Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


C-38 EDE - ítélethozatal következik

2019.05.23

c-38--itelet-jon---kep.png

 

A Budai Központi Kerületi Bíróság a devizahitelezés kérdéskörével kapcsolatban arról kérte ki az Európai Bíróság véleményét, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal ellentétes-e egy olyan szerződéskötési gyakorlat, amelynek során a hitelintézet a folyósítási árfolyamot nem a devizahitel-szerződésben, hanem csak egy ahhoz kapcsolódó olyan jóváhagyási értesítőben határozza meg, amelyet az adós nem írt alá. Az említett magyar bíróság közvetetten a Kúria a devizahitelezés tárgyában született 1/2016-os jogegységi határozatának az említett uniós szabályokkal való összhangját is meg kívánja vizsgáltatni az uniós bírákkal, mivel úgy véli, hogy e jogegységi határozat e szabályok szellemével ellentétes módon nem várja el a hitelezőtől, hogy a kérdéses jóváhagyási értesítőnek az adós részére történő kézbesítését igazolja.

 

-------------------------- az ügy -----------------------

 

 

 Budai Központi Kerületi Bíróság (Magyarország) által 2017. január 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – GT kontra HS

 

(C-38/17. sz. ügy)

 

Az eljárás nyelve: magyar

 

A kérdést előterjesztő bíróság

Budai Központi Kerületi Bíróság

 

Az alapeljárás felei

Felperes: GT

Alperes: HS

 

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához fűződő európai uniós feladatokkal

 

és a törvény előtti egyenlőséggel, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő európai uniós alapjoggal, valamint

 

a 93/13/EK1 irányelv preambuluma egyes részeivel („…mivel a Közösség két programja, nevezetesen a fogyasztóvédelemmel és a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos program kiemelte a fogyasztóvédelem fontosságát a szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek vonatkozásában;

  • mivel ezt a védelmet vagy a Közösség szintjén összehangolt, vagy közvetlenül a Közösség szintjén hozott törvényi és rendeleti rendelkezéseknek kell biztosítaniuk;
  • mivel az e két programban „A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme” címszó alatt megállapított elv szerint az áruk megvásárlóit és szolgáltatások igénybe vevőit meg kell védeni attól, hogy az eladó vagy a szolgáltató visszaéljen hatalmával és különösen az egyoldalú szabványszerződésekkel, valamint az alapvető fogyasztói jogoknak a szerződésekből való tisztességtelen kizárásával szemben kell megvédeni őket;
  • mivel a fogyasztók hatékonyabb védelme a tisztességtelen feltételekre vonatkozó egységes jogszabályok elfogadásával érhető el;
  • mivel e jogszabályokat az eladók és szolgáltatók, valamint a fogyasztók közötti valamennyi szerződésre alkalmazni kell;
  • mivel ennélfogva a munkavállalási szerződéseket, az öröklési jog, a családi jog, valamint a gazdasági társaságok létrehozásával és létesítő okiratával kapcsolatos szerződéseket ki kell zárni ennek az irányelvnek a hatályából;
  • mivel a fogyasztónak egyenértékű védelemben kell részesülnie akár szóban, akár írásban kötötték meg a szerződést, függetlenül attól, hogy az utóbbi esetben a szerződési feltételeket egy vagy több irat tartalmazza;
  • mivel ugyanakkor a tagállamok nemzeti jogszabályainak jelenlegi állapotában csak egy részleges harmonizáció tervezhető;
  • mivel ez az irányelv csak a kifejezetten nem egyedi szerződési feltételekkel foglalkozik;
  • mivel a tagállamok számára meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy a Szerződés rendelkezéseinek tiszteletben tartásával saját nemzeti jogszabályaikban az ebben az irányelvben előírtaknál szigorúbb rendelkezésekkel biztosítsanak magasabb szintű védelmet a fogyasztóknak; …
  • mivel a szerződéseket egyszerű, érthető nyelven kell megfogalmazni;
  • mivel a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt;
  • és mivel kétség esetén a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezést kell irányadónak elfogadni; …”)

 

végül

 

a 93/13/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésével és 5. cikkével

az olyan tagállami jogi szabályozás joggyakorlat, amely (a. és/vagy b.)

nem teszi kötelezővé a fogyasztóval szerződő fél számára a szerződés érvényességi feltételeként, hogy a szerződés elsődleges tárgyát képező világos és érthető szerződési feltételt – ideértve a deviza alapú hitel folyósítási devizaárfolyamát is – már a szerződéskötést megelőzően megismertesse a fogyasztóval, ahhoz hogy ne legyen semmis a megállapodás.

megengedi a fogyasztóval szerződő félnek, hogy csak akkor közölje (pl. külön dokumentumban) a szerződés elsődleges tárgyát képező világos és érthető szerződési feltételt – ideértve a deviza alapú hitel folyósítási devizaárfolyamát is – amikor a fogyasztó már visszavonhatatlan kötelezettséget vállalt a szerződés teljesítésére, s ettől még nem tekinti semmisnek a szerződést.

 

____________

1 A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről; HL L 95., 29. o., magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 2. kötet 288. o.

 

 

http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?oqp=&for=&mat=or&lgrec=hu&jge=&td=%3BALL&jur=C%2CT%2CF&num=C-38%252F17&page=1&dates=&pcs=Oor&lg=&pro=&nat=or&cit=none%252CC%252CCJ%252CR%252C2008E%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252Ctrue%252Cfalse%252Cfalse&language=hu&avg=&cid=9606449