Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.10.19

célkereszben a KEGYELEMDÖFÉS (is) a C-472/20 EDE

c-472---kep-01.png

 

Mindenki tudja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatban „egymillió embert becsaptak és megtévesztettek a bankok.” Ezt a Fidesz vezetői mondták a Parlamentben (a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés parlamenti vitáján) és akkortájt a sajtóban elég határozottan.

 

Mindenki tudja, ha a fogyasztót félrevezették az árfolyamkockázat tájékoztatással a bankok, akkor a szerződés teljesen vagy részlegesen semmis. Ezt a Kúria mondta ki.

 

Mindenki tudja, hogy a Kúrián kidolgozták ellenünk a „megoldást”, amit a pécsi bírók a perek „kilövésének”, a szerződések „meggyógyításának” és az árfolyamkockázattal kapcsolatban „kegyelemdöfésnek” neveztek.

 

Azt viszont kevesen tudhatják, hogy a „kegyelemdöfést” (és még több bankbarát-megoldást) megtámadták az Európai Unió Bíróságán!

 

Olvasd, értelmezd a mai sajtóanyagot és add tovább:

 

 


 

C-472/20 Lombard Lízing / 2020. szeptember 30. / Fővárosi Törvényszék

 

Az árfolyamkockázattal kapcsolatban nem megfelelő tájékoztatást tartalmazó devizahitelszerződések érvénytelenségének jogkövetkezményei

 

Egy gépjárművásárláshoz kapcsolódó devizahitelszerződéssel kapcsolatban felmerült, hogy a hitelintézet a hitelfelvevő fogyasztót nem megfelelően tájékoztatta a devizahitelszerződés részét képező árfolyamkockázatról, illetve arról, hogy e kockázat a fogyasztót terheli. Miután a megfelelő tájékoztatás elmaradása esetén a fogyasztói szerződésekbe beépített tisztességtelen szerződési feltételek tilalmáról szóló irányelv (93/13/EGK) értelmében a devizahitelszerződésnek az árfolyamkockázatot a fogyasztóra terhelő feltételét tisztességtelennek és érvénytelennek kell tekinteni, és mivel e feltétel a nélkül a szerződés nem teljesíthető és maga is érvénytelen, így a szerződést vizsgáló Fővárosi Törvényszéknek döntenie kell arról, hogy miképpen rendezze a szerződés érvénytelenségéből adódóan az érintett felekre háruló jogkövetkezményeket.

 

Ennek során a Fővárosi Törvényszék tanulmányozta a Kúriának a jelen ügyben is felmerült okból érvénytelenné váló devizahitelszerződések tekintetében alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozó, az alsóbb fokú bíróságokra egyébként nem kötelező, állásfoglalását, amely szerint ilyen esetekben jogkövetkezményként kizárólag a szerződés érvényessé nyilvánítása jöhet szóba. A Kúria az érvénytelenné vált devizahitelszerződés érvényessé nyilvánításának két módját is elismeri, amelyek közül az első abban áll, hogy a szerződést a bíróság forinthitelszerződésként nyilvánítja érvényessé, úgy, hogy ügyleti kamatként a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni. A másik megoldás szerint a szerződést a bíróság akként nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza-forint átváltási árfolyamot maximálja, a szerződésben rögzített devizakamatmérték érintetlenül hagyásával.

 

A Fővárosi Törvényszék mindezzel kapcsolatban azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy biztosítja-e az irányelvben foglaltak maradéktalan érvényesülését az, hogy az érvénytelenné vált devizahitelszerződések vonatkozásában alkalmazandó jogkövetkezményekkel kapcsolatban a Kúria nem kötelező állásfoglalása ad iránymutatást.

 

Amennyiben az Európai Bíróság az első kérdésre nemleges választ adna, úgy a magyar bíróság azt is meg kívánja tudni, hogy van-e lehetőség az érintett felek között a szerződéskötés előtt fennállt állapot helyreállítására.

 

Amennyiben az Európai Bíróság a második kérdésre nemleges választ adna, úgy a magyar bíróság arra is kíváncsi, hogy a devizahitelszerződések az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító feltétele, és emiatt az egész szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset indításával kapcsolatban lehet-e a devizahitelezéssel összefüggő problémák rendezéséről szóló ún. DH 2 törvényben (a 2014. évi XL. Törvény) megállapított azon követelményt támasztani, amely szerint a fogyasztónak a kereset indításával egyidejűleg kereseti kérelmet kell előterjesztenie a szerződés érvényessé, illetve hatályossá nyilvánítása iránt is.

 

Végül a Fővárosi Törvényszék azt is meg kívánja tudni, hogy amennyiben a szerződés érvénytelenné nyilvánítását követően nincs lehetőség az eredeti állapot helyreállítására, úgy a felek közötti egyensúly biztosítása végett, utólagos jogalkotással a szerződések érvényessé, illetve hatályossá nyilváníthatók-e.

 

(a piros kiemelés tőlem)

 

 

A Curia honlapján még nem olvasható a beadvány szövege:

 

c-472---kep-02.png