Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.07

Az EU a megtévesztés és a THM

 

eu--megteveszt-thm---kep---01.png

 

 

BEVEZETÉS

A 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) egy elveken alapuló irányelv. Valamennyi fogyasztói szerződéstípus esetében védelmet biztosít a fogyasztóknak a tisztességtelen feltételekkel szemben. Ily módon a tisztességes belső piac elérésének központi eszköze.

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52019XC0927(01)&from=HU

 

RÉSZLETEK

A tisztességtelen szerződési feltételeket érintő ügyekre alkalmazható egyéb nemzeti szabályok közé tartoznak a szerződési jog általános, különösen a szerződések összeállítására és érvényességére vonatkozó rendelkezései, valamint a nemzeti bíróságok elé terjesztett ügyek eljárási szabályai. Ezeket a kérdéseket a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv nem szabályozza külön, de ezek jelentős hatással lehetnek az alkalmazására.

 

A nemzeti jogban léteznek továbbá olyan szabályok, amelyek a teljes szerződés érvénytelenségéről rendelkezhetnek, például azokban az esetekben, amikor a szerződés megsért egy jogi tilalmat, uzsora jellegű vagy egyéb módon sérti az alapvető közerkölcs követelményeit. Emellett a nemzeti jog értelmében a fogyasztóknak lehetőségük lehet a szerződések megtámadására annak okán, hogy megkötésükre az eladó vagy a szolgáltató csalárd vagy agresszív viselkedése nyomán került sor, ami megfelel a 2005/29/EK irányelv (121) értelmében vett megtévesztő, agresszív vagy egyéb módon tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak.

 (19. oldal)

 

 

Amennyiben szerződéskötést megelőző vagy szerződésben szereplő tájékoztatásra vonatkozó konkrét követelmények alkalmazandók, akkor azokat eseti alapon és az ilyen eszközök céljának és hatályának fényében a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által előírt átláthatósági követelmények tekintetében is figyelembe kell venni.

Ennek megfelelően például a fogyasztói hitelekre vonatkozó uniós jogszabályok tekintetében a Bíróság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kölcsönvevő rendelkezzen mindazon tényezőkkel, amelyek kötelezettségvállalására hatással lehetnek, következésképpen pedig annak jelentőségét, hogy a hitel összköltségét egy egységes matematikai képlet formájában mutassák be.

 Következésképpen a teljes hiteldíjmutató fogyasztói hitelekre vonatkozó uniós szabályok által előírt feltüntetésének elmulasztása „döntő bizonyíték” annak tekintetében, hogy a megállapodásnak a hitel összköltségével kapcsolatos feltételei világosak és érthetőek-e. Ez azokban az esetekben is érvényes, amikor a teljes hiteldíjmutató kiszámítására vonatkozó szükséges tájékoztatást nem biztosítják. Ugyanennek az elvnek kell érvényesülnie akkor is, ha a feltüntetett teljes hiteldíjmutató hibás vagy megtévesztő. Következésképpen azokban az esetekben, amikor a hitel összköltségének tekintetében nem biztosítják a fogyasztói hitelekre vonatkozó uniós szabályok által előírt tájékoztatást, vagy a feltüntetett információk megtévesztőek, úgy kell tekinteni, hogy az érintett feltételek nem világosak és nem érthetőek.

(28. oldal)

 

 

Ezek alapján az a következtetés vonható le, hogy az érintett szerződési feltétel tartalmától függően és az átláthatóság hiánya által kifejtett hatás fényében egy szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellege szorosan kapcsolódhat átláthatóságának hiányához, illetve egy szerződési feltétel átláthatóságának hiánya jelezheti annak tisztességtelen jellegét. Ez az eset állhat fenn például olyankor, amikor a fogyasztók nem képesek megérteni egy feltétel következményeit, vagy meg vannak tévesztve.

Azokban az esetekben, amikor a nem világos, rejtett vagy megtévesztő szerződési feltételek a fogyasztókat hátrányos helyzetbe hozzák, vagy amikor a feltételek következményeinek megértéséhez szükséges magyarázatokat nem biztosítják, akkor az eladó vagy szolgáltató valószínűsíthetően nem járt el tisztességes és méltányos módon a fogyasztóval szemben, és nem vette figyelembe annak törvényes érdekeit.

(35. oldal)

 

no comment, mindenki értelmezze saját maga