Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Curia - a közjegyzők felmentve

2015.10.01

A közjegyzők felmentve és hatalmas a különbség a fogyasztóvédelem tekintetében a magyar kormány és az Unió között. Különbség a kárunkra.

Olvassátok!

 

c-32-14-ugy---kep.png

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=168942&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=154154

 

 

Részletek:

 

2013. június 5‑én Sugár A. a közjegyzőhöz benyújtott kérelmében kérte az ERSTE Bankkal kötött kölcsönszerződésre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmazó közokirat alapján kiállított végrehajtási záradék törlését, többek között arra hivatkozva, hogy e szerződés tisztességtelen feltételeket tartalmaz. Ezenkívül Sugár A. vitatta a szerződés felmondására vonatkozó nyilatkozat jogszerűségét, és azzal érvelt, hogy a végrehajtási záradék olyan kötelezettségek végrehajtását rendelte el, amelyek nem következtek a kötelezettségvállaló nyilatkozatból. Azt is jelezte, hogy a végrehajtás megszüntetése és a semmisség megállapítása iránt keresetet indított.

A 2013. június 13‑i határozatával a közjegyző elutasította a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet, azzal az indokkal, hogy az nem volt törvénysértő, mivel a vitatott közokirat tartalmazta a kötelezettségvállaló nyilatkozatot, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség összegét és jogcímét, valamint a teljesítés módját és határidejét. Ezenkívül megállapította, hogy az okirat feltüntette azt, hogy a kötelezettség feltétel bekövetkezésétől függött, valamint azt az időpontot, amikor az bekövetkezett. A közjegyző azt is megállapította, hogy mivel a közjegyzői eljárás nemperes eljárás, a közjegyzőnek igen szűk bizonyítási mozgástere van, és nem jogosult állást foglalni a felek között a felmondás jogszerűségével vagy a szerződés rendelkezéseivel kapcsolatos vitában, mivel arra kizárólag a bíróságnak van hatásköre.

Sugár A. a közjegyző határozatának hatályon kívül helyezése és a szerinte a törvény megsértésével kiállított végrehajtási záradék törlése iránt fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez. Fellebbezése alátámasztására többek között azzal érvel, hogy a vitatott kötelezettségvállaló nyilatkozat tisztességtelen szerződési feltételeket és hamis adatokat tartalmazott, hogy a tartozás összegét az devizában tartalmazza, jóllehet a kölcsönt forintban folyósították és kizárólag az ERSTE Bank belső adatai alapján határozták meg. Úgy ítéli meg, hogy a végrehajtási záradék kiállítása joggal való visszaélésnek minősül, mivel a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozatot tesz, amelynek érvényességét csak kontradiktórius eljárásban lehet vizsgálni.

 

A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a Vht. rendelkezései alapján a közjegyző a végrehajtandó okirat alapján végrehajtási záradékot állít ki, amely így végrehajtható okirattá válik. A közjegyző a végrehajtási záradék kiállítására irányuló eljárás során azonban csak azt vizsgálja, hogy a végrehajtandó okirat megfelel‑e az alaki és tartalmi követelményeknek, anélkül hogy az annak alapjául szolgáló kölcsönszerződés egyes kikötései tisztességtelenségét vizsgálhatná. A fogyasztó csupán a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránt indított perben hivatkozhat a szerződési kikötések tisztességtelen jellegére, ami a kérdést előterjesztő bíróság szerint ellentétes lehet a 93/12 irányelvben foglalt célokkal.

 

Az együtt vizsgálandó kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdését, hogy azzal ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely azon közjegyző számára, aki az alaki követelmények tiszteletben tartásával egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződésre vonatkozó közokiratot állított ki, lehetővé teszi, hogy az említett közokiratot végrehajtási záradékkal lássa el, vagy megtagadja annak törlését, holott egyik szakaszban sem került sor az említett szerződés kikötései tisztességtelen jellegének vizsgálatára.

 

A végrehajtási záradéknak az említett okirat tekintetében – kizárólag a hitelező által előterjesztett tények alapján – való kiállítása lényegében a szerződés bíróság előtti peres eljáráson kívüli végrehajtását teszi lehetővé. A Vht. 31/E. §‑ának (2) bekezdése értelmében ugyanis a végrehajtási záradékkal ellátott, közjegyzői okirat a járásbíróság határozatával azonos hatályú.

A magyar kormány az észrevételeiben hangsúlyozta, ezen eljárás nem a szerződési feltételek érvényességére, hanem kizárólag a végrehajtási záradék kiállítása jogszerűségének felülvizsgálatára irányul. Ebből az következik tehát, hogy a nemzeti szabályozás értelmében a szerződési feltételek érvényességének közjegyző általi vizsgálata nem lehetséges sem a végrehajtási záradék kiállításakor, sem annak törlésekor.

 

A Bíróság már több esetben megállapította, hogy a nemzeti bíróság – amennyiben a rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek – hivatalból köteles vizsgálni az irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozván a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet. Valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak a kontradiktórius eljárás elvét tiszteletben tartva le kell vonnia a nemzeti jogból eredő következményeket, és nem kell megvárnia, hogy a fogyasztó ilyen irányú kérelmet terjesszen elő.

 

Végül a Bíróság a 93/13 irányelvvel ellentétesnek ítélte az olyan nemzeti szabályozást, amely nem teszi lehetővé sem azt, hogy a végrehajtás elrendelésére hatáskörrel rendelkező bíróság a jelzálogjog érvényesítése iránti végrehajtási eljárás keretében akár hivatalból, akár a fogyasztó kérelmére értékelje az azon szerződésben szereplő szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, amelyből a követelt tartozás származik, és amely a végrehajtás jogcímének alapját képezi, sem pedig azt, hogy olyan ideiglenes intézkedéseket hozzon, mint többek között a végrehajtás felfüggesztése, ha ezen intézkedések elrendelése szükséges az említett szerződési feltétel tisztességtelen jellegének ezzel összefüggő érdemi vizsgálatára hatáskörrel rendelkező bíróság végleges határozata teljes érvényesülésének biztosításához.

 

Ami az alapeljárás tárgyát képező egyszerűsített közjegyzői végrehajtást illeti, az Európai Bizottság azt állítja, hogy a közjegyző azon lehetősége, hogy a szerződés végrehajtását megindítsa, anélkül hogy a végrehajtási záradék kiállításának vagy törlésének keretében megvizsgálta volna a különböző feltételek tisztességtelen jellegét, sérti a 93/13 irányelvet.

A Bizottság szerint, mivel a közjegyzői eljárás a bírósági eljáráséhoz azonos joghatásokkal rendelkezik, biztosítani kell, hogy a közjegyző hivatalból is vizsgálhassa a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét, ha valamennyi ehhez szükséges ténybeli és jogi elemmel rendelkezik.

 

Ezenkívül meg kell állapítani, hogy a 93/13 irányelv nem tartalmaz egyetlen rendelkezést sem azon szereppel kapcsolatban, amelyet a közjegyző a tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálatával kapcsolatban elláthatna, vagy el kellene látnia. Így ezen irányelv nem szabályozza azt a kérdést, hogy a bírósági funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó hatáskörök gyakorlásának lehetőségét ki kell‑e terjeszteni a közjegyzőre olyan körülmények között, amelyek között a nemzeti szabályozás azt a hatáskört ruházza rá, hogy a szerződésre vonatkozó közokiratot végrehajtási záradékkal lássa el, majd később, adott esetben törölje azt.

 

Következésképpen a végrehajtás és az ennek keretében a közjegyzőkre ruházott feladatok nemzeti mechanizmusainak uniós jogi harmonizációja hiányában az ilyen szabályok megállapítása az eljárási autonómia elve alapján az egyes tagállamok belső jogrendjébe tartozik

azzal a feltétellel azonban, hogy e szabályok nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló jellegű belső jogi helyzetekre vonatkozókhoz képest (az egyenértékűség elve), és nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jog által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve).

 

A magyar kormány lényegében azzal érvel, hogy az alapügyben vitatott egyszerűsített közjegyzői végrehajtás nem zárja ki teljességgel, hogy maguk a közjegyzők vagy a nemzeti bíróságok a tisztességtelen feltételeket vizsgálják.

 

Meg kell állapítani, hogy tekintettel arra, hogy a fogyasztó általában különösen megbízik a közjegyzőben, mint pártatlan tanácsadóban, és amiatt, hogy a közjegyző által készített okiratok nem jogellenesek, nem elhanyagolható a veszélye annak, hogy a fogyasztó kevésbé éber ezen okiratok kiállításakor a tisztességtelen feltételek fennállása és az olyan egyszerűsített közjegyzői végrehajtás következményeit illetően, mint amilyen az alapeljárás tárgya.

Ezenkívül lehetséges, hogy a fogyasztó, amennyiben az eladó vagy a szolgáltató indította meg az ilyen eljárást, közjegyzői beavatkozás nélkül nem rendelkezik minden olyan hasznos információval, amely alapján ezen eljárás keretein belül a nemzeti bíróságok előtt megvédheti magát az eladóval vagy szolgáltatóval szemben.

 

A közjegyzőnek vizsgálnia kell, hogy a jogügylet megfelel‑e a jogszabálynak, és hogy tisztességtelen‑e, valamint írásban tájékoztatnia kell a feleket, ha aggályos körülményt észlel.

 E megfontolásokból következik, hogy a magyar eljárási rendszerben a közjegyző egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződésre vonatkozó közokirat elkészítésének szakaszában jogosult többek között arra, hogy e szerződés kikötései tisztességtelen jellegének tekintetében megelőző szerepet játsszon, és egyébiránt kifejezetten köteles tanácsaival biztosítani az egyenlő bánásmódot a hatáskörébe utalt eljárások során, beleértve a végrehajtási eljárást is.

 

Sugár A. egyrészt a Ptk. 209/A. §‑ának (1) bekezdése alapján a szerződés érvényességét vitató keresetet nyújthat be, másrészt pedig a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására irányuló pert indíthat a Pp. 369. §‑ának megfelelően. Ezen utóbbi eljárás keretében a fogyasztó a Pp. 370. §‑a alapján kérheti az alapeljárásban vitatott szerződés végrehajtásának felfüggesztését is.

 

A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződésre vonatkozó közokiratot az alakszerűségi követelmények tiszteletben tartása mellett elkészítő közjegyző számára lehetővé teszi, hogy az említett közokiratot végrehajtási záradékkal lássa el, illetve hogy megtagadja e végrehajtási záradék törlését, miközben egyik szakaszban sem került sor az említett szerződés kikötései tisztességtelen jellegének vizsgálatára.

 

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

 

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni,

hogy azokkal nem ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződésre vonatkozó közokiratot az alakszerűségi követelmények tiszteletben tartása mellett elkészítő közjegyző számára lehetővé teszi,

hogy az említett közokiratot végrehajtási záradékkal lássa el, illetve hogy megtagadja e végrehajtási záradék törlését,

miközben egyik szakaszban sem került sor az említett szerződés kikötései tisztességtelen jellegének vizsgálatára.