Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.01.13

Bövebben a C-932/19 ügyről (EDE)

c-932-19---kep-01.png

 

Elsőként a sajtó beszámolói erről az ügyről:

 

 

Sorsdöntő ítélet miatt izgulhatnak a magyar devizahitelesek: most minden megváltozhat

 

https://www.penzcentrum.hu/hitel/sorsdonto-itelet-miatt-izgulhatnak-a-magyar-devizahitelesek-most-minden-megvaltozhat.1109028.html

 

 

Százezrek kaphatnak vissza pénzt a bankjuktól

 

https://index.hu/gazdasag/2020/10/22/devizahitel_europai_unio_birosaga_szerzodesek_semmissege/

 

A Hitelsikerek honlapján: 

https://hitelsikerek.hu/c-932-19-c-609-19-ede/

A PITEE értékelése:

https://pitee.wordpress.com/2020/10/19/merfoldko-vagy-vegallomas-lesz-e-az-europai-unio-birosag-dontese-c-932-19/

 

 

 

A Curia összefoglalója:

 

 

C-932/19. sz. ügy

 

A Győri Ítélőtábla (Magyarország) által 2019. december 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – JZ kontra OTP Jelzálogbank Zrt. és társai

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Győri Ítélőtábla

Az alapeljárás felei

Felperes: JZ

Alperesek: OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Bank Nyrt., OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Ellentétes-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv1 6. cikkének (1) bekezdésével a nemzeti jognak az a szabálya, amely a fogyasztói kölcsönszerződésben – az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével – semmisnek nyilvánítja azt a kikötést, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön-, illetve a lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendeli, és e semmis kikötés helyébe a folyósítás és a törlesztés tekintetében egyaránt a nemzeti bank hivatalos devizaárfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezést lépteti, anélkül, hogy számításba venné, hogy a fogyasztót e rendelkezés – a szerződés összes kikötésére figyelemmel – valóban különösen káros következményektől óvja-e meg, illetve nem teszi a fogyasztó számára lehetővé arra vonatkozó szándéka kinyilvánítását sem, hogy igényt tart-e az e jogszabály szerinti védelemre?

____________

1 HL 1993., L 95., 29. o., magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 2. kötet 288. o.

 

http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?oqp=&for=&mat=or&lgrec=hu&jge=&td=%3BALL&jur=C%2CT%2CF&num=C-932%252F19&page=1&dates=&pcs=Oor&lg=&pro=&nat=or&cit=none%252CC%252CCJ%252CR%252C2008E%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252Ctrue%252Cfalse%252Cfalse&language=hu&avg=&cid=22588883

 

 

Részletek a Curia honlapján lévő győri végzésből:

 

[22] Az EUB-nek a C-l 18/17. és a C-260/18. számú ügyekben meghozott ítéleteit követően a magyar bíróságok előtt jelenleg is jelentős számban folyamatban lévő perekben a fogyasztók részéről mind gyakrabban hangzik el, hogy az árfolyamrés tisztességtelensége következtében a szerződés teljes érvénytelenségének megállapítását kérik, s a rendszerint őket terhelő és számottevő árfolyamkockázat következményei miatt nem kívánják a tisztességtelen szerződési feltétel helyettesítését a nemzeti jog diszpozitív - álláspontjuk szerint az érvénytelenség különösen káros következményeitől így őket meg nem óvó - szabályával. Megállapítható ugyanakkor, hogy a magyar bírói gyakorlat az azóta eltelt időben - amennyiben az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés tisztességtelensége nem állapítható meg - a DH1 törvény 3. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezések mellőzésével nem látott lehetőséget pusztán az árfolyamrésen alapuló érvénytelenség következtében a teljes jogviszonyfelszámolására, a szerződés egészére kiterjedő érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonására.

 

[23] A legmagasabb bírói fórum, a Kúria például 2019. október 11 -ei sajtóközleményében kifejtette, hogy a lengyel jogban nem létezik az átváltási árfolyam meghatározására vonatkozó, a régi Ptk. 231. § (2) bekezdésében foglalt, a magyarjog részét képező diszpozitív szabályhoz hasonló rendelkezés, miszerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben lévő árfolyam alapulvételével kell átszámítani; az EUB előtt C-26/13. számon indult ügyben jóváhagyott lehetőséget a lengyel jog alapján ezért nem lehet alkalmazni. Ebből az is következik, hogy a magyar ügyekre nem irányadók az ítéletben az árfolyamrésre és az árfolyamkockázat tisztességtelenségének orvoslása körében kifejtettek; az EUB a C-26/13. számú ügyben elfogadott megoldást nem vetette el. A magyar fogyasztók számára a sajtóközlemény szerint az ítélet új igényérvényesítési lehetőséget, jogilag megalapozott igényeket nem keletkeztet; az árfolyamrés kérdését a 2/2014. PJE határozat 3. pontja és a DH2 törvény szerinti elszámolás végérvényesen rendezte.

 

[24] A jelen ügyben eljáró másodfokú bíróságnak abban a tekintetben van kétsége, hogy amennyiben a fogyasztó kinyilvánított akarata ellenére is alkalmazni kell a nemzeti jognak a DH1 törvény 3. § (1) és (2) bekezdései szerinti rendelkezéseit, úgy a nemzeti jog e szabályai akként tekintendők-e, mint amelyek az Irányelv 6. cikk (1) bekezdése szerinti szabályozással ellentétesek, s a nemzeti jog érintett rendelkezéseit ez esetben mellőzni kell-e.

 

Győr, 2019. december 10.

Győri ítélőtábla Pf.III.20.189/2019/10.szám