Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Alkotmánybíróság döntött egy bank beadványáról - IV/2110

2015.07.08

Sem erről az AB határozatról, sem az egy héttel ezelőttiről (IV/1720) nem számolt be sem az MTI sem pedig a média. Nincs társadalmi vita, nincs még figyelemfelhívás sem….

 

ab-hatarozat-2110---kep.png

 

 

Az indítványozó pénzügyi intézmény alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

Az indítványozó előadja, hogy az Elszámolási törvény önkényesen, visszaható hatállyal módosította a Tv.-t, azt alkalmazni rendelte a deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződések, illetve pénzügyi lízingszerződések vonatkozásában is

 

Az indítványozó kifejti, hogy a jogalkotó annak ellenére avatkozott be régóta fennálló jogviszonyokba, hogy annak alkotmányos feltételei nem álltak fenn.

 

Az indítványozó a PJE. határozattal kapcsolatosan előadja, hogy az – visszaható hatállyal – mind jogpolitikai, mind normatív tartalmát tekintve új szabályozást hozott létre, ezért annak hivatkozott pontjai sértik az Alaptörvényt.  

 

Vonatkozó kérelmével kapcsolatosan megállapítható, hogy az indítványozó azokat – illetve az általuk sérteni vélt alaptörvényi rendelkezéseket – felsorolásszerűen tűntette fel. Az indítványozó azonban ezen rendelkezésekkel összefüggésben nem terjesztett elő jogsérelmét alátámasztó indokolást, így e tekintetben kérelme nem felel meg,  visszautasította.

 

Az indítványozó a Tv. 7. § (7) bekezdés k) pontjának a tisztességes eljáráshoz való jogba ütközését abból a szempontból sérelmezte, hogy annak okán az esetleges – az ügyben alkalmazandó – jogszabályi rendelkezéseknek az Alkotmánybíróság általi megsemmisítése esetén az abból fakadó igény érvényesítése kizárt. Az indítványozó tehát kifejtett ugyan indokolást a támadott jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben, ugyanakkor az nem saját, bekövetkezett jogsérelmének alátámasztására irányult. Kérelme e tekintetben nem felel meg , visszautasította.

 

Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítványozó nagyobb részben a bíróságok jogértelmezését sérelmezte, amelynek tisztán törvényességi szempontú felülvizsgálata – az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata érelmében – nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe.

 

Alkotmányjogi panasz előterjesztésére akkor van lehetőség, ha alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján az alkotmányjogi panasz az egyén, illetve a közösség alapvető jogainak a védelmét szolgálja az államhatalommal szemben. Erre tekintettel az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének megsértésére hivatkozással alkotmányjogi panaszt csak kivételes esetekben – visszaható hatályú jogalkotás tilalmának, illetve a kellő felkészülési idő követelményének megsértése esetén – van lehetőség.

 

Az Alkotmánybíróság megjegyzi azt is, hogy nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatának kezdeményezésére az indítványozó nem jogosult.

 

Az alkotmánybírósági gyakorlat értelmében jogegységi határozat – mivel az lényegénél fogva nem hatályosulhat közvetlenül – nem támadható alkotmányjogi panasszal.

 

Indítványozó hangsúlyozta, hogy a Tv.-nek az Elszámolási törvénnyel beiktatott 1. § (1a) bekezdése – amely a Tv. tárgyi hatályát pontosítja – számára különösen sérelmes, mivel nagyobb részben tisztán deviza hitel- és kölcsönszerződéseket kínált ügyfeleinek.

 

 

 Az Alkotmánybíróság (korábban már) megállapította, hogy „a Tv. nem alkotott új anyagi jogszabályt visszamenőleg, hanem az érintett időszakban mindig is hatályban volt anyagi jogszabálynak az európai és a magyar bírósági gyakorlat által kidolgozott és kötelezően alkalmazandóvá tett (azaz az anyagi jog értelmezésének pontosításával eleve az anyagi jog részévé vált) értelmezését foglalta a Törvénybe, emelte jogszabályi szintre. Mivel a Tv. a tisztességtelenségre vonatkozó joggyakorlatot kötelező jelleggel lefektető jogegységi határozatnak a korábbi jogszabályi rendelkezéseket értelmező-konkretizáló normatartalmát emelte jogszabályi szintre – és ezt a címében pontosan megjelölte – ezért nem lehet szó visszaható hatályú szabályozásról, és így a visszaható hatály tilalmának megsértése nem merülhet fel.”

 

A jogalkotó így a Tv. módosításával egyidejűleg biztosította, hogy a pontosított tárgyi hatály alá eső szerződéseket kötő pénzügyi intézmények a deviza alapú kölcsönszerződéseket alkalmazó pénzügyi intézményekhez képest, a módosítás hatálybalépéséhez mérten arányosított időkereten belül élhessenek a bírósági eljárás kezdeményezéséhez való jogukkal. A jogalkotó az Elszámolási törvényt nem egy múltbeli – kihirdetését megelőző – időponttól kezdődően léptette hatályba, hanem a jövőre nézve – 2014. október 15-től – tette egyértelművé, hogy a Tv. tárgyi hatálya a tisztán deviza kölcsönszerződésekre is kiterjed.   Az előbb kifejtettekre tekintettel megállapítható, hogy az érintett pénzügyi intézmények – így az indítványozó is – a Tv. módosításával (pontosításával) nem kerültek hátrányosabb helyzetbe a többi, már korábban érintetté vált pénzügyi intézményhez képest, ezért nem merül fel jogsérelmük a Tv. módosításával összefüggésben.

 

Az Alkotmánybíróság (már korábban) kimondta: „[a] Tv. által szabályozott perek tárgya a kikötések tisztességtelenségét állító vélelem megdöntése. Kétségtelen, hogy a deviza- és forinthitelezésből eredő vitás kérdések nem egy szűk társadalmi csoporttal összefüggésben vetődnek fel, hanem azok össztársadalmi és nemzetgazdasági jelentőségűek. Ebből kifolyólag nem oldhatók meg hatékonyan kizárólag a hagyományos, kétpólusú polgári peres keretek között.”, továbbá: „[a] pénzintézetek számára legkésőbb a törvény kihirdetésekor nyilvánvalóvá vált, hogy milyen határidővel kell megindítaniuk a kikötések tisztességtelenségének megdöntésére irányuló pert. Ugyanakkor – tekintettel arra, hogy a törvényjavaslatok szövegei az Országgyűlés honlapján elektronikus formában hozzáférhetők –, legkésőbb a törvényjavaslat megszavazásakor, 2014. július 4-én (tehát mintegy másfél hónappal a perek megindítására nyitva álló határidő lejárta előtt) nyilvánvalóvá vált a pénzintézetek számára, hogy a polgári peres eljárás főkérdése mi lesz.

 

Az Alkotmánybíróság ismételten rámutat arra, hogy az Országgyűlés e tárgyú jogalkotási szándéka nem volt előzmény nélküli.”, valamint: „[a] pénzügyi intézmények tehát – figyelemmel az ellenük jelentős számban, folyamatosan induló konkrét perekre is – alapos okkal számíthattak általános törvényi rendezésre, az ilyen jellegű kormányzati lépésekre. Hangsúlyozandó továbbá, hogy a pénzintézeteknek nem olyan érveket, tényeket és körülményeket kellett a keresetlevélbe foglalniuk, melyek számukra a Tv. megjelenése előtt teljesen ismeretlenek lettek volna, hanem akadálytalanul felhasználhatták a korábban indított perekben a keresetlevelek tartalmát, az érdemi ellenkérelmeket, a már befejeződött eljárások eredményét és az azokból leszűrt tapasztalatokat. Különös tekintettel igaz ez azokra a kérdésekre, melyeket a tisztességtelenséggel kapcsolatban a PJE határozat tartalmazott.”

 

Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény és az Abtv. rendelkezései alapján nincs hatásköre valamely jogszabálynak az Európai Unió jogába ütközését megvizsgálni, ezért az erre vonatkozó indítványelemet visszautasította.

 

Budapest, 2015. július 7.

 

 

A teljes 20 oldalas határozat:

 

http://www.alkotmanybirosag.hu/download.php?h=1194

 

 

A sorban következő alkotmányjogi panasz a sajátom:

 

Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 2. § (1) bekezdés f) pont fa) és fb) alpontja, valamint a 10. § a) és b) pontja elleni alkotmányjogi panasz. A panaszt az érintett magánszemély nyújtotta be.

Az alapügy száma: IV/810/2015.

Az ügy rövid tárgya: devizahitel átváltása

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/E690750DFCBB50ABC1257E19005852F0?OpenDocument

 

 

Még nem volt tárgyalva, döntés csak késő ősszel várható, mert jön a nyári szünet az AB-n is.