Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Curia C-34 - Erste és a tartozás elismerés

2019.01.12

c-34-targyalas-elozetes---kep.png

 

A Fővárosi Ítélőtábla (Magyarország) által 2018. január 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Lovasné Tóth Ottília kontra ERSTE Bank Hungary Zrt.

(C-34/18. sz. ügy)

 

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Ítélőtábla

Az alapeljárás felei

Felperes: Lovasné Tóth Ottília

Alperes: ERSTE Bank Hungary Zrt.

 

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

 

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv1 melléklete 1. pontjának q) alpontját úgy kell-e értelmezni, hogy az általánosan és minden további vizsgálódást szükségtelenné tevő módon közrendi szabály rangjával bíró uniós normaként tiltja általános vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételként a bizonyítási kötelezettséget a fogyasztónak minősülő adósra átfordító célú vagy ilyen hatású szerződéses rendelkezés hitelező általi kikötését?

 

Amennyiben az irányelv melléklete 1. pontjának q) alpontja alapján a szerződési feltétel célját és hatását is értékelni kell, megállapítható-e az olyan szerződési feltétel fogyasztói jogokat akadályozó hatása, amelyre figyelemmel a fogyasztónak minősülő adós alappal feltételezi, hogy a szerződést a maga egészében, valamennyi feltételre kiterjedően a hitelező által követelt módon és mértékben teljesítenie kell abban az esetben is, ha meggyőződése szerint a hitelező által kért szolgáltatással részben vagy egészben nem tartozik, illetve amelynek az a hatása, hogy a fogyasztót korlátozza vagy elzárja a méltányos tárgyaláson alapuló vitarendezési módtól, mert a hitelezőnek elegendő erre a szerződési feltételre hivatkoznia ahhoz, hogy a jogvitát lezártnak tekintse?

 

Amennyiben az irányelv mellékletében felsorolt tartalmú szerződési feltételek tisztességtelenségéről is az irányelv 3. cikk (1) bekezdésében írt szempontok szerint kell dönteni, ebben az esetben megfelel-e az irányelv 5. cikkében foglalt világos és érthető megfogalmazás elvének a szerződés teljesítésével, a hitelezővel szembeni peres és peren kívüli viták rendezésével, illetőleg az igényérvényesítéssel kapcsolatos fogyasztói döntéseket befolyásoló olyan feltétel, amely nyelvtanilag ugyan világos, de joghatása csak a nemzeti jogszabályok értelmezésével állapítható meg, amelyben egységes bírói gyakorlat a szerződéskötés időpontjában nem volt, és az ezt követő években sem alakult ki?

 

Úgy kell-e értelmezni az irányelv mellékletének 1.m) pontját, hogy az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben is lehet tisztességtelen, ha az a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel egyoldalúan a fogyasztó teljesítése szerződésszerűségének megítélésére, és ezt a fogyasztó még a szerződő felek bármelyikének teljesítése előtt magára nézve kötelezőnek elismeri?

    

____________

1 HL L 95., 29. o.

 

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=203721&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=4217062

 

A Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.337/2017/9. számú végzéséből részletek:

 

A felek 2008. október 27-én lakáscélú felhasználásra CHF alapú elszámolással 6 hónapos kamatperiódusra kölcsönszerződést kötöttek, amelyben az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy hitelkiváltás céljából 132.848,- CHF összegű kölcsönt bocsát a felperes rendelkezésére, amelyet a felperes 168 hónap alatt ügyleti kamattal növelten köteles visszafizetni. A felperes (adós) természetes személy, aki a szerződés keretében saját szakmája, üzleti tevékenysége, illetve foglalkozása körén kívül járt el, míg az alperes (hitelező) pénzügyi intézményként üzleti tevékenysége keretében szerződött.

 

A szerződés I.4. pontjának a felperes keresetével érintett feltételei:

„Felek kijelentik és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítése esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái, és a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot.

 

Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem, vagy nem szerződés szerinti megfizetése esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön-, és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett, az Adós Banknál vezetett számláiról, illetve a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a Felek jelen okirat aláírásával kötelezettséget vállalnak.

 

 

Felek/Adós felkéri(k) a jelen okiratot szerkesztő közjegyzőt, vagy egyébként illetékességgel bíró közjegyzőt, hogy a fenti kölcsönből fennálló kölcsön és járulékai, továbbá egyéb tartozása mértékét, továbbá a fent hivatkozott tényeket, adatokat esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén, a Bank felkérésére az Adósok Banknál vezetett számlái, a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján és nyilvántartásokba való betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa, e tekintetben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a felmentést megadják.”

 

A kereset indokai szerint a felperes a támadott feltételben annak elfogadására kötelezte magát,  hogy tartozásának mindenkori összegét az alperes egyoldalú nyilatkozata állapítja meg, és az  alperes a saját nyilatkozata alapján kiállított közjegyzői okirattal, a közjegyzői  ténytanúsítvánnyal a felperessel szemben közvetlen végrehajtást indíthat. A ténytanúsítvánnyal szemben a szerződési feltétel a fogyasztóra hátrányosan állapítja meg a bizonyítási terhet.

 

Az alperes az érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.

 

Álláspontja szerint a szerződés I.4. pontja nem tisztességtelen. A feltétel nem jogosítja fel az alperest a szerződés rendelkezéseinek egyoldalú értelmezésére és a felperes teljesítésének egyoldalú megállapítására, a felperes igényérvényesítési lehetőségeit nem korlátozza, és a kikötés a bizonyítási terhet sem fordítja meg. A kikötés nem jogosítja fel az alperest arra, hogy akár a saját, akár a felperes szerződésszerű teljesítését megállapítsa. A bizonyítási terhet azért nem változtatja meg a felperes hátrányára, mert egy esetleges perben, illetőleg végrehajtási eljárásban a követelés összegét az alperesnek kell bizonyítani.

 

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a feltétel nem az adós teljesítésére ír elő a felekre nézve kötelező rendelkezést, nem tartalmaz tartozáselismerést és arra történő feljogosítást sem, hogy az alperes a szerződésben foglaltakat értelmezve határozza meg a felperes aktuális tartozását és szerződésszerű teljesítését. A tartozás tanúsításának módját és nem az összegének meghatározását tartalmazza.

 

Az ítélet elleni fellebbezésében a felperes annak megváltoztatásával keresetének teljesítését kérte. Hangsúlyozta, hogy a kikötés alkalmas a fogyasztók és az alperes közötti egyenlőtlenség előidézésére, mert a fogyasztó hátrányára az alperest olyan előnyhöz juttatja, amely megkönnyíti a fogyasztókkal szembeni igényérvényesítés lehetőségeit, egyidejűleg megnehezíti a fogyasztók jogait abban, hogy az alperes könyveiben, nyilvántartásaiban szereplő tartozás összegét vitassa. Alkalmas arra, hogy a fogyasztók terhére a bizonyítási terhet megfordítsa. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság forduljon a Bírósághoz annak megválaszolása érdekében, hogy az irányelv mellékletének 1.q) pontjára tekintettel a 3. cikk (3) bekezdésével nem ellentétes-e, ha a fogyasztóra kötelező a hitelező saját nyilvántartása a felek szerződésszerű teljesítésére, és ezáltal a fogyasztóval szerződő fél bírósági eljárást mellőzve közvetlen végrehajtási eljárást tud indítani.

 

 

A határozat hivatkozik arra, hogy a Kúriánál nincs egységes gyakorlat:

 

A Kúria azonos tartalmú szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása iránt indított perekben a Gfv.VII.30.285/2017/5., Gfv.VII.30.327/2017/4. és a Gfv.VII.30.356/2017/4. számú határozataiban az adós keresetének elutasítására vezető döntését a következőkkel indokolta:…

 

 

A Kúria másik tanácsa azonos tartalmú szerződési feltételek tisztességtelenségére alapított végrehajtás megszüntetése iránt indított perben meghozott Pfv.I.20.164/2017/5. számú határozatában az adós keresetének elutasítására vezető döntését a következőkkel indokolta:…

 

 

------------- megjegyzés ---------------

 

séges A bankszövetség és a kormány szerint nincs semmilyen devizahiteles probléma hazánkban!

 

Lásd:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/sajtotajekoztato-es-hatter-----2019.01.11.html