Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bíróság támadja az AB-on a 6/2013 PJE egyik pontját

2017.04.23

616-ind---kep-00.png

 

Eljárás típusa:

Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)

 

 

Az indítvány lényege:

Az indítványozó bíró - az Abtv. 25. § alapján, az eljárás felfüggesztése mellett - a 6/2013. Polgári jogegységi határozat III. fejezet 1. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és alkalmazása kizárásának elrendelését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A bíróság előtti perben a felperesek végrehajtás megszüntetését kérték arra hivatkozással, hogy a végrehajtani kért követelés érvényesen nem jött létre. A követelés alapját svájci frank alapú kölcsönszerződés képezte, amely a devizatörvények hatálya alá tartozott. A felek arra hivatkoztak, hogy a kölcsön mögött nem deviza, hanem forintforrás állt. 
Az indítványozó bíró álláspontja szerint a jogegységi határozat hivatkozott része sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. A jogegységi határozat egyedi szerződések, szerződési rendelkezések érvényességének vizsgálatára nem alkalmas, az egyes szerződések, egyes szerződéstípusok egyedi megvizsgálása, egyedi, illetve többlet tényállási elemek feltárása, értékelése csak a konkrét perekben lehetséges. Az indítványozó bíró kéri az Alkotmánybíróság állásfoglalását abban, hogy a jogegységi határozatnak csak a rendelkező része, vagy az indokolás minden mondata is kötelező a bíróságra nézve, különösen akkor, ha összetett, több kérdést is érintő határozatról van szó, s az indokolás egyes pontjai egymásnak ellentmondó tartalmakat fogalmaz meg.

 

 

A támadott jogi aktus:

6/2013. () Polgári jogegységi határozat III. fejezet 1. pont

 

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/0B6884B3FCE63CD5C12580D6005E79D2?OpenDocument

 

Részletek:

 

616-ind---kep-01.png616-ind---kep-02.png616-ind---kep-03.png616-ind---kep-04.png

 

A teljes alkotmánybírósági beadvány:

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/0b6884b3fce63cd5c12580d6005e79d2/$FILE/III_616_0_2017_inditvany_anonimiz%C3%A1lt.pdf

 

 

Köszönöm Demeter Tamásnak a figyelemfelhívást!

 

 

 

Tavaly több bíró fordult az Alkotmánybírósághoz, az AB már döntött. Beszámoló:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/ab-dontott--ervenytelen-szerzodes-eseten-a-biro.....html

 

 

A döntés:

 http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/EE8C0F5C60443F2AC1257F69005E21A2?OpenDocument

 

Az indoklásból:

 

[32] Pusztán nyelvtani szempontból és önmagukban vizsgálva a rendelkezéseket, valóban feltűnő a mondatszerkesztés pontatlansága, és az, hogy csak külön értelmezési folyamat eredményeképpen állapítható meg az egyes mondatrészek, az érintett és összefüggő rendelkezésekben foglalt normák egymáshoz való viszonya, s így azok tartalma. Amint arra az Alkotmánybíróság korábban már utalt, a „jogalkotótól nemcsak hogy elvárható a mondatfűzés grammatikai hibátlansága, a norma logikai egységének és közérthetőségének a biztosítása – mivel az alkalmazhatóságnak ez az alapja –, a normavilágosság alkotmányos követelmény is az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése alapján; ugyanezt továbbá a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdése kifejezetten rögzíti is (»A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.«)” {3047/2013. (II. 28.) AB határozat, Indokolás [16]}. 

 


[33] Az eddigi alkotmánybírósági gyakorlat szerint azonban „[a]lkotmánysértésnek csak az minősül, ha a sérelmezett jogszabály tartalma olyan mértékben homályos, vagy rendelkezései annyira ellentmondásosak, hogy a tisztázatlanság feloldására a jogszabály-értelmezés már nem elegendő” (1263/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 672–674.; {3047/2013. (II. 28.) AB határozat, Indokolás [18]}. Tehát az Alkotmánybíróság a nem kellő pontossággal megfogalmazott jogszabályi rendelkezés esetében sem állapítja meg automatikusan a jogbiztonság sérelmét, ha a törvényi rendelkezés bizonytalansága a törvény alkalmazása során feloldható [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 135, 142.]. A 24/2013. (X. 4.) AB határozat e megállapításokat megismételve és megerősítve kiemelte azt is, hogy „[a]z Alkotmánybíróságnak a norma egyértelműségének követelményével kapcsolatos eddigi gyakorlata szerint a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni. A jogszabály-értelmezési nehézségeket általában a jogalkotói vagy jogalkalmazói jogszabály-értelmezés eszközeivel kell felszámolni” (Indokolás [49]).