Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az AB 2336 számú alkotmányjogi panasz

2015.02.13

Az Alaptörvényünk valóban nagyon szép gondolatokat és alapjogokat tartalmaz:

 

Magyarország független, demokratikus jogállam.

 

AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.

 

 

Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.

 

Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

 

 

 

Miként jelennek meg ezek a valóban szép gondolatok, emberi alapjogok a mindennapi életben?

 

Egyik devizahiteles sorstársunk panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, mivel úgy véli, hogy az elszámolási törvény miatt sérülnek alapjogai. A fent idézett jogokat sorolja fel a panaszában.

 

A híradások, a kormányzati propaganda az elszámolási törvény kapcsán csak azt említi, hogy a tisztességtelen árfolyamrés és a tisztességtelen kamatemelések miatt, hány száz milliárd forintot kell „visszafizetni” a bankoknak. Azonban ez a törvény rendelkezik másról is. Szabályozza, hogy miként perelhetik az adósok ezentúl a bankjukat és miként kell a bíróknak dönteni. Nos ez az, ami miatt a IV/1336/2014 számú panasz benyújtásra került.

 

birak---medal---2336---kep.png

 

Most a panaszból csak egy elemet járunk körül és megnézzük mi van a háttérben!

 

Szigorú törvények, jogszabályok szabályozzák, hogy miket kell tartalmaznia egy banki kölcsönszerződésnek. Ha a szerződés nem felel meg a törvényi pontoknak vagy a tisztességes szerződés feltételeinek, akkor könnyen előfordulhat, hogy a teljes kölcsönszerződés semmis, érvénytelen. Hosszas és alapos bírói eljárást követően kimondja a bíró, hát bizony ez a kölcsönszerződés úgy ahogy van semmis, érvénytelen. Mehet a kukába!

 

Na és akkor mi van? – kérdezhetnénk. Mi történik ez után?

 

A legáltalánosabb törvénykönyv, a „polgári törvénykönyv” (Ptk.) úgy fogalmaz, hogy nem köteles a pert indító kérni annál többet, hogy kimondja a bíróság, hogy a szerződés semmis érvénytelen.

 

A pert indítójának a választási joga, hogy pl. kér-e egy konkrét számítás alapján pénz visszatérítést, vagy adósság elengedést esetleg kártérítést.  Ez hívják úgy, hogy kéri „jogkövetkezmény” levonását.

 

Annak, hogy nem kötelező pl. elszámolás megállapítását kérni a banktól, megvannak az előnyei. A panasz beadója így fogalmaz:

 (A jogkövetkezmény nélküli per) „azt a célt szolgálja, hogy felek a bíróság döntése után tárgyalóasztalhoz üljenek, esetlegesen új feltételekkel új megállapodást kössenek.”

 (A bíróságot) „tehermentesíti, mivel a peres eljárást kizárólag az érvénytelenség megállapításának eldöntésére korlátozza.”

 

„A fogyasztót a - neki nem felróható - érvénytelenség esetén a saját védelme érdekében meg kell illesse az a jog, hogy eldönthesse: akar-e a másik féllel további jogviszonyt, akarja-e a szerződés módosítását, illetve amennyiben nem úgy a másik féllel milyen módon akar elszámolni, tárgyalni.”

 

Ezek valóban nagyon ésszerű szempontok, nagyon jó, hogy törvény biztosítja ezeket a lehetőségeket. Mindenki minden perben eldöntheti, hogy kéri-e a bíróságtól a „jogkövetkezmény” megállapítását vagy sem.

 

A vizsgált elszámolási törvény azonban ettől a lehetőségtől megfosztja az adósokat! Ismét a panaszból idézek:

 

„A törvény hatálya alá tartozó ún. "deviza alapú" szerződésekkel kapcsolatosan a fogyasztó a bíróság előtt a szerződés érvénytelenségének megállapítását jogkövetkezmények alkalmazása nélkül nem kérheti, holott arra a régi Ptk. alapján és jelenleg hatályos Ptk. alapján is lehetősége van.”

 

„Lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy bármely más fogyasztói szerződéssel kapcsolatosan, jogvita esetén a fogyasztót megilleti az a jog, hogy kizárólag megállapítást kérjen, csak ezen szerződés típussal szemben nem.”

 

(Ez a rendelkezés) „nem védi a fogyasztó gazdasági érdekeit, sőt azzal ellentétben csorbítja azokat.”

 

Az, hogy miként döntött úgy a Kormány és a Parlament, hogy korlátozni kell a banki károsult fogyasztók jogait, vissza kell mennünk pár évet az időben.  2012 decemberében az OTP-PITTE néven ismert perben a bíróság, a kölcsönszerződés semmiségét állapította meg. Semmis a kölcsönszerződés mert nem tartalmaz minden költséget, a szerződésből hiányzott egy költség, az OTP nem írta bele a szerződésbe az árfolyamrés értékét.  Mivel az adós kért pénzvisszatérítést, a bíróság előírta, hogy bíróság előtt számoljanak el a felek: milyen összeget kapott az adós a banktól, és milyen összegeket fizetett eddig vissza az adós a banknak. A fizetett összegek forint összegek voltak. A deviza elszámolást csak a semmissé vált kölcsönszerződés tartalmazta, a pénzmozgások forintban történtek. Így az elszámolás során a CHF árfolyam emelkedését nem kellett volna figyelembe venni!

 

Természetesen az OTP-nek ez a döntés nem felelt meg, a Kúriához fordult. A Kúria is megállapította, hogy semmis a kölcsönszerződés, azonban más „jogkövetkezményt” hozott. Beírta a szerződés szövegébe a hiányzó adatot, azt hogy 1% az árfolyamrés, és megállapította, hogy így már rendben van a szerződés, már nem semmis. Igen, a Kúria egy teljesen semmis szerződésből érvényes szerződést csinált!

 

Ezt követően mentek be ezrével a bíróságokra olyan keresetek, és ezrével módosítottak korábbi kereseteket, hogy „kimondottan nem kérik jogkövetkezmény levonását”, és hivatkoztak a Ptk. megfelelő pontjára. Kérték, csak azt mondja ki a Bíróság, hogy a kölcsönszerződés semmis…..

 

A bankszektor óriási lobby tevékenységbe kezdett, hogy elérje, a devizahiteles adósok csak úgy perelhessenek, hogy kötelezően kérni kell a jogkövetkezmény levonását. Ezekről a kérdésekről 2013 őszén beszámoltak a hazai sajtók. Tisztában vannak azzal a bankszektornak dolgozó ügyvédek, hogy pernyertesség esetén sem kötelezi a bírót az adós elszámolási igénye, a jogosan kért összeg visszafizetésének kérése. A bíró független, saját belátása szerint dönt. A bíró dönti el, hogy mi lesz a „jogkövetkezmény”!

 

Mint említettem, ez csak egy pont ebből a panaszból. Szerencsére egyre több panasz érkezik be az adósoktól az Alkotmánybíróságra.

 

Biztos mindenki hallott már a „fékek és ellensúlyok” rendszeréről. Mint tudjuk, a pénzügyi hatalom és a polgári-politikai hatalom megegyezett egymással. Megszülettek a megegyezés után villámgyorsan a „devizahiteles mentő törvények.” Most az Alkotmánybíróság játssza el a „fékek” szerepét, rajta áll, hogy le tudja-e fékezni azt, amit a bankszektor kidolgozott és a kormánnyal megvalósíttatott.

 

Folyamatosan közzé teszem, hogy milyen kérdésekben kell döntenie az Alkotmánybíróságnak. Nagyobb esélyünk van a sikerre, ha a bírák magukon érzik figyelő tekintetünket és értő figyelmünket.

 

A panasz teljes szövege:

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/25b099d672be44ffc1257ddd005d9557/$FILE/IV_2336_0_2014_inditvany_anonim.pdf

 

csitos-beadvany---kep.png

 

Egyéb információk a panaszról:

 

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/25B099D672BE44FFC1257DDD005D9557?OpenDocument

 

 

Háttér infórmációk:

 

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/otp-es-az-arfolyam-res---ket-jogeros-itelet.html

 

 

 https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/otp-es-az-arfolyam-res---ket-jogeros-itelet.html