóságos árfolyamkockázatra vonatkozó, a lappangó pénzügyi válság és a svájci frank „menekülő deviza” jellegére is kiterjedő konkrét tájékoztatást. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes fellebbezéssel élt, melyben egyebek között azzal is érvelt, hogy a per felfüggesztésének ideje alatt hatályba lépett jogszabályokra, az ún. devizahiteles törvényekre az elsőfokú bíróság a döntése meghozatalakor egyáltalán nem volt figyelemmel.

A Fővárosi Ítélőtábla számára nem volt egyértelmű, hogy az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelensége a fogyasztóvédelmi irányelvvel összhangban álló értelmezés kötelezettsége mellett még mindig vizsgálható-e, azaz, hogy ez a szerződési feltétel még mindig az irányelv hatálya alá tartozik-e. A perbeli szerződés ugyanis a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján már tartalmazza az árfolyamkockázat felperesek általi viselésének kötelezettségét.

A jogalkotással kialakult erre a szerződési tartalomra az egyedi megtárgyaltság nem értelmezhető, hiszen az nem a felek egybehangzó akaratát, hanem a jogalkotó beavatkozását tükrözi. Kérdésként vetődött fel az is, hogy a fogyasztóvédelmi irányelv 1. cikk (2) bekezdésében foglalt kizáró szabályt úgy kell-e érteni, hogy az vonatkozik arra a szerződési feltételre is, amely a szerződéskötést követően, de a szerződéskötés időpontjára visszaható hatállyal vált a szerződés részévé. Amennyiben pedig az árfolyamkockázat tisztességtelensége vizsgálható, a pénzügyi intézmény által a fogyasztónak nyújtott tájékoztatónak mire kell kiterjednie, van-e jelentősége annak, hogy egyébként a perbeli szerződésben a megkötésekor nem csak az árfolyamkockázat viselésére, hanem az egyoldalú módosítás jogára és az árfolyamrésre vonatkozó szerződési feltétel is szerepelt, amelyek együttes hatásaként a fogyasztó ténylegesen a várható fizetési kötelezettségének mértékét és változásának alakulását nem láthatta előre.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Unió Bíróságához megérkezett, az eljárás C-51/17. számon van folyamatban.

Az előzetes döntéshozatali eljárás tárgyára figyelemmel a Fővárosi Ítélőtáblán jelenleg 10 másik per tárgyalása és 60 nemperes eljárás is felfüggesztésre került.

http://fovarosiitelotabla.birosag.hu/