Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Alkotmánybíróság nem foglal állást!

2017.05.24

Az Alkotmánybíróság a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről szóló 6/2013. Polgári jogegységi határozat indokolása III. fejezetének 1. pontjában megfogalmazott

 

 „[a] deviza alapú kölcsön mögött – figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra – devizaforrás áll. Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben”

 

mondatok alaptörvény-ellenességének megállapítására és alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja.

 

vegzes-616-2017---kep-01.png

 

(részletek)

 

A támadott szövegrész a következő: „[a] deviza alapú kölcsön mögött – figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra – devizaforrás áll. Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben”. A kérelem e szövegrész alaptörvény-ellenességének a megállapítására és a perben való alkalmazásának kizárására irányul.

 

A követelés alapját svájci frank alapú kölcsönszerződés képezte, amely a devizatörvények hatálya alá tartozott. A felperesi álláspont szerint a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. Többek között arra hivatkoztak, hogy a kölcsön mögött nem deviza-, hanem forintforrás áll. A per anyagává tettek egy korábbi perben készített szakértői véleményt, amely a felperesek érvelése szerint állításukat alátámasztja. Az alperesek hivatkoztak arra, és a per anyagává tették azt a másodfokú határozatot, amelyben a Fő- városi Törvényszék ítéletében rámutatott a következőre: a PJE III.1. pontjához fűzött indokolás értelmében nem vizsgálandó, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás.

 

A kezdeményező bíró álláspontja szerint, mivel refinanszírozott szerződés képezi a per tárgyát, annak vizsgálata, hogy forint- vagy devizaforrás áll-e mögötte, egyetlen szerződés elemzését jelenti, amely nem lehetetlen, és szükséges is, amennyiben a  felperesek erre hivatkoznak.

 

A kezdeményezés értelmében az Alaptörvény megsértése nem merül fel, ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a PJE indokolása nem kötelező a bíróságra. A PJE támadott szövegrésze azonban az Alaptörvénybe ütközik, amennyiben annak indokolása köti a bíróságot. Ez utóbbi esetben a PJE támadott szövegrésze az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdését, valamint 28. cikkét sérti.

 

 Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a kezdeményezés formálisan és tartalmilag sem a PJE ellen, hanem annak indokolásában szereplő kettő mondat ellen irányul anélkül, hogy a rendelkező rész Alaptörvénybe ütközését felvetné. Az indítvány a rendelkező résszel szemben kérelmet, alkotmányjogilag értékelhető előadást nem fogalmaz meg.

 

A jogegységi határozat sajátossága egyebek mellett abból fakad, hogy annak forrása a legfőbb bírósági szerv, a Kúria; másrészt abból, hogy címzettjei a bíróságok, amelyek számára az intern norma a rendelkező részében és az ahhoz tartozó logikai érvrendszerében kötelező.

 

Az Alkotmánybíróságnak azonban nincs hatásköre arra, hogy a rendelkező rész érintetése nélkül, kiragadott szövegre, illetve szövegrészre folytassa le az alkotmányossági felülvizsgálatot.

 

A PJE terjedelme, a rendelkező rész és az indokolás pontjainak magas száma nincs befolyással az alkotmányossági felülvizsgálat hatókörére.

 

Az indokolás bizonyos mondataira önállóan azért sem tehető megállapítás és nem vonható le annak a jogkövetkezménye, mert szükséges kímélni a  norma belső koherenciáját. A  rendelkező rész és az indokolás összhangját, illetve az indokolás immanens tartalmát bonthatná meg az indokolásban szereplő egyes szövegrészek kizárása. A PJE indokolásának egyes mondatai közt fennálló vélt vagy valós ellentét értelmezés útján történő feloldása nem alkotmányjogi, hanem szakjogi kérdés, amelyekkel az Alkotmánybíróság hatáskör hiányában nem foglalkozhat.

 

Mindezek alapján és figyelemmel az indítványhoz kötöttség elvére az Alkotmánybíróság megállapította, hogy hatásköre nem terjed ki kizárólag a jogegységi határozat indokolása valamely szövegrészének alkotmányossági felülvizsgálatára. Emiatt a PJE indokolásának kettő mondatára vonatkozó kérelem nem bírálható el.

 

 Budapest, 2017. május 16.

 

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k., ., előadó alkotmánybíró

Dr. Salamon László s. k., alkotmánybíró

Dr. Szabó Marcel s. k alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k., alkotmánybíró

 

Alkotmánybírósági ügyszám: III/616/2017

 

 

A teljes végzés:

 

http://alkotmanybirosag.hu/letoltesek/abk_2017_13_alairt.pdf

 

 

Előzmény:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/birosag-tamadja-az-ab-on-a-6-2013-pje-egyik-pontjat.html

 

Kérdés:

 

Kinek van jogi lehetősége

 

megvizsgálni azt, hogy

 

valótlanságok vannak-e

 

a Kúria devizahiteles

 

jogegységi határozataiban?