Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


bírói csoport levele a Kúria Elnökének

2016.05.03

A devizahiteles ügyekben irányadó

jogegységi határozatok fogyasztóbarát,

a felelős hitelezéssel harmonikus

 megújításáért

 

Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum

 

Címzett:

Kúria és Kúria Polgári Kollégiuma
kuria@kuria.birosag.hu

 

Tájékoztatás:

devizaadós érdekvédelmi szervezetek
különböző facebook-címeken

Magyar Bankszövetség
titkarsag@bankszovetseg.hu

 

egyeni-biroi-fuggetlenseg-es-felelosseg-forum-levele---2016.05.02---kep.png

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1755322674679113&id=1720290178182363&fref=nf

 

Észrevételek, javaslatok a Kúria Polgári Kollégiuma 2016. május 5-i a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos újabb jogegységi eljárás megfontolásáról szóló Ülésére

 

I.
Az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum (EBFF) javasolja újabb átfogó, az eddigi deviza alapú kölcsönszerződésekről szóló jogegységi határozatokat sok elemében módosító és kiegészítő jogegységi határozat meghozatalát. Az új jogegységi határozatban a „szerződéseket be kell tartani” elve és a fogyasztói jogok között méltányos EGYENSÚLYT kell találni. A fogyasztóbarát szemlélet hosszabb távon minden szerződő fél érdekével egybeesik.

 

I.A.
A társadalmi felelősségvállalással rendelkező bíróságok jegyében a fogyasztóbarát átalakítás egyik elemei lehetnek az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szekciója INT/726 számú „FOGYASZTÓVÉDELEM és TÚLZOTT ELADÓSODÁS” című véleménytervezetében foglalt szempontok (doc-ként letölthető „guglis” rákereséssel) – különös tekintettel az 1.13., 1.17 és 1.22 pontokra.

 

I.B.
A másik általunk javasolt jogegységi határozatba foglalandó elem a nem megfelelő, mert a devizaárfolyamok lehetséges felborulásával az adós teljesítőképességének csökkenésével nem számoló HITELBÍRÁLAT semmisséget (de más mérlegelés szerint legalább az adós javára könnyen megítélhető kártérítést) okozó jogkövetkezménye a következők szerint:

„Az 1997.01.01-től 2013.12.31-ig hatályos 1996. évi CXII. tv. (régi Hpt.) 78. §-ának (1) bekezdése alapján a hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez, illetőleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni. Ezen általános jellegű pénzintézeti kötelezettséget támasztja alá, egészíti ki, részletezi és tárja fel helyes értelmét a régi Hpt. 203. §-ának 2010.01.01-től hatályos (6) és (7) bekezdése, a 2. sz. melléklet III. 10.1. pontja, a 2009.11.01-től hatályos 13/D. §-ának (1) bekezdése c.) és 2011.01.01-től hatályos e.) pontja (kötelező kockázatkezelés), 70. §-a (prudens banki magatartás elve).
Ez a fenti jogszabályi rendelkezésekben megjelenő kötelezettség olyan alapvető szerződéssel összefüggő az adós által hitelbírálati díjjal megfizetett,, a pénzintézet által pénzügyi szakismerettel rendelkező szakember által elvégeztetendő és az adós javára is szolgáló (mert az adott hitelszerződés-típus tekintetében a nem hitelképes adóst a hitelfelvételtől megóvó) kötelezettség (követelmény), melynek nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése egyértelmű és nyilvánvaló teljes érvénytelenséget okoz a fenti jogszabályi rendelkezésekbe ütközés folytán (régi Ptk. 200.§-ának (2) bekezdése).

Az érvénytelenség megállapítandó ha

a tényállás és a csatolt iratok alapján legalább is olyan hitelbírálatra (és scoringra) nem került sor a hosszú (2-3 évet meghaladó) futamidejű és időszakonként magas (havi 10.000. Ft körüli összeg feletti) törlesztőrészletekkel érintett hitelszerződéssel összefüggésben, amely

az adósnak a vonatkozó devizában megszerzett és a jövedelem mértékénél fogva alaposan feltehetően az egyes devizában kifejezett törlesztőrészletek törlesztési időszaka alatt is fennálló, a hitelképesség megállapítására alkalmas jövedelmére vonatkozott és rögzített ilyen nagyságú jövedelmet,

és/vagy

amely az adósnak nem a vonatkozó devizában, hanem forintban megszerzett, de a jövedelem nagyságára tekintettel alaposan feltehetően a deviza/forint árfolyam erőteljes - a szerződés megkötése időpontjához képest + 5 - - 5 %-os sávot meghaladó/alulmúló - változása esetére számított törlesztőrészletek törlesztési időszaka alatt is fennálló, a hitelképesség megállapítására ilyen árfolyamváltozás esetére is alkalmas nagyságú jövedelmére vonatkozott és rögzített ilyen nagyságú jövedelmet.

A hitelképesség vizsgálata mindkét fenti esetkörben ki kellett, hogy terjedjen arra, hogy a várható adósi jövedelem elegendő a becsült megélhetési költségek, a korábban kötött és még fennálló hitelek törlesztéseihez és az új hitel törlesztése terheinek fedezéséhez.

Önmagában a 2010.06.11-től megkötött szerződéseknél a 361/2009 Korm.r. 3. és 4. §-ában írt szabályok betartása, a 2010.01.01-től megkötött szerződéseknél a 2009. évi CLXII. tv. (Fnyht.) 14. §-a vagy az ezeket az időpontokat megelőzően kötött szerződéseknél a hasonló tartalmú belső hitelbírálati előírások betartása nem elegendő.
Ezen ún. felelős hitelezéssel összefüggő hitelbírálati kötelezettség alapvető mivoltát, a szerződés érvénytelenségét okozó és a szerződésből fakadó jellegét igazolja a Központi Hitelinformációs Rendszer (korábban BAR-lista) felállítása mögött meghúzódó egykori jogalkotói szándék (részben szintén a nem hitelképes adós hitelfelvételtől történő megóvása), továbbá a hitelbírálati iratoknak a szerződéshez csatolásának elvárása (régi Hpt. 78. §-ának (1) bekezdése), valamint az a hitelbírálati szabályok alkalmazásánál figyelembe jövő körülmény is, hogy a hitelbírálatot végző pénzintézetnek, az általa alkalmazott/megbízott pénzügyi szakembernek tudomása volt/kellett lennie arról, hogy a gazdaságtörténetben nem szokásosnak, hanem kivételesnek számít az olyan hosszabb 2-3 évet érdemben meghaladó időszak, amelyben a forint-valuta árfolyamok (s általában a valuta-keresztárfolyamok) lényegesen nem változtak. Végül a 2008. június 13-tól hatályos, elveiben azonban a korábbi 2010.05.22-ig alkalmazandó 87/102 EGK Irányelvvel nem ellentétes 2008/48/EK Irányelv (24)-(32) bekezdései (Preambulum), a II. fejezete 8. cikke és 23. cikke, valamint az Európai Unió Curia-ja c-565/12-es sorszámú döntésének (LCL Le Credit Lyonnais SA v. Fesih Kalhan) nem közvetlen tartalma, hanem elvei is, hiszen kifejezett magyar belső jogbeli szankció hiányában az érvénytelenség is lehet polgári jogi szankció.

A bíróság csak akkor bírálhatja el a fenti érvénytelenségi okot, s csak akkor folytathat le e körben bizonyítást (hivatalbóli bizonyításnak nincs helye), ha a felperes adós kifejezett kereseti indokként hivatkozik rá és bizonyítást indítványoz. A keresetmódosítás vonatkozó szabályait is be kell tartani ilyen hivatkozás, előterjesztés esetén is.

A bíróság a Kúria 1/2005. (VI.15.) PK. Véleménye („A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának véleménye a semmisségi ok hivatalbóli észlelése kapcsán követendő eljárásról”) alapján járt el figyelemmel a 2/2010. (VI.28.) PK. Vélemény 4.a.) pontjára is, melyek európai jognak megfelelőségét a fogyasztóvédelem körében a 93/13 EGK Irányelv – különösen annak preambuluma utolsó bekezdése – is bizonyítja („mivel a tagállamok bíróságainak és közigazgatási szerveinek megfelelő és hatékony eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását”).

A fentiekről tehát az eljáró bíróság hivatalbóli tájékoztatása kötelező”.

 

I.C.
A harmadik jogegységi határozatba foglalandó elem a deviza alapú hitelek érvénytelensége esetén a visszajáró vagy még fennmaradó adósi (vissza)fizetés egyösszegűségének és egyidejűségének mellőzése, helyette az ELNYÚJTOTT RÉSZLETFIZETÉS teljes mértékben indokolt követelmény ezen szerződéses konstrukciónál.

 

I.D.
A banki hitelszerződések és általános üzletszabályzatok rendszerint súlyos szerződésszegésként szabályozzák azt az esetet, ha valamelyik szerződő fél a szerződést érintő lényeges körülmény megváltozásáról nem értesíti a másik felet. Ezt egyébként a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) 4.§ (1) bekezdése is előírja. Nyilvánvaló tény, hogy a pénzintézeti szakemberek már 2008 szeptemberében tudták illetve elvárható lett volna, hogy tudják, hogy az átlagost lényegesen meghaladó tartós árfolyamváltozás és forintgyengülés várható, mert az akkori magyarországi ORSZÁGKOCKÁZATI, ún. CDS felár megemelkedett Az az átlagost lényegesen meghaladó tartós árfolyamváltozás és forintgyengülés 2008 szeptemberi pénzintézeti tudomást mi sem bizonyítja jobban, mint a nyolc legnagyobb magyar bank és a Kormány által 2008 novemberében kötött MEGÁLLAPODÁS 
https://szabadriport.files.wordpress.com/2013/03/2008_as_megc3a1llapodc3a1s_veres_bankszc3b6vetsc3a9g_kozott1.jpg

 

Ebben az aláírók megállapították, hogy nagyon rövid időn belül a korábbiakat lényegesen meghaladó forintgyengülés várható, és erre tekintettel szükséges volna az adósok részére biztosítani a devizahiteleik forintosítását. Ezen megállapodás ellenére sem tájékoztatták az aláíró bankok az adósokat arról, hogy milyen lényeges a tőketartozást drasztikusan megnövelő devizapiaci változások következtek be (tömegesen bizonyosan nem). A valóságot elfedő kommunikáció miatt ez a fejlemény az adósok részéről nem volt felismerhető (ld: korabeli optimista nyilatkozatok a gazdasági helyzetről, folytatódó devizahitel-hirdetések, pénzintézeti nyilatkozatok az árfolyam stabilitásáról stb.) Erre tekintettel szükséges volna annak kimondása a jogegységi határozatban, hogy a régi Ptk.4.§ (1) bekezdését sértő előbbi magatartás, azaz az erről szóló tájékoztatási kötelezettség elmulasztása a nem pénzügyi szakember fogyasztó adós felé szerződésszegésnek minősül egy deviza alapú szerződés esetén a Bank részéről. Továbbá azt is rögzíteni kellene a jogegységi határozatban, hogy ilyen esetben a bank a szerződésszegésért való kárfelelősség szabályai szerint a 2008 szeptemberében érvényes (átlagos) devizaárfolyam FELETTI árfolyamkockázat viselésére is kötelezhető a bíróság által, mert a bank az adóst megakadályozta a kár elhárításához szükséges intézkedések megtételében (pl: a devizahitel forinthitellel kiváltása).

 

II.
Kezdeményezzük, hogy a Tisztelt Polgári Kollégium a nagy érdeklődésre tekintettel videómegosztón ONLINE KÖZVETÍTETT, ebben az értelemben nyilvános jogegységi ülésen ill. későbbi jogegységi üléseken tanácskozzon egyben szó szerinti jegyzőkönyv készítése mellett.

 

III.
Javasoljuk a Kúria HONLAPSZERKESZTÉSI szabályzata módosítását és nyilvánosságra hozatalát.

 

IV.
Javasoljuk, hogy a jogegységi határozatok meghozatalában közreműködő (vagy korábban eljárt) bírák tegyék fel az internetre összes 2000. óta kötött 1.000.000. Ft-os kölcsönösszeget meghaladó hitelszerződéseiket a szükséges adatvédelmi kitakarásokkal (ide nem értve a bíró saját nevét), hogy a bírói szervezet sikeresen tudjon védekezni a VIP-HITELEK bírói felvételével kapcsolatos egyre elterjedtebb pletykáktól.

 

V.
A morális, a bírói pártatlansággal kapcsolatos kérdéseket továbbra sem tartjuk összekeverhetőnek a szakmai kérdésekkel. Ezen 2016. május 5-i ülés elhatározásával a Kúria vezetése szakmailag ugyan előremutató lépést tett, de még semennyiben nem adott választ az etikai kétségekre, dr. Wellmann György Kollégiumvezető igazgatási intézkedésének jogszabályi alapjaira (hiányára). Javasoljuk ezért, hogy a 2016. május 5-ét követő munkanapok valamelyikén tartson hosszabb SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT dr. Darák Péter, a Kúria elnöke és dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiuma vezetője, s ezen ne csak a május 5-i szakmai felvetésekkel összefüggő kérdésekre legyenek hajlandók válaszolni. Ez a bátor gesztus a jogos (bár akár elszabadult) indulatok lecsillapítására is alkalmas lehet.

 

 

2016.05.02.

 

Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum

alapító tagok

Ravasz László

Szepesházi Péter

 

http://mno.hu/belfold/nem-erti-a-fobirot-a-kuria-elnoke-1339544

 

http://felsofokon.hu/14428/gazdasag-es-uzlet/cds-avagy-az-orszagkockazati-mutato/

 

http://webradio.hu/hirek/gazdasag/devizahiteles_kerdeseket_ertelmez_a_kuria_polgari_kollegiuma

 

-------------------                  ------------                     ---------------

 

Az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórumról infók:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/jogfogyaszto-polgarokat-arcul-csapo-wellmann-gyorgy.html