Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Eddig 3 beadványt fogadott be az Alkotmánybíróság

2014.10.11

 Az Alkotmánybíróság honlapján meg lehet keresni a folyamatban lévő ügyeket. Az idén indított és befogadott ügyek között még csak 3 devizahiteles van (2014.10.11.-i állapot).

 

Egy banki beadvány és két biróság általi.

 

Nincs az Alkotmánybíróságon adósok, devizahiteles érdekvédők által beadott indítvány. Amik eddig bementek tőlünk, azokat vagy visszautasította az Alkotmánybíróság, vagy nem döntött még a befogadásról.  

 

 

 

 

 

beerkezett-befogadott-alkotmanybirosag-2014.10.11-ig.png

 

Ügyszám:

III/01692/2014

.

Első irat érkezett:

 10/07/2014

.

Az ügy tárgya:

a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény elleni bírói kezdeményezés (devizakölcsön-perek)

.

Eljárás típusa:

Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)

.

Indítványozók típusa:

bíró

.

 

Az indítvány lényege:


Az indítványozó bírói tanács - az Abtv. 25. §-a alapján - a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (Törvény) 4. § (2) és (3) bekezdése, 6. §-a, 7-15. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. 

 

Az indítványozó kifejti, hogy a jogalkotás, végrehajtás és igazságszolgáltatás egyaránt az államot megillető közhatalmi jogosítvány, ezért külső polgári jogviszonyban a bíróságok előtti eljárásban egységesen fellépő és nem meghatározott közfeladatot teljesítő állam szerepvállalása sérti a hatalommegosztás elvét, így a Törvény 7. § (2) bekezdése ellentétes az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével. A bírói tanács szerint az ítéletek újabb jogvitákra adhatnak alapot, mivel nem teremtik meg azt a félreérthetetlen következtetési alapot, mely a fogyasztók és a pénzügyi intézmények kölcsönszerződéséből eredő jogokat és kötelezettségeket meghatározza.

 

A Törvénynek a bírósági eljárásra vonatkozó valamennyi szabálya (6. §, 7-15. §) sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság elvét (Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés.) Álláspontja szerint az igazságszolgáltatás mint önálló hatalmi ág hatáskörébe tartozó polgári peres eljárás útján védett alanyi jogok fennállásába vetett bizalmat a jogerő áttörése olyan mértékben megrendíti, amelyek következtében a Törvény 4. § (2) és (3) bekezdései súlyosan sértik a jogállamiságból eredő jogbiztonság elvét, és a jogszabály értelmezésére egyedül hivatott bíróságok függetlenségét (Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdés), illetve a hatalommegosztás elvét (Alaptörvény C) cikk (1) bekezdés). A rövid eljárási határidők és a halasztás lehetőségének szűkítése miatt a Törvény 7-15. §-ai sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot, a bírói függetlenség alkotmányos elvét, valamint a hatalommegosztás elvét.

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/67EF10D7990CA3ADC1257D6B0032082B?OpenDocument

 

 

 

Ügyszám:

IV/01681/2014

.

Első irat érkezett:

10/03/2014

.

Az ügy tárgya:

a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény és a 2/2014. Polgári jogegységi határozat egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz (devizahitel, árfolyamrés)

.

Eljárás típusa:

Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)

.

Indítványozók típusa:

jogszabály által érintett személy, vagy szervezet

.

 

Az indítvány lényege:


Az indítványozó - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (Törvény) 1. § (6) és (7) bekezdése, 3. §-a, valamint a 2/2014. Polgári jogegységi határozat (PJE) 3. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és a kihirdetés időpontjára visszamenő hatállyal történő megsemmisítését indítványozta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Törvény, valamint a PJE támadott rendelkezései a jogalkotás közjóra irányuló szándékai ellenére végeredményben nem a közjó optimumát szolgálják, mert a gazdasági jogalkotás alaptörvényi keretei közül figyelmen kívül hagyják a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, ezért sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését.

 

A Törvény 1. § (6) és (7) bekezdése a Ptk. általános elévülési szabályrendszerét írja felül és változtatja meg visszamenőlegesen a Törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában, így a visszaható hatályú jogalkotás és szerzett jogokat sért. Az indítványozó kifejti, hogy a PJE. 3. pontja és a Törvény 3. §-a - melyek általánosságban mondják ki az árfolyamrés tisztességtelenségét - azért sértik a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, mert mind a múltra, mind a jövőre nézve hátrányosan változtatják meg az indítványozó szerződéses jogosítványait és az ebből eredő szerzett jogokat.

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/CB87090BD63CD003C1257D6B0032088F?OpenDocument

 

 

 

 

Ügyszám:

III/01522/2014

.

Jelen ügyhöz egyesítve lett(ek) a következő ügy(ek): III/01591/2014; III/01592/2014
.

Első irat érkezett:

09/08/2014

.

Az ügy tárgya:

a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény elleni bírói kezdeményezés (devizakölcsön-perek)

.

Eljárás típusa:

Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)

.

Indítványozók típusa:

bíró

.

 

 

Az indítvány lényege:


Az indítványozó bíró - az Abtv. 25. §-a alapján - a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (Törvény), különösen annak 1. § (1), (2), (3), (6) és (7) bekezdései, 4-15. §-ai és 19. §-a alaptörvény-ellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütközése megállapítását, és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését indítványozta.


Az indítványozó kifejti, hogy a Törvény 1. §-a sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredő jogbiztonság elvét, mert a Törvény hatálybalépése előtti időszakban létrejött, és az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelő fogyasztói kölcsönszerződések szerződéses kikötései tekintetében utólag, visszamenőleges hatállyal állít fel vélelmet e kikötések tisztességtelensége mellett. A Törvény 19. §-a azért sérti a jogbiztonság elvét, mert nem biztosít a címzettjei és a bíróság számára kellő felkészülési időt. Álláspontja szerint a Törvény 4. § (1)-(2) bekezdései, 7-15. §-ai sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított bírósághoz fordulás jogát és a XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvény előtti egyenlőséget, mert a vélelem megdöntésére lehetőséget adó speciális per megindítására jogvesztő határidőt határozott meg.

 

Az indítványozó szerint az elsőfokú eljárásra meghatározott rövid határidők sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert ténylegesen nem adnak lehetőséget szakértői bizonyítás lefolytatására, a fegyverek egyenlőségének sérelme is felmerül, valamint a bíróságnak sincs kellő ideje a megfontolt ítélethozatalra. Érvelése szerint a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot sérti a fellebbezés és felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő lerövidítése, a kézbesítési vélelem megdöntésének kizártsága, a kereseti és fellebbezési illeték eltúlzott mértéke. Kifejti, hogy az M) cikk (1) bekezdésében biztosított, a pénzügyi intézményeket megillető vállalkozáshoz való jogot sérti, hogy a Törvény a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok által megengedett egyoldalú kamatemelést minősíti utólagosan jogellenesnek.

 

Az indítványozó szerint a Törvény sérti az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében foglalt bírói függetlenséget. 


Álláspontja szerint a Törvény egyes rendelkezései sértik az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 6. cikkét (tisztességes eljárás, fegyveregyenlőség). Az indítványozó szerint felmerül a törvény közjogi érvénytelensége is, mert az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikk (4) bekezdése ellenére az Országgyűlésnek nem volt lehetősége figyelembe venni a Törvény elfogadása előtt az Európai Központi Bank álláspontját.

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/67436C6B4C143CD3C1257D4D004746AB?OpenDocument

 

 

 

Az Alkotmánybíróság honlapján

el lehet olvasni a beadványokat

és a beadványokhoz

küldött véleményeket 

pl: Bankszövetség, Igazságügy Minisztérium.

 

 

 

Például a III/01522/2014 ügy esetében:

 

Fővárosi Törvényszék beadványa:

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/67436c6b4c143cd3c1257d4d004746ab/$FILE/III_1522_0_2014_ind%C3%ADtv%C3%A1ny_anonim.pdf

 

Igazságügyi Miniszter véleménye:

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/67436c6b4c143cd3c1257d4d004746ab/$FILE/ATTL8L2V.pdf/III_1522_2_2014_Ig_Min.pdf

 

Bankszövetség véleménye:

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/67436c6b4c143cd3c1257d4d004746ab/$FILE/Banksz%C3%B6vets%C3%A9g%20v%C3%A9lem%C3%A9nye.pdf

 

Igazságügyi Miniszter a Bankszövetség beadványáról:

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/67436c6b4c143cd3c1257d4d004746ab/$FILE/III_1522_11_2014_IM_velemeny(2.).pdf