Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.08.14

Devizahiteles tanulságok - RYANAIR

ryanair-kep---01.png

 

 

Fehér Nándor ezeket a megállapításokat találta figyelemre méltónak a 300 milliós bírság indoklásában:

„a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénnyel, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény III. Fejezetével és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvénnyel kapcsolatos elvi jelentőségű döntései 2012.” című kiadványára, ahol a magyar versenyhatóság kifejtette, hogy „(...) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló uniós irányelv megalkotására tett javaslatra is kifejti, hogy ügyleti döntésnek minősül az is, amikor a fogyasztó a szerződéses kapcsolat fenntartásáról vagy megszakításáról dönt. A fogyasztó egyre több esetben hosszú távú, nemritkán számos alkalommal módosítandó szerződéses kapcsolat megkötéséről dönt, amely esetben a szerződés módosítására, vagy akár a szerződés megszüntetésére vonatkozó ügyleti döntés fontossága a szerződés megkötésének fontosságát is felülmúlhatja.

Az ügyleti döntés kapcsán tehát kiemelendő, hogy – az ügyleti döntés elválhat a szerződés megkötésének aktusától, – egy fogyasztói döntési folyamat során több ügyleti döntés meghozatalára  is sor kerülhet. Az ügyleti döntés torzítása bekövetkezhet a fogyasztói döntéshozatali folyamat bármely szakaszában, (...)”

„Az ügyleti döntést torzítására alkalmas volt az a tény is, hogy jelen ügyben nem volt érdemi alternatíva a fogyasztók számára az elállás lehetősége. A fogyasztók a repülőjegy lefoglalása után jellemzően az utazásukhoz kapcsolódóan további szolgáltatásokat rendelnek meg, így lefoglalják szállásukat, intézik a repülőtéri transzfert, autóbérlést, az úti céljuk szerinti városban, régióban fakultatív programokra fizetnek elő, múzeumi belépőket vásárolnak elővételben stb. Az ezt követően kapott olyan tájékoztatás, hogy esetükben a jegyrendelés kapcsán új költség kerül kiszabásra, váratlanul olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket, hogy ha nem akarják, hogy az összes korábban megrendelt kapcsolódó szolgáltatás kifizetett díja elvesszen, kénytelenek utólag megfizetni a Társaság által rájuk terhelt új összeget is.”

 

Átfogalmazva:

Az ügyleti döntés torzítására alkalmas volt az a tény, hogy jelen ügyben nem volt érdemi alternatíva a felperesek számára a szerződés visszautasítása. Felperesek a hiteligénylés benyújtása után a lakóingatlanuk átépítéséhez kapcsolódóan további szolgáltatásokat rendelnek meg, így megrendelték az építési terveket, benyújtották az építési engedély iránti kérelmüket, építési-szerelési szerződést kötöttek kivitelezővel, albérletbe költöztek, áthelyezték ill. leválasztották a közműveket, lebontották a bontásra kijelölt korábbi lakóépületüket, önerőből szerkezet-készre, de még nem lakhatóvá építették a megtervezett épületüket, stb. Az ezt követően kapott olyan tájékoztatás, hogy esetükben a kölcsön konstrukció jelentős árfolyamkockázattal jár, ami kizárólag felpereseket terheli, váratlanul olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozta őket, hogy ha nem akarták, hogy az összes korábban megrendelt kapcsolódó szolgáltatás kifizetett díja elvesszen, kénytelenek voltak vállalni a szerződéskötéskor megismert jelentős kockázat. 

 

További részletek:

 " A Fogyasztóvédelmi Főosztály álláspontja alapján a Társaság előbbiekben részletezett – megtévesztő – tájékoztatása alkalmas a fogyasztók ügyleti döntésének torzítására, hiszen amennyiben a fogyasztóra jogszerű módon terheli tovább az adót egy vállalkozás, a fogyasztó – nagy valószínűséggel – a körülményeket elfogadva fog dönteni a fizetési kötelezettségének teljesítéséről, különösen akkor, ha fizetési kötelezettségét a vállalkozás egy általános szerződési feltételben foglalt kikötéssel is alátámasztja. A Fogyasztóvédelmi Főosztály álláspontja szerint a fogyasztó ügyleti döntésében meghatározó szerepe lehet annak, hogy a díjemelés jogszerű alapokon nyugszik-e vagy sem. E körben a Fogyasztóvédelmi Főosztály utal az Fttv. feketelistájának 9. pontjára, amely szerint minden további körülménytől függetlenül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése - akár önmagában az árunak a kereskedelmi gyakorlatban való megjelenítése által -, hogy az áru jogszerűen forgalmazható. Itt a tisztességtelenség épp a jogszerűség látszatának keltésében rejlik, ami nagyon hasonló a jelen esethez és ez is azt támasztja alá, hogy maga a jogalkotó is alkalmasnak vélte egy jogszerűtlen magatartás jogszerű magatartáskénti beállítását a fogyasztó ügyleti döntésének befolyásolására. A Társaság konkrét ügyben folytatott kereskedelmi kommunikációja pedig egyértelműen azt a látszatot keltette az utasok felé, hogy jogszerűen jár el és kívánja velük megfizettetni az extraprofit adó összegét. A Fogyasztóvédelmi Főosztály hangsúlyozza, hogy az Fttv. 4. § (1) bekezdése alapján a kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki észszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el."  

 

"...  nem várható el az átlagfogyasztótól, hogy „összerakja”, hogy valójában a földi kiszolgálót terhelő adót kívánja átterhelni rá a Társaság, azaz egy olyan adót akar megfizettetni vele, ami nem is a Társaságot terheli. A fogyasztónak nem kötelessége a Társaság tájékoztatása alapján utána nézni annak, hogy milyen légi forgalmi adóról tájékoztatta őt a Társaság, annak milyen feltételei vannak, azt kinek kell megfizetnie, majd ezen információkat összevetni a Társaság ÁSZF-jének rendelkezéseivel annak eldöntése, megállapítása érdekében, hogy jogszerűen terhelné-e rá az az adó összegét a Társaság. Ez maximum a jogi végzettséggel rendelkező fogyasztóktól várható el, amely viszont jelen esetben egy speciális fogyasztói kör az átlagfogyasztók köréhez képest, a jogsértés megvalósításának megállapíthatósága szempontjából pedig ez utóbbi bír relevanciával."

 

 " Az ügyleti döntést torzítására alkalmas volt az a tény is, hogy jelen ügyben nem volt érdemi alternatíva a fogyasztók számára az elállás lehetősége. .... Az ezt követően kapott olyan tájékoztatás, hogy esetükben a jegyrendelés kapcsán új költség kerül kiszabásra, váratlanul olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket, hogy ha nem akarják, hogy az összes korábban megrendelt kapcsolódó szolgáltatás kifizetett díja elvesszen, kénytelenek utólag megfizetni a Társaság által rájuk terhelt új összeget is. E körülmény alapján nem állt fenn az a helyzet, hogy a fogyasztók a szükséges információk birtokában tudták meghozni a repülőjegy megvásárlása irányuló döntésüket, hiszen a repülőjegyük megvásárlásának időpontjában nem számíthattak arra, hogy a Társaság a foglalást követően, a repülőjegy árának megfizetését követően át fog terhelni rájuk egy olyan költséget is, melynek megfizetése – az ÁSZF 4.2.1 pontja alapján – kizárólag a Társaság kötelezettsége."

 

 ".. A Társaság fenti magatartásával az Fttv. 6. § (1) bekezdés c) és h) pontjában foglaltakat valósította meg, mellyel tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, megsértve ezzel az Fttv. 3. § (1) bekezdésében foglaltakat. "

 

A fenti megállapításokat mindenki átfogalmazhatja, átértelmezheti a saját devizahiteles történetére.

 

ryanair-kep---02.png