Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az ALkotmánybíróság válasza a nyilt levélre

2015.05.26

Iktatószám:XX-1/01309-1/2015

 

Tisztelt Uram!

 

Az  Alkotmánybíróság  elnökének,  Lenkovics Barnabásnak 2015. május 13-án –
elektronikus  úton  –  küldött,  a devizahiteles ügyekkel összefüggő, nyílt
levelére   válaszolva,   az   Elnök   Úr   megbízásából,   az   alábbiakról
tájékoztathatom.



Az  Alkotmánybíróság a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban – a kormány,
majd  perekben  eljáró  bírák,  pénzintézetek és magánszemélyek indítványai
nyomán – eddig hat határozatot és négy végzést (nem érdemi döntést) hozott.



A  devizahitelekhez  kapcsolódó  első  fontosabb alkotmánybírósági eljárást
2013  novemberében  a  kormány  kezdeményezte.  A  kormány  az  Alaptörvény
értelmezését  kérte  egyrészt abból a szempontból, hogy abból levezethető-e
olyan  konkrét  fogyasztóvédelmi rendelkezés – például az erőfölénnyel való
visszaéléssel  összefüggésben –, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet
vagy  jogszabály  alaptörvény-ellenességét  okozná,  másrészt  pedig,  hogy
milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal a devizahitel-szerződések.
Az  Alkotmánybíróság  a  8/2014.  (III. 20.) AB határozatban a többi között
kimondta,   hogy   a   korábban   megkötött   szerződések  törvénnyel  való
módosításánál  is  figyelembe  kell  venni minden fél méltányos érdekeit, a
megváltozott  körülmények  között  is  érdekegyensúlyra  kell törekedni.

határozat  szövegét  és  az  ügy  egyéb adatait a következő linken találja:
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/EE3A84E45401B26EC1257C32006000E6?OpenDocument


Ezt  követően  a Kúria a tavaly júniusban hozott jogegységi döntésében arra
mutatott    rá,    hogy    a   devizahiteleknél   alkalmazott   árfolyamrés
tisztességtelen,  az  egyoldalú  szerződésmódosítások  csak  nagyon szigorú
feltételek mellett érvényesek, a devizahitelek elnehezülésének legsúlyosabb
tételét  adó  árfolyamkockázat azonban döntően az adóst terheli, kivéve, ha
erre  vonatkozóan a pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást és emiatt
az  átlagos  fogyasztó  számára  a  szerződés erre vonatkozó része nem volt
érthető.   Erre   is  tekintettel  született  meg  a  Kúriának  a  pénzügyi
intézmények    fogyasztói    kölcsönszerződéseire    vonatkozó   jogegységi
határozatával  kapcsolatos  egyes  kérdések  rendezéséről  szóló  2014. évi
XXXVIII.  törvény  (a  továbbiakban:  Dtv.I.),  amely a jogegységi döntésre
támaszkodva  kimondta  az  egyoldalú szerződésmódosítások – kamat-, díj- és
költségemelések  –  tisztességtelenségének  törvényi  vélelmét,  és szigorú
eljárási   rendben   lehetőséget   adott   a   mintegy  száz  magyarországi
pénzintézetnek  arra,  hogy  a  bíróságok  előtt próbálják megdönteni ezt a
vélelmet.  Az  eljárások túlnyomó többségében a kizárólagos illetékességgel
eljáró  Fővárosi  Törvényszék,  illetve  másodfokon  a  Fővárosi Ítélőtábla
elutasította a pénzügyi intézmények állammal szemben benyújtott kereseteit,
vagy azoknak csak nagyon kis részben adott helyt.



Ezekben  az  ügyekben  több eljáró bíró az Alkotmánybíróságon támadta meg a
perekben  alkalmazandó Dtv.I.-t a többek között közjogi érvénytelenségre, a
tisztességes  eljárás  követelményének  megsértésére,  jogbiztonságra  és a
visszaható  hatályú  jogalkotás tilalmára hivatkozva.
Az Alkotmánybíróság a
34/2014.         (XI.         14.)         AB         határozatban       
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/67436C6B4C143CD3C1257D4D004746AB?OpenDocument

 

   

  és      a      2/2015.      (II.      2.)      AB      határozatban
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/67EF10D7990CA3ADC1257D6B0032082B?OpenDocument

 

 

az összesen hét bírói indítványt elutasította. Az Alkotmánybíróság többek
között a visszaható hatály kapcsán arra mutatott rá, hogy a tisztességesség
mércéje  nem változott, pusztán a vizsgált törvényben rögzítésre került az,
ami  korábban is a régi Ptk. és a bírói gyakorlat alapján eleve követelmény
volt. 
 Az   Alkotmánybíróság   rámutatott  arra  is,  hogy  a  deviza-  és
forinthitelezésből  eredő  vitás  kérdések  nemzetgazdasági, össztársadalmi
jelentőségűek,  ezért  kizárólag  a hagyományos, kétpólusú polgári perekben
nem oldhatók meg hatékonyan.



Az     Alkotmánybíróság     2015.     márciusában    további    három,    a
devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos döntést hozott.


 

A        3048/2015.        (III.       2.)       AB       végzéssel   

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/C107E02BD91E6502C1257DD9005DA2ED?OpenDocument
 

 

összesen  közel  400  magánszemélynek  a Dtv.I.-et, továbbá a Kúriának a
pénzügyi  intézmények  fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi
határozatával  kapcsolatos  egyes  kérdések  rendezéséről  szóló  2014. évi
XXXVIII.  törvényben  rögzített  elszámolás  szabályairól  és  egyes  egyéb
rendelkezésekről  szóló  2014.  évi XL. törvényt (a továbbiakban: Dtv. II.)
támadó  indítványát  utasította  vissza a testület, mert érdemi vizsgálatra
alkalmatlanok  voltak. 

 

Ezek az indítványok a megfelelő indokolás hiányában
nem feleltek meg a határozottság követelményének, 

lényegében csak felsorolták, hogy álláspontjuk szerint 

mely törvényhelyek mely alaptörvényi rendelkezésbe ütköznek,

de ezt semmivel nem támasztották alá.
 

 

Jobbára  a  Dtv.  I.-et  támadták és azt kifogásolták, hogy a pénzintézetek
tavaly  nyáron  az  állam  ellen  megindított  perei  miatt a devizahiteles
ügyekben  indult  pereit tavaly nyár végén felfüggesztették a bíróságok. Az
Alkotmánybíróság    a    7/2015.    (III.    19.)    AB    határozatban   
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/CB87090BD63CD003C1257D6B0032088F?OpenDocument

 

 

pedig   elutasította   azt   a   négy  alkotmányjogi  panaszt,  amelyet
pénzintézetek  nyújtottak
  be a Dtv. I. és a Kúria jogegységi döntése miatt
egyebek  mellett  a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának és az elévülés
szabályrendszerének  felülírására  hivatkozva.
  A  3057/2015. (III. 31.) AB
határozatában                                                             (
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/2035646FC17128CCC1257D85005E0312?OpenDocument

 

 

továbbá ugyancsak elutasított csaknem száz hasonló alkotmányjogi panaszt,
melyek  szerint  a  perek felfüggesztése sérti a tisztességes eljáráshoz, a
per  ésszerű  időn  belüli  elbírálásához és a jogorvoslathoz való jogot,
a
felfüggesztő bírói döntés ellen ugyanis nem lehetett fellebbezni.


 

A   közelmúltban   négy   újabb   alkotmánybírósági   döntés   született  a
devizahitel-szerződésekkel összefüggésben.

A        3083/2015.        (V.        8.)        AB       végzésben     

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/F47486643580D720C1257DE8005DBFA6?OpenDocument
 

az  Alkotmánybíróság  visszautasította az Dtv. I.-t és Dtv. II.-t támadó
indítványokat,  mert  érdemi  vizsgálatra  alkalmatlanok  voltak, indokolás
hiányában  nem  feleltek  meg a határozottság követelményének.

 

 

A 3084/2015.              (V.      8.)              AB              végzésben             
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/B11E2D7B234D44F3C1257E15005DCE12?OpenDocument
)  pedig  visszautasította  a  Dtv.  I.  árfolyamrés  helyett  alkalmazandó
rendelkezései  alaptörvény-ellenességének vizsgálatát, mivel az indítvány a
befogadhatóság feltételeinek – elkésettség okán – nem felelt meg.



A        11/2015.        (V.        14.)        AB        határozat       
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/E259181415D94B7AC1257E0D005DDE8D?OpenDocument

 

továbbá  elutasította  a  Kúria  2/2014.  Polgári  jogegységi határozata
rendelkező  részének  1.  pontja  és  az  ahhoz kapcsolódó indokolás III/1.
pontja   alaptörvény-ellenességének   megállapítására  és  megsemmisítésére
irányuló  bírói  kezdeményezéseket. 

 

A  3087/2015.  (V. 19.) AB végzésben
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/892BBCC9C32CC2EFC1257DE7005D935A?OpenDocument
 

pedig  visszautasította  a Dtv. I . és Dtv. II. egyes rendelkezései és a
6/2013.    Polgári    jogegységi    határozat    alaptörvény-ellenességének
megállapítására  és  megsemmisítésére  irányuló  alkotmányjogi  panaszokat.

Ugyanakkor  –  okafogyottságra  hivatkozással  – megszüntette az eljárást a
Dtv. II. 2014. november 1. napja és december 5. napja között hatályos 38. §
(1)-(2)    bekezdése    alaptörvény-ellenességének    megállapítására    és
megsemmisítésére   irányuló  alkotmányjogi  panasz  tárgyában,  mivel  erre
vonatkozó indítványukat a panaszosok visszavonták.



Összességében tehát megállapítható,

hogy az Alkotmánybíróság eddig devizahiteles ügyben

nem állapított meg alkotmányellenességet.



Tájékoztatom,  hogy  rövidesen  kezdi tárgyalni az Alkotmánybíróság azt a –
magánszemélyek  és  pénzintézetek  által benyújtott – alkotmányjogi panaszt
is, amelyben a Dtv. I. és a 2/2014. Polgári jogegységi határozatot támadják
az  indítványozók  az  árfolyamrés és a visszaható hatályú jogalkotás miatt

az            ügy            adatlapját            itt            találja:
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/40F64096F24DE5B9C1257D72005875FA?OpenDocument

 


Az  Alkotmánybíróság folyamatban levő ügyei között szerepel továbbá egy
érintett pénzintézet által benyújtott alkotmányjogi panasz ügy is, amelynek
tárgya     az    árfolyamrés    és    az    egyoldalú    szerződésmódosítás
tisztességtelensége 
                                                     
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/B865D2F019D3CE33C1257DC800367C33?OpenDocument

 

 

illetve   egy   a   devizahitel   átváltásának,  a  forintosításnak  a
jogszerűségét      érintő     alkotmányjogi     panasz     ügy 
   is     

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/E690750DFCBB50ABC1257E19005852F0?OpenDocument
 

 

Amennyiben  ezekben  az  ügyekben  döntés születik, az Alkotmánybíróság
azokat haladéktalanul közzéteszi honlapján.



Tájékoztatom   továbbá,  hogy  az  Alkotmánybírósághoz  folyamatosan,  nagy
számban  érkeznek  a  devizahitel-szerződésekkel  összefüggő  alkotmányjogi
panaszok.  Amennyiben egy beadvány tárgya megegyezik már korábban eldöntött
üggyel,  akkor  a  testület  levélben  tájékoztatja  az indítványozót, hogy
érdemi alkotmánybírósági eljárásnak nincs helye.


 

Bízom  benne,  hogy a fenti összefoglalóval segíteni tudtam a devizahiteles
ügyekben  született  alkotmánybírósági  határozatok  áttekinthetőségét.  Az
Alkotmánybíróság  egyébként  a  honlapján,  a nagy érdeklődésre és az ilyen
jellegű  ügyek  nagy számára tekintettel, külön menüpont alatt folyamatosan
tájékoztatást  ad a fentiekről, tehát a korábban született döntésekről és a
jelenleg               folyamatban              lévő              ügyekről:
http://www.alkotmanybirosag.hu/devizahiteles-ugyek-attekintes.



Végül  tájékoztatom, 

hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre

a saját döntéseinek értelmezésére vagy arra, 

hogy a döntéseiből – az érintettek által – levont következtetések

helyességét eldöntse.

 



Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.

 

Budapest, 2015. május 22.

 

Üdvözlettel,


Bitskey Botond Dr. főtitkár

 

 

Kedves devizahiteles Sorstársak és kedves Küzdőtársak!

 

Olvassátok el a nyílt levelet is és döntsétek el, válaszolt-e egyáltalán az Alkotmánybíróság a felvetett problémákra?

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/nyilt-level-lenkovics-barnabasnak--az-alkotmanybirosag-elnokenek.html

 

A forintosítással kapcsolatban javaslom alkotmányjogi panaszok benyújtását. Nagyon hamar részletes javaslattal jelentkezünk.

 

ab-valasz-nyilt-levelre---2015.05.26---kep.png