Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egészen kiváló jogi anyag: Magyar Igazságügyi Akadémia

2016.01.04

A devizahiteles pereinkben a régi Ptk-nak megfelelően kell eljárni. A magyar Igazságügyi Akadémia tananyaga közérthetően összehasonlítja az új és a régi Ptk pontjait. Aki most vesz fel kölcsönt valamelyik tisztességes banktól, annak már az új Ptk szerint kell majd perelnie. A semmisség és megtámadhatóság összehasonlítása:

 

igazsagugyi-akademia---kep.png

 

Az új Ptk. tartalmazza azt a bírói gyakorlat által már hosszú ideje alkalmazott tételt, hogy a semmis szerződés ex tunc hatállyal, annak megkötése időpontjától, a törvény erejénél fogva érvénytelen.

 

 

Beépítésre került a normaszövegbe az a bírói gyakorlat által már szintén alkalmazott tétel, mely szerint a szerződés semmisségét a bíróságnak eljárása során hivatalból észlelnie kell.

 

 

Nem tartalmazza a jogszabály azt – a már egyébként is meghaladott – tételt, mely szerint a szerződés semmisségére határidő nélkül lehet hivatkozni.

 

Nem tartalmazza azt a tételt, hogy a semmisségre bárki hivatkozhat.

 

Az új Ptk. beemelte szövegébe azt a Pp. alapján a bíróságok által a gyakorlatban követett elvet, mely szerint a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít.

 

 

A közérdekben okozott sérelem megszüntetése és uzsorás szerződés esetén a semmisség megállapítása vagy annak jogkövetkezményei alkalmazása iránti ügyészi keresetindítás lehetősége beépítésre került az új Ptk. rendelkezéseibe (korábban ezt a Ptké. 36/A. § szabályozta).

 

 

Az új Ptk. a már kialakult bírói gyakorlattal egyezően kimondja, hogy csak az eredményes megtámadás folytán válik a szerződés érvénytelenné.

 

 

A megtámadásra jogosultak körében az új Ptk. nem hoz változást.

 

Az új Ptk. - a régi Ptk-tól eltérően - a megtámadási jog gyakorlására nem ír elő írásbeli formát.

 

 

A már kialakult bírói gyakorlattal egyezően az új Ptk. nem írja elő a perindítás előtt a másik félhez intézett jognyilatkozat megtételét, azaz nem állít fel sorrendet a megtámadás módozatai között. A lényeg az, hogy a megtámadási határidőn belül a keresetlevél – akár a másik félhez intézett jognyilatkozat eredménytelenségét követően, akár előzetes jognyilatkozat intézése nélkül - benyújtásra kerüljön a bírósághoz.

 

 

A megtámadásra az új Ptk. szerint is egy éves határidőn belül van lehetőség. A jogszabályszöveg már nem mondja ki tételesen a határidő elévülési jellegét, de az egyértelműen következik az új Ptk. 6:21. §-ának rendelkezéséből.

 

 

Lényeges változást jelent a megtámadási határidő számítására vonatkozó új szabály, mely szerint a megtámadási határidő minden esetben a szerződés megkötésének időpontjával kezdődik, szemben a régi Ptk. rendelkezéseivel, mely az egyes megtámadási okoknál eltérően szabályozta a megtámadási határidő kezdetét.

 

 

A megtámadás jogának az elévülés bekövetkezése utáni, kifogásként történő érvényesíthetőségével kapcsolatos szabály nem változott.

 

 

Az új Ptk. pontosította a megtámadási jog megszűnésére vonatkozó szabályt: az jogosult csak a megtámadási ok ismeretében erősítheti meg szerződési akaratát vagy mondhat le megtámadási jogáról.

 

 

Az új Ptk., hasonlóan a megtámadási jog gyakorlásának szabályához, a szerződési akarat megerősítéséhez és a megtámadási jogról való lemondáshoz – a korábbi szabályoktól eltérően – sem írja elő az írásbeli formát.

 

 

http://projektjeink.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/ptk_e_learning/ptk8/lecke6_lap2.html

 

A modul leckéi

Leckék

  1. Első rész: A kötelmek közös szabályai
  2. Többalanyú kötelmek – Több kötelezett a kötelemben
  3. A kötelemteljesítése – Általános rendelkezések
  4. Második rész: A szerződés általános szabályai
  5. A szerződés megkötése és értelmezése
  6. Az érvénytelenség
  7. A szerződés hatálya. hatálytalanság
  8. Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés
  9. A szerződés teljesítése
  10. A szerződésszegés
  11. A szerződés megerősítése és módosítása
  12. Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás
  13. A szerződés megszüntetése megállapodással és egyoldalú nyilatkozattal
  14. Az értékpapír – Általános szabályok
  15. Egyéb kötelemkeletkeztető tények

 

A modul célja és tartalma

A modul célja az Országgyűlés 2013. február 11-én elfogadott, 2014. március 15-től hatályos 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Hatodik könyvének bemutatása

 

Szerző

dr. Figula Ildikó, Rosnerné dr. Romenda Zsuzsanna, dr. Gyarmathy Judit, dr. Szabó Péter

 

A teljes oktatási anyag:

 

http://projektjeink.birosag.hu/e-learning/ptk