Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.03.22

C-472/20 a hó végén döntés - lehet izgulni

c-472-izgul---kep-01.png

 

2022. március 31. csütörtök                                                      

Ítélethirdetés a C-472/20 Lombard Lízing ügyben

Az árfolyamkockázattal kapcsolatban nem megfelelő tájékoztatást tartalmazó devizahitelszerződések érvénytelenségének jogkövetkezményei

Az ítéltről sajtóközlemény készül

Egy gépjárművásárláshoz kapcsolódó devizahitelszerződéssel kapcsolatban felmerült, hogy a hitelintézet a hitelfelvevő fogyasztót nem megfelelően tájékoztatta a devizahitelszerződés részét képező árfolyamkockázatról, illetve arról, hogy e kockázat a fogyasztót terheli. Miután a megfelelő tájékoztatás elmaradása esetén a fogyasztói szerződésekbe beépített tisztességtelen szerződési feltételek tilalmáról szóló irányelv (93/13/EGK) értelmében a devizahitelszerződésnek az árfolyamkockázatot a fogyasztóra terhelő feltételét tisztességtelennek és érvénytelennek kell tekinteni, és mivel e feltétel a nélkül a szerződés nem teljesíthető és maga is érvénytelen, így a szerződést vizsgáló Fővárosi Törvényszéknek döntenie kell arról, hogy miképpen rendezze a szerződés érvénytelenségéből adódóan az érintett felekre háruló jogkövetkezményeket.

Ennek során a Fővárosi Törvényszék tanulmányozta a Kúriának a jelen ügyben is felmerült okból érvénytelenné váló devizahitelszerződések tekintetében alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozó, az alsóbb fokú bíróságokra egyébként nem kötelező, 2019. június 19-ei állásfoglalását, amely szerint ilyen esetekben jogkövetkezményként kizárólag a szerződés érvényessé nyilvánítása jöhet szóba. A Kúria az érvénytelenné vált devizahitelszerződés érvényessé nyilvánításának két módját is elismeri, amelyek közül az első abban áll, hogy a szerződést a bíróság forinthitelszerződésként nyilvánítja érvényessé, úgy, hogy ügyleti kamatként a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni. A másik megoldás szerint a szerződést a bíróság akként nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza-forint átváltási árfolyamot maximálja, a szerződésben rögzített devizakamatmérték érintetlenül hagyásával.

A Fővárosi Törvényszék mindezzel kapcsolatban azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy biztosítja-e az irányelvben foglaltak maradéktalan érvényesülését az, hogy az érvénytelenné vált devizahitelszerződések vonatkozásában alkalmazandó jogkövetkezményekkel kapcsolatban a Kúria nem kötelező állásfoglalása ad iránymutatást.

Amennyiben az Európai Bíróság az első kérdésre nemleges választ adna, úgy a magyar bíróság azt is meg kívánja tudni, hogy van-e lehetőség az érintett felek között a szerződéskötés előtt fennállt állapot helyreállítására.

Amennyiben az Európai Bíróság a második kérdésre nemleges választ adna, úgy a magyar bíróság arra is kíváncsi, hogy a devizahitelszerződések az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító feltétele, és emiatt az egész szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset indításával kapcsolatban lehet-e a devizahitelezéssel összefüggő problémák rendezéséről szóló ún. DH 2 törvényben (a 2014. évi XL. Törvény) megállapított azon követelményt támasztani, amely szerint a fogyasztónak a kereset indításával egyidejűleg kereseti kérelmet kell előterjesztenie a szerződés érvényessé, illetve hatályossá nyilvánítása iránt is.

Végül a Fővárosi Törvényszék azt is meg kívánja tudni, hogy amennyiben a szerződés érvénytelenné nyilvánítását követően nincs lehetőség az eredeti állapot helyreállítására, úgy a felek közötti egyensúly biztosítása végett, utólagos jogalkotással a szerződések érvényessé, illetve hatályossá nyilváníthatók-e.

Háttéranyagok

https://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?num=C-472/20

 

Részletek:

Az elsőfokú ítélet tényállása:

Az alperes 2009. december 30-án Finanszírozási kérelem I. elnevezésű nyomtatványon deviza alapú személygépjármű hitelkérelemmel fordult a felperesi jogelődhöz. A finanszírozási kérelem tartalmazta, hogy 2009. december 3-án 362.500 Ft önerőt, míg 2010. január 5-től 34.900 Ft részletet kell megfizetni 2016. május 5-ig, összesen 2.689.225 Ft összegben.

Az alperes 2009. december 4-én Kockázatfeltáró nyilatkozatot írt alá, melynek tartalma szerint a kamatkockázat, illetőleg a kamat várható változásairól tájékoztatta az adóst mint fogyasztót. A tájékoztatás szerint számolni kell az árfolyamkockázattal. A törlesztőrészletek devizában vannak meghatározva, amelyek ezután forintra kerülnek átszámításra, így árfolyam-különbözet keletkezik. Ha változik az adott deviza forinthoz viszonyított árfolyama a szerződéskötéskor érvényes mértékadó árfolyammal szemben, a mértékadó árfolyam és az esedékesség napján jegyzett deviza/forint eladási árfolyam eltérése esetén az árfolyam-különbözettel kell számolni. A deviza árfolyamának jövőbeni változása kiszámíthatatlan.

Az elsőfokú bíróság döntése:

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperesi jogelőd és az alperes között 2009. december 4-én megkötött [OMISSIS] kölcsönszerződést forint alapúnak minősítette és a megkötésig visszaható hatállyal érvényessé nyilvánította akként, hogy az ügyleti forint kamat éves százalékos mértéke 23,07%

 

A teljes:

https://curia.europa.eu/juris/showPdf.jsf?text=&docid=233702&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=2218343

 

Korábbi beszámolónk:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/celkereszben-a-kegyelemdofes--is--a-c-472-20-ede.html