Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az egyik bank alkotmányjogi panasza - 2014.10.03.

2014.10.11

 Egyik bank, nem járult hozzá a beadványban a nevének közzétételéhez, alkotmányjogi panaszt nyújtott be október 3.-án az Alkotmánybíróságra.

 

Ügyszám: IV/01681/2014

 

 

az-egyik-bank-inditvanya-az-alkotmanybirosagon---14.10.03---kep.png

 

 

 

Részletek:

 

 

Amikor tehát a PJE 3. pontja és a Törvény 3. s-a kimondja az árfolyamrés tisztességtelenségét, akkor olyan szabályt alkot, mely idáig a magyar jogrendben nem létezett.

 

Ráadásul ez a megállapítás teljességgel figyelmen kívül hagyja az árfolyamrés alkalmazásának nyilvánvaló és a fogyasztók számára is átlátható, a devizaalapú hitel alapvető működési módjából eredő indokát. A deviza alapú hitelszerződéseknél ugyanis a hitel fedezetét a pénzügyi szolgáltató devizában kell, hogy biztosítsa, az eszköz-forrás deviza egyezőség miatt (nem lehet FX nyitott pozíció). A hitel pénzügyi fedezetét a pénzügyi szolgáltató egy devizában bonyolított ügylettel teremti meg, saját maga tehát devizát vált át az ügyfél javára azért, hogy a fogyasztónak devizában nyújtott hitel ellenértékeként a fogyasztó számára forint összeget tegyen elérhetővé.

 

A fogyasztó forintban teljesített törlesztését pedig devizára váltja azért, hogy a deviza finanszírozási ügyletből eredő tartozását devizában ki tudja egyenlíteni. Ebből következik az eltérő árfolyamok használata, hiszen a hitel folyósításakor a pénzügyi szolgáltató devizát vesz az ügyféltől, amit elad a bankközi piacon az ügylet fedezéseként (tehát vételi árfolyam kerül alkalmazásra), a törlesztéskor pedig devizát vásárol a bankközi piacon (tehát eladási árfolyam kerül alkalmazásra). Ezen az sem változtat, hogya devizaalapú hitel és a háttérügylet nem szorosan kapcsolódik össze, egy háttérügylet több hitelszerződés fedezetét is nyújthatja, a háttérügylet törlesztése lehet más ütemezésű, mint a devizaalapú hitelszerződésé, és az átváltás sem szükségszerűen a törlesztéssel azonos időpontban történik. A lényeg az, hogy a pénzügyi szolgáltató a devizaalapú hiteleknél szükségszerűen devizát ad el és devizát vásárol, és ennek során terheli az árfolyam különbözet.

 

Az Indítványozó Bank a fogyasztó részére tehát devizában nyújtotta és devizában is tartotta nyilván a deviza alapú hitelét. Ugyanakkor a konstrukció jellegéből adódóan figyelembe vette az ügyfél azon igényét, hogy a kölcsön összegét HUF devizanemben kívánja felhasználni, így az ügyfél kifejezett kérésére a hitel kihelyezése HUF devizanemű számlára történt, azaz ügyfél oldalról nézve HUF ellenértékű folyósítás realizálódott. (Megjegyezzük, hogy az ügyletek egy részénél a deviza alapú hitel folyósítása - az ügyfél kérésére - az ügylet devizanemében, az ügyfél deviza számlájára történt és arra is volt mód, hogy a futamidő alatt az ügyfél bármikor deviza számláról, devizában teljesítsen.)

 

 

 

…..

 

A jelen esetben, az árfolyamrés - azaz a folyósításkor alkalmazott vételi és a törlesztéskor alkalmazott eladási árfolyam közötti különbség - kapcsán nem mutatható ki olyan, a szerződéskötést követően beállott, ésszerűen előre nem látható, a normális változás kockázatán túlmenő olyan körülményváltozás, amely szerződéses jogosítványok jogszabályi megváltoztatását indokolná. Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a törvényhozó feladata meghatározni és egyúttal felelőssége eldönteni, hogy melyek azok a területek, amelyeken a beavatkozás már jogalkotási követelmény, azt pedig, hogy a beavatkozás feltételei alkotmányosan fennállnak-e, köteles bizonyítani. Sem a PJE 3. pontja, sem a Törvény 3. s-a, illetve ezek indokolása nem tartalmaz olyan érveket, ami ennek a bizonyítási kötelezettségnek megfelelne. A PJE 3. pontjának indokolásában nem található olyan érv, amely szerint a szerződések tartalmának megváltoztatására a körülmények lényeges megváltozása miatt kerülne sor. A Törvény indokolása pedig csak általánosságban utal arra, hogy a 2008 után kibontakozó nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatására ezeknél a szerződéseknél a szerződéskötéskor fennálló körülmények utóbb bekövetkezett megváltozása az adósok tömegeinek lényeges jogos érdekét sértette.

 

Ráadásul a jogalkotó már reagált a pénzügyi válság nyomán kialakult helyzetre a végtörlesztés szabályozásával és az árfolyamgát alkalmazásával.

 

A teljes beadvány:

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/cb87090bd63cd003c1257d6b0032088f/$FILE/IV_1681_0_2014_inditvany_anonim.pdf

 

 

Ismételten kérem sorstársaimat, küzdőtársaimat, hogy nyújtsanak be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróságra!


Kérjék ehhez ügyvédeik segítségét!