Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az AB és az 1,8 millió devizahiteles per

2016.03.17

„Vegye figyelembe az Alkotmánybíróság 34/2014 (XI. 14.) AB határozatában foglaltakat.” – írta mások mellett Dr. Bitskey Botond az Alkotmánybíróság főtitkára a válaszlevelében, melyben az alkotmányjogi panaszunk hiányosságaira hívta fel a figyelmünket.

 

Az alábbi rövid részlet, a 26 oldalas válaszlevelünkből származik.

 

 

Mint korábban ismertettük a bírósághoz fordulás joga és a tisztességes bírói eljárás 1950 óta európai állampolgári alapjog.  Érthetetlen, hogy az Igazságügyi Miniszter miért tartja problémának, ha a becsapott és megtévesztett magyar állampolgárok bízva a független és pártatlan bíróságban, bízva abban hogy ügyükben nyilvános tárgyaláson ésszerű időn belül döntés születik, pert indítanak:

 

 

Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy az igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint mintegy 1,8 millió polgári peres eljárás megindításával kellett volna számolnia a jogalkalmazónak (és a jogalkotónak), ami – az évente átlagosan 160 000 megindult polgári peres eljáráshoz viszonyítva – olyan ügyteher növekedést eredményezett volna, mely hosszú időre megbénította volna az igazságszolgáltatást.   [129]

 

 

Teljesen megalapozatlan ez a feltételezés! Egyrészt azért, mert az adósok látták, hogy a bíróságok éveken keresztül nem hajlandók érdemben tárgyalni a kereseteket. Nem tudták értelmezni a kereseteket és nem tudták megítélni saját jogosultságukat. A perlő adósok tapasztalhatták, hogy a bírók még csak nem is halottak arról, hogy a tisztességtelenséget hivatalból észlelniük kell. Az adósok jelentős része a mai napig is fél bírósághoz fordulni! Az első devizahiteles perek 2009-2010 környékén indultak, a legtöbbjük még az elsőfokú határozathozatalig sem jutott el.

 

 

Másrészt figyelembe kell vennünk azt, hogy amennyiben az eljáró bírók ésszerű időn belül (1-3 év) meghozzák azokat a döntéseket, amiket a Kúria hozott meg 2014-ben, akkor már 2010-2012-ben bankokként több tucat olyan jogerős ítélet születik, mely kimondja a kölcsönszerződés teljes semmiségét.

 

 

Könnyű belátni, hogy mi a következménye annak, ha sorra olyan ítélet születik a bíróságokon, mint az alábbi:

 

„A másodfokú bíróság megállapítja, hogy a felek által 2006. november 14-én kötött kölcsönszerződés érvénytelen.” „A szerződés nem tartalmazza az árfolyamrés – mint a devizahitel szerződéshez kapcsolódó speciális költség – százalékban kifejezett értékét, amely a szerződéskötés napján 1% volt.  Mivel pedig a szerződés nem tartalmazza sem az árfolyamrés kifejezést, sem pedig annak százalékban kifejezett értékét, a hitelszerződés semmis.” „A Ptk 237. § (1) bekezdése szerint az érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani…. a teljesített szolgáltatások kölcsönös egyidejű visszatérítésének van helye.” „… vizsgálandó, hogy a felperes a kölcsönszerződés alapján mely időpontokban milyen összegeket fizetett meg s azt milyen összegű a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerint számítandó kamat terheli.” (A késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat - Ptk. 301. § (1) ) Fővárosi Törvényszék 43. Pf. 636.553/2012/7 – 2012.12.07.

 

 

Ebben a perben a perilleték és a fellebbezési illeték összesen több mint 600.000 Forint volt. A pervesztes felet terheli ezen felül még a pernyertes felperes által igényelt ügyvédi díjak megtérítése és a banknak a saját ügyvédeinek a költsége. Nem túlzás kijelenteni hogy egy vesztett per legalább 1.000.000 forint költség a banknak. Néhány tucat per után a bankok fel tudják mérni, hogy számukra milyen költséggel jár ezer vesztett per (egy milliárd forint), és mivel egyértelműen látják, hogy a perek megnyerésére nincs semmi esélyük, a per folytatása helyett más megoldást kell választaniuk. Ez a peren kívüli megállapodás a folyamatban lévő perekben, illetve szerződés módosítás a még nem perlő adósokkal.

 

Nem hogy 1,8 millió per indításának nincs semmi esélye egy jól működő jogállamban, de még 100.000 pernek sem.

 

A legnagyobb visszatartó erő a törvénysértésekkel szemben az, hogy előre tudható, hogy  a független és pártatlan  bíróság ésszerű időn belül hoz döntést egy tisztességes eljárás lefolytatása után. Ez, mint tudjuk állampolgári alapjog. Az Alkotmánybíróságnak pedig ügyelnie kell, hogy érvényesüljenek az állampolgári alapjogok.

 

Ismerjük az idézett per további történetét, nincs értelme tehát feltenni a kérdést, hogy mi lett volna akkor, ha…

 

Arra viszont ezzel a példával is szeretnénk felhívni az Alkotmánybíróság figyelmét, hogy a beadványok elbírálása során körültekintően kell eljárnia, mert súlyos következményekkel jár, ha nem veszi észre a manipulálást, a félrevezetést. A súlyos következmények pedig a tisztességes bírói eljáráshoz való jog sérelme, a fogyasztók jogainak csorbulása, az erőfölénnyel visszaélők állami támogatása. A pénzintézetek számára az elmúlt évek tanulsága az, hogy nyugodtan figyelmen kívül hagyhatják a törvényeket, semmibe vehetik a fogyasztóvédelmi elveket, előírásokat, mert a bíróságok, a kormány és a parlament úgyis olyan döntést hoznak, hogy ne kelljen kimondani a kölcsönszerződések semmiségét, ne kelljen kimondani a pénzintézetek felelősségét és ne kelljen viselniük törvénytelen szerződéskötési gyakorlatuk következményeit. A most támadott két törvényi pont is erről szól: akkor is devizában kell elszámolni, ha a szerződés teljes egészében semmis.

 

ab-panasz----16.03.17.---beadva---kep.png

 

„Vegye figyelembe az Alkotmánybíróság 34/2014 (XI. 14.) AB határozatában foglaltakat.” – írta mások mellett Dr. Bitskey Botond az Alkotmánybíróság főtitkára a válaszlevelében, melyben az alkotmányjogi panaszunk hiányosságaira hívta fel a figyelmünket.

 

A fenti rövid részlet, a 26 oldalas válaszlevelünkből származik.

 

Bízunk benne, hogy a Dr. Bitskey Botond  főtitkár úr elfogadja a kiegészítésünket és a panaszunk valamint a kiegészítése hamarosan elérhető lesz az AB honlapján.

 

Amennyiben Dr. Bitskey Botond  főtitkár úr tovább engedi panaszunkat, akkor majd az AB eldönti, hogy kíván-e érdemben foglalkozni a felvetéseinkkel, a kérdéseinkkel.

 

ITT ISMERHETŐ MEG TELJES EGÉSZÉBEN AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGNAK AZ A 2014 ÉVI HATÁROZATA, MELYNEK A TANULMÁNYOZÁSÁT A FIGYELMÜNKBE AJÁNLOTTÁK:

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/67436C6B4C143CD3C1257D4D004746AB?OpenDocument

 

UGYANITT OLVASHATÓ A PITEE, AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM, A BANKSZÖVETSÉG, AZ OTP (stb)  ÁLLÁSFOGLALÁSA IS...