Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az alkotmányjogi panaszom hatása az MTI hírekben

2015.07.17

NEKEM, MINT A 810-ES ALKOTMÁNYJOGI PANASZ BENYÚJTÓJÁNAK AZ A VÉLEMÉNYEM, HOGY AZ EGÉSZ INDOKLÁS SZÁNALMAS. A HOMOGENITÁST UGYANIS NEM A DÖNTÉS (TÖRVÉNYHOZÁS) UTÁNI ÁLLAPOTBAN KELL VISZGÁLNI, HANEM AZ AZT MEGELŐZŐ ÁLLAPOTBAN.

EZ ALAPJÁN PEDIG

HOMOGÉN CSOPORT VAGYUNK, MERT A BANKOK MINDENKIT KIVÉTEL NÉLKÜL BECSAPTAK, FÉLREVEZETTEK ÉS SZÁZEZREKET MINDENÜKBŐL KIFOSZTOTTAK

 

amúgy meg nem tartozás, hanem adósság - ideje lenne a szavakat a törvényekben leírtaknak megfelelően használni

 

:) jozef

 

810---mti---kep.png

 

    Budapest, 2015. július 17., péntek (MTI) - Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekről szóló devizahiteles törvénnyel kapcsolatban beadott indítványt, az indítványt tevők azt szerették volna elérni, hogy az úgynevezett "eredeti induló kamat" fogalmának meghatározása utólagos jogalkotói szerződésmódosításnak minősüljön, illetve a végtörlesztőkével azonos árfolyamon forintosítsák a tartozásukat.

   

 Az Alkotmánybíróság a hétfőn hozott döntést honlapján tette közzé.


    Az indítványozók szerint a devizahiteles törvény egy bizonyos pontja, amely értelmező rendelkezésként az úgynevezett „eredeti induló kamat” fogalmát határozza meg, utólagos jogalkotói szerződésmódosítást valósít meg. 


     A panaszosok azt is sérelmezték, hogy a törvény alapján a deviza, illetve deviza alapú kölcsönszerződések forintosítását piaci árfolyamon hajtották végre, míg 2011-ben a végtörlesztésre a jogalkotó a piacinál jóval kedvezőbb árfolyamon adott lehetőséget.


    Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottaknak az alkotmányjogi panaszokat. A határozat indokolása szerint a szerződésekbe való állami beavatkozás alkotmányosan nem kizárt, a jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen - a clausula rebus sic stantibus elve alapján - megváltoztathatja. Ez azt jelenti, hogy a körülmények változása miatt erre a jogalkotó is jogosult, azokkal a feltételekkel, amelyek fennállása  esetén a bíróság is módosíthatja a korábban kötött szerződést.


    Az alkotmánybírák szerint pusztán az "eredeti induló kamat" fogalmából nem következik bármely fennálló, a törvény hatálya alá tartozó szerződés által korábban megállapított induló kamat konkrét mértékének utólagos meghatározása, vagy módosítása. 


    A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy a végtörlesztés és a forintosítás eltérései miatt nem lehet homogén, azaz egységes csoportként kezelni a két különböző szabályozás által érintetteket. Ezért az alaptörvényből nem vezethető le az, hogy a forintosítás során ugyanazt az árfolyam-kedvezményt kellene biztosítani, mint a végtörlesztés esetében.


    A végtörlesztőknek a parlament önkéntes alapon a szerződés megszüntetésére adott lehetőséget, a piacinál jobb árfolyamon való törlesztésre. A forintosítás viszont nem szünteti meg a hitelszerződéseket, mindössze forint-alapra helyezi azokat. Ezért nem azonos a két devizahiteles csoport helyzete és ezért nem követelhet a forintosítással érintett hitelfelvevő a végtörlesztőével azonos árfolyamot.



MTI 2015. július 17., péntek 17:52