Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


az Európai Unió Bírósága előtt - 2017.04.01.

2017.05.06

im-beszamolo---kep.png

 

 

10. A C-483/16. sz. Sziber előzetes döntéshozatali ügy

 

http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?num=C-483/16

 

A Fővárosi Törvényszék által előterjesztett előzetes döntéshozatali kérelem egyes, a fogyasztói deviza kölcsönszerződésekkel kapcsolatos igényérvényesítésre vonatkozó magyar szabályok uniós jogi összhangjára kérdez rá.

 

A kérelem tárgya a Kúria jogegységi határozata nyomán elfogadott szabályozás – amely megállapította a fogyasztói deviza kölcsönszerződésekben alkalmazott árfolyamrés tisztességtelenségét illetve vélelmet állított fel az egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelensége tekintetében, illetve megállapította e tisztességtelennek minősülő feltételekre tekintettel a fogyasztó és a hitelintézet közötti elszámolás szabályait – keretében megjelenő azon előírás, mely szerint a fogyasztó általi igényérvényesítés során a fogyasztónak nem elegendő az érvénytelenség megállapítását kérni, hanem az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását is kérnie kell, a fogyasztó a teljes érvénytelenség megállapításának kérése esetén nem kérheti a bíróságtól a szerződéskötést megelőző eredeti állapot helyreállítását, illetve a fogyasztónak a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie. A Fővárosi Törvényszék szerint mivel ezek a rendelkezések más fogyasztói szerződésekre illetve nem fogyasztókkal kötött kölcsönszerződésekre nem terjednek ki, és többletfeltételeket jelentenek azon szerződésekkel kapcsolatos igényérvényesítés során, amelyekre kiterjednek, felmerül az uniós fogyasztóvédelmi joggal való összhang kérdése.

 

A Magyar Kormány által az eljárásban képviselt álláspont szerint az uniós jog fogyasztóvédelemre vonatkozó rendelkezéseivel, így különösen a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv rendelkezéseivel, valamint az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveivel összeegyeztethető a vizsgált szabályozás, amely a fogyasztói kölcsönszerződésekben tömegesen előforduló tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének jogszabályban történő megállapítása és ezen érvénytelenség jogkövetkezményeinek jogszabályban történő levonása következtében, a fogyasztói igényérvényesítés hatékony és gyors lebonyolítása érdekében

a) előírja, hogy a fogyasztónak az érvénytelenség megállapítása mellett az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását is kérnie kell a bíróságtól,

b) kizárja, hogy a fogyasztó a szerződéskötést megelőző eredeti állapot visszaállítását kérje a bíróságtól, illetve

c) előírja, hogy a fogyasztónak a felek közötti elszámolásra kiterjedő, összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie.

 

Az uniós jog fogyasztóvédelemre vonatkozó rendelkezéseivel, így különösen a 93/13 irányelv rendelkezéseivel, valamint az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveivel összeegyeztethető egy olyan tagállami szabályozás, amely a fenti a)-c) pontban foglalt előírások érvényesülése érdekében az igényt érvényesítő fogyasztók részéről további perbeli nyilatkozat megtételét írja elő.

 

Az eljárás az írásbeli szakaszban tart.

 

 

 

15. A C-51/17. sz. Ilyés és Kiss előzetes döntéshozatali ügy

 

http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?num=C-51/17

 

 

A Fővárosi Ítélőtábla által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás többek között az árfolyamkockázat kérdésével kapcsolatos, és elsősorban annak tisztázására irányul, hogy az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó és a devizahitel-szerződések egyik fő tárgyának tekinthető feltétel tisztességtelen jellege egyáltalán vizsgálható-e a 93/13/EGK irányelv fényében, mivel az uniós jogszabály a szerződések fő tárgyával kapcsolatban csak akkor engedi meg a tisztességtelenség vizsgálatát, ha az e tárgyra vonatkozó feltételek nem világosak és/vagy nem érthetőek; másrészt pedig a fogyasztó tájékoztatása minőségének és mélységének kihatása van annak megítélésére, hogy az árfolyamkockázat egészének az adósokra történő hárítását előíró szerződéses rendelkezés tisztességtelennek minősül-e.

 

Az eljárás az írásbeli szakaszban tart, a Magyar Kormány részéről még nem került benyújtásra írásbeli észrevétel.

 

 

Összefoglaló az Európai Unió Bírósága előtt

2017. április 1-jén folyamatban lévő,

magyar bíróságok által kezdeményezett

előzetes döntéshozatali eljárásokról

és az azokban képviselt álláspontról

 

 

http://eujog.im.kormany.hu/admin/download/1/07/c1000/Folyamatban%20l%C3%A9v%C5%91%20magyar%20el%C5%91zetes%20d%C3%B6nt%C3%A9shozatali%20elj%C3%A1r%C3%A1sok-20170401.pdf

 

 

 

 

FELHÁBORÍTÓ,

 

HOGY MAGYAR BÍRÓSÁGI VAGY

 

MINISZTÉRIUMI HONLAPOKON

 

NEM ISMERHETŐK MEG TELJES EGÉSZÉBEN

 

AZOK A BEADVÁNYOK,

 

MELYEKKEL A BÍRÓSÁGAINK AZ EU

 

BÍRÓSÁGÁHOZ FORDULTAK

 

 

------------------------------------------------------------------------------------

 

Előzmény:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/maszatolnak-a-birosagok--devizahites-ugyek-a-eu-birosagon.html