Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Döntött az Alkotmánybíróság!

2014.03.18

 Döntött az Alkotmánybíróság.

 

ab-rovid-taj---kep.png

 

A Kormány beadványa tartalmazza azokat a törvénytelenségeket, melyeket mi civilek is évek óta mondunk, és már több bírósági ítélet is megerősíti.

 

 

abu-06.png

abu-07.png

  https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/az-allam-tervei/a-kormany-beadvanya-az-alkotmanybirosaghoz.html 

 

 

A tények ismeretében helyes, időszerű kérdés az lett volna, hogy az Állam módosíthatja-e az érvénytelen több százezer szerződést azért, hogy ne kelljen évekig pereskednie az ügyfeleknek.

 

Szükséges-e (hosszas, több évig tartó) közérdekű pert indítani az Államnak, Minisztériumnak, MNB-nek vagy az Ügyészségnek, vagy módosíthatók a szerződések jogszabály útján.

 

Az hogy mikor és hogyan módosíthatja a szerződést törvényhozással az állam, már ismert a végtörlesztés óta. Akkor az Alkotmánybíróság kifejtette a véleményét, és ennek megfelelően lépett a Kormány és döntött a Parlament.

 

Feleslegesen feltett kérdésre jórészt feleslegesen válaszolt az Alkotmánybíróság. Közben eltelt ismét négy hónap…

 

 Korábban a Kormány a Kúriát is biztatta, ösztönözte jogegységi nyilatkozat összeállítására. Azonban akkor sem a lényegi fontos kérdésekre keresték a választ.

 

Azért talán nem volt teljesen hiábavaló az Alkotmánybírósági véleménykérés. Megerősítést nyertek a fogyasztóvédelmi szempontok. Híressé vált az alkotmány M cikkének 2. pontja.

 

 

m-cikk.png Világossá vált, hogy a Kormány és a Parlament alkotmányos mulasztásban van. Nem hozta létre a pénzügyi fogyasztóvédelmi hivatalokat, hatóságokat. A pénzügyi jogok biztosának nem volt sem hatásköre, sem jogköre. Amilyen gyorsan és hirtelen létrejött, olyan gyorsan és hírtelen meg is szünt.

 

Ahogy a PSZÁF nem tudta ellátni a fogyasztóvédelmi feladatokat…, mit is írok! Egyenesen félrevezette valótlan állításokkal a magyar társadalmat, elég csak az „árfolyamrés nem költség” hangoztatására és a „mintha devizahitel” téves és káros elterjesztésére gondolni.

 

Szóval most az MNB ugyanúgy nem válaszol a feltett kérdésekre, ha válaszol, leginkább félrebeszél.

 

Az erőfölénnyel szemben fellép-e az Állam? Az Ügyészség akkor sem látta kötelezettségének hogy vizsgálatokat indítson, amikor elhangzott a Parlamentben (ennek már több éve), hogy a bankok megtévesztettek és becsaptak egymillió embert, akkor sem amikor kiderült hogy jelentős költséget elhallgattak a bankok az ügyfelek elől, ráadásul olyan költséget, mely valójában nem is létezhetne, mivel nincs semmi alapja. Ez utóbbi, mint látjuk benne volt a Kormány Alkotmánybírósághoz írt levelében. Csak éppen ezt nem tartotta olyan fontosnak az Alkotmánybíróság, hogy figyelembe vegye és reagáljon rá.

 

Az Állam akkor sem lépett a fogyasztók védelmében, amikor épp a legfőbb ügyész próbálta a Kúriát félrevezetni, állítva több csúsztatás után, hogy az árfolyamrés nem költség.

 

Hogyan védi a Kormány a fogyasztók jógait, ha a devizahiteles civilekkel nem áll szóba, viszont az erőfölénnyel visszaélő, törvénytelen szerződések tömegét gyártó bankok érdekvédelmi szervezetével folyamatosan tárgyal?

 

Két és fél éve fogadta el a Parlament a végtörlesztést. Ez mindenképpen fogyasztók érdekében született. Azonban a bankok (ismét) törvénytelenül viselkedtek, összejátszottak. Összehangoltan gátolták, hogy forint kölcsönök felvételével szabaduljanak „ügyfeleik” a mérgező kölcsönterméktől. A Gazdasági Versenyhivatal 2 évi vizsgálat után összesen közel 10 milliárd forintra bírságolta a legnagyobb hazai bankokat. Az állam fellépett az erőfölényt alkalmazó bankok ellen. És a károsult fogyasztókkal mi lett? Mit tett az állam? Mi tett a fogyasztók érdekében? Semmit! Mi lett a bírsággal? Az Állam megtartotta magának, kártérítésre nem jutott belőle.

 

A végtörlesztés vége az lett, ami már az elfogadásakor is látható volt. A tehetősebb devizahitelesek kaptak segítséget.

 

ab---vegtorlesztes.png

 

Az Alkotmánybíróság kiemeli:

 

"A törvényi úton történő szerződésmódosításnak is,

amennyire lehet, mindegyik fél

méltányos érdekeit figyelembe kell vennie,

vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is

érdekegyensúlyra kell törekednie

a megváltozott körülmények mellett."

 

Hogyan beszélhet mindkét fél méltányos érdekéről, mikor az egyik félrevezette a másikat, törvénytelen módon kötött szerződéseket és később is törvénytelenül akadályozta a helyzet rendezését!

 

Milyen érdekegyensúlyról beszél az Alkotmánybíróság?

 

Hol élnek ezek a jogtudós emberek? Hogyan lehetséges hogy nincsenek tisztában a hazánkban zajló folyamatokkal?

 

Meddig tart még a kormány színjátéka?

 

 

Hallgasd meg az Alkotmánybíróság döntését, érdemes rászánni egy órácskát, hogy megismerd nagyjaink érvelését és a Kormány beadványát.

 

Alkotmánybíróság a Kormány devizahiteles beadványáról

https://www.youtube.com/watch?v=lzXPNvGNcks

 

 

Most pedig olvasd el az Alkotmánybíróság rövid összefoglalóját:

 

Az Alkotmánybíróság eljárását a Kormány kezdeményezte. A Kormány az indítványban részletesen ismertette az Alaptörvény értelmezésének indokául szolgáló azt a konkrét problémát, amely a fennálló devizahitelekkel összefüggésben merült fel. Utalt arra, hogy a devizaárfolyamok váratlan, nagymértékű változása és a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára okoz nehézséget. A Kormány két, az Alaptörvény értelmezésére irányuló konkrét kérdést tett fel az indítványban. Az első kérdés alapján az Alkotmánybíróságnak értelmeznie kellett az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, amely az erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányul. A Kormány azt kérdezte, hogy e szabályból közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel, illetve az ezt megerősítő bírósági ítélet, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenessége. A második kérdés alapján az Alkotmánybíróságnak értelmeznie kellett az emberi méltóság védelméhez való jogot és a jogállamhoz tartozó jogbiztonságot abból a szempontból, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására.

 

Az Alkotmánybíróság az első kérdést illetően megállapította, hogy az Alaptörvényből az államnak az a kötelezettsége következik, amely a fogyasztók érdekeit védő, az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben fellépő intézményrendszer létrehozására és fenntartására, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotására vonatkozik. Nevesített fogyasztói jogok az Alaptörvény alapján közvetlenül nem, hanem csak más jogszabály közbejöttével érvényesíthetők magánszemélyek szerződéses kapcsolataira. Bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit pedig, amelyek közvetlenül az Alaptörvénynek a fogyasztók jogai védelméről szóló szabályából eredő alaptörvény-ellenességet okoznának, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. Az erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből ugyanakkor közvetlenül következhet valamely jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélésénél a vizsgált rendelkezés szabályozási környezetét is figyelembe kell venni.

 

Az Alkotmánybíróság a második kérdésre adott válaszában megállapította, hogy az Alaptörvény biztosítja a szerződéses szabadságot, de ez nem jelenti azt, hogy a létrejött szerződések nem módosíthatók. Jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a szerződéskötés körülményeinek előre nem látott, jelentős megváltozása esetén – módosíthatja. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a jogbiztonság követelményei, a szerződéses szabadság, valamint a megkötött szerződés teljesítésébe vetett bizalom akkor érvényesülnek, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását az egyes szerződések bírósági úton való módosítása is megköveteli. A törvényi úton történő szerződésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett.

 

A határozathoz dr. Juhász Imre, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Salamon László alkotmánybírák párhuzamos indokolást, dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt fűztek.

 

Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege ezen a linken olvasható.

 

 

Budapest, 2014. március 17.

 

http://www.mkab.hu/sajto//az-alkotmanybirosag-kozlemenye-a-devizahitel-szerzodesekkel-osszefuggo-alkotmanyertelmezesrol

 

 

-jozef-