Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Devizahiteles kérdéseket értelmez a Kúria polgári kollégiuma

2016.04.28

Devizahiteles kérdéseket értelmez a Kúria polgári kollégiuma 

 

Budapest, 2016. április 28., csütörtök (MTI) - A Kúria polgári kollégiuma május 5-én ülést tart annak megvitatására, szükséges-e újabb jogegységi eljárás a devizaalapú kölcsönszerződésekről - közölte a Kúria csütörtökön az MTI-vel.

 

  A közlemény felidézi: a Kúria 2013. december 16-án hozta meg jogegységi határozatát a devizaalapú kölcsönszerződésekről.     Az azóta eltelt időszakban a bíróságok több ezer perben alkalmazták ezt a bíróságokra kötelező iránymutatást. Az utóbbi időben azonban a bírói gyakorlatban - beleértve a Kúria egyik eseti döntését is - újabb értelmezést igénylő kérdések fogalmazódtak meg, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül devizaalapúnak. 

 


    A Kúria polgári kollégiuma ezért vitatja meg, szükséges-e e kérdésben újabb jogegységi eljárás, és ha igen, milyen eljárási keretek között történjen: öttagú jogegységi tanács vagy a Kollégium, mint jogegységi tanács folytassa le az eljárást.

 
    A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában kimondta: a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés. 


    A devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait, a szerződési terhek szerződés megkötését követő - előre nem látható - egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető - ismertette Wellmann György, a kollégium vezetője.  

   
    A döntés szerint, "ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie". Így, ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket. 


    A jogegységi döntés célja az volt, hogy a több ezer folyamatban lévő perben elősegítse az egységes szempontok szerinti elbírálást.

 

ebz \ gpp \ gtr

MTI 2016. április 28., csütörtök 17:55

 

 

A Kúria sajtóközleménye a Kúria Polgári Kollégiumának összehívásáról

 

 

A Kúria 2013. december 16-án hozta meg a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos 6/2013. PJE számú jogegységi határozatát. Az azóta eltelt időszakban a bíróságok több ezer perben alkalmazták ezt, a bíróságokra kötelező iránymutatást. Az utóbbi időben azonban a bírói gyakorlatban - beleértve a Kúria egyik eseti döntését is - újabb értelmezést igénylő kérdések fogalmazódtak meg a tekintetben, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül devizaalapúnak. Ezért a Kúria Polgári Kollégiuma 2016. május 5-én ülést tart. Napirenden szerepel annak megvitatása, hogy e kérdésben szükséges-e újabb jogegységi eljárás és ha igen az milyen eljárási keretek között történjen: öttagú jogegységi tanács vagy a Kollégium, mint jogegységi tanács folytassa-e le az eljárást. A tanácskozás eredményéről az ülést követően a Kúria sajtóközleményben tájékoztatja a nyilvánosságot.

Budapest, 2016. április 28.                           A Kúria Sajtótitkársága

 

http://lb.hu/hu/sajto/kuria-sajtokozlemenye-kuria-polgari-kollegiumanak-osszehivasarol

 

Polgári-gazdasági Jogegységi Tanács:

A jogegységi tanács az elnökből és további 4 tagból áll, akiket a jogegységi tanács elnöke választ ki a Polgári Kollégium bírái közül.

Polgári Elvi Közzétételi Tanács:

a tanács elnöke:    
- Dr. Wellmann György kollégiumvezető

tagjai:    
- Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes bíró
- Dr. Bartal Géza tanácselnök
- Dr. Almásy Mária bíró
- Dr. Kovács Zsuzsanna bíró

http://www.lb.hu/hu/ugyelosztasi-rend-polgari-kollegium

 

kuria-sajto---pje-jon---kep---16.04.28..png