Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alkotmányjogi panasz - forintosítási törvény - 810

2015.04.01

Indítványozók lakásvásárlás céljából CHF alapú elszámolással kölcsönszerződést kötöttek az Erste Bank Zrt-vel (a továbbiakban a Bank). A kölcsönszerződés pontjaival és a Bank szerződésteljesítésével kapcsolatban Indítványozók 2011. szeptember 19.-én nyújtottak be keresetet a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. A későbbiekben módosított kereseti kérelmükben kérték a szerződés érvénytelenségének megállapítását arra tekintettel (is), hogy az Indítványozók kölcsönszerződése nem tartalmazta a kedvezményes időszak lejártát követő kamatlábat.

 

ab-810---kep.png

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/e690750dfcbb50abc1257e19005852f0/$FILE/IV_810_0_2015_inditvany.002.pdf/IV_810_0_2015_inditvany.pdf

 

Ez a hiányosság a szerződéskötés idején hatályos  törvény alapján a kölcsönszerződés semmiségét okozta, és a folyamatban lévő per a semmisség megállapítására irányult.

 

A folyamatban lévő pert a Fővárosi Törvényszék 2014. július 27.-én felfüggesztette a 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-ában megjelölt külön törvényben megjelölt határidőig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig.

 

 

I. kérelmi elem

 

Az indítványozók a hivatkozott perben felperesként azt az álláspontot foglalták el, hogy a szerződés semmisségére tekintettel szükség van a deviza alapú kölcsönszerződés teljes felülvizsgálatára, valamint a szerződéses feltételek újratárgyalására. A Törvény megsemmisíteni kért rendelkezéseinek joghatása az, hogy a szerződéses feltételek újratárgyalása és bírói úton történő megállapítása a továbbiakban már nem lehetséges, mivel a kamat fogalmáról és mértékéről a Törvény bekezdései rendelkeznek.

 

A devizaszerződések érvénytelenségének megállapítására az elmúlt években több mint 10.000 peres eljárás indult a különböző bírói fórumok előtt, elsősorban azért, mivel nem volt megfelelő árfolyamkockázat ismertetése a bankok részéről, nem tartalmazta a kölcsönszerződés a jelentős költséget jelentő árfolyamrés értékét, vagy mert tisztességtelen volt a kamatláb és szerződés módosítás lehetősége (stb). Az árfolyamemelkedés és kisebb mértékben a kamatláb-emelés (esetlegesen a kamatlábcsökkentés elmaradása) hatására a törlesztő részletek megfizethetetlen mértékig, az eredeti összeg többszörösére emelkedtek. Az Indítványozók álláspontja szerint a panasz abban a tekintetben alapvetően alkotmányjogi jelentőségű, hogy a Törvény megsemmisíteni kért rendelkezései csorbítják a peres eljárásban résztvevők és peres eljárást kezdeményezők tisztességes eljáráshoz való jogát (ezen belül különösen az önrendelkezéshez való jogot). A jogalkotó a deviza-alapú kölcsönszerződések jogállásának rendezése közben a folyamatban lévő semmisség megállapítása iránti perekben alaptörvény-ellenes jogszabály megalkotásával a felek önrendelkezési jogának szükségtelen és aránytalan korlátozásról döntött, melyek indokolatlanul csorbítják az Indítványozók, és velük együtt több ezer peres eljárásban résztvevő fél Alaptörvényben biztosított jogát a bírósághoz való fordulásra.

 

A Törvény ezen rendelkezéseivel azoknál a kölcsönszerződéseknél, ahol a kamat mértéke a szerződésben eredetileg sem volt kellő mértékben meghatározva, vagy nem egyértelműen volt meghatározva, a kölcsönszerződés semmisségét okozó kamatkikötés hiányát törvényi úton pótolja, és bírósági mérlegelés nélkül, vagy a peres felek akaratától függetlenül dönt a kölcsönszerződésben az Adóst terhelő ellenszolgáltatás mértékéről. A "kamathiány" kiküszöbölésével, a mesterségesen létrehozott kamatfogalom miatt a folyamatban lévő perekben,a régi Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja alapján a kölcsönszerződés semmisség miatt tovább már nem támadható, mert az nem szenved érvénytelenséget okozó hiányosságtól.

 

A különböző szerződések megkötése arra a bizakodásra épül, hogy a szerződést a részes feleken kívül más - ideértve a jogszabályt is - nem változtathatja meg, és jogvita esetén is a felektől független harmadik személy, és nem egyéb politikai érdekek és megfontolások mentén működő jogalany dönt a jogokról és kötelezettségekről. Az állami érdekek figyelembe vétele jogszabály általi szerződésmódosításnál alapvető alkotmányos alapérdekeket sért, ezért szükséges, hogy fennálló szerződések jogszabály útján történő módosításának lehetősége a jogbiztonságból fakadó bizalomvédelem követelménye alapján is korlátozás alá essen.

 

A bírói mérlegelés kizárása utólagosan teljesen kiüresíti a peres fél bírósághoz való fordulásának jogát. Álláspontunk szerint ugyanis egy utóbb megalkotott jogszabály (jelen esetben a Törvény), mely a korábban megkötött szerződésekre is irányadó, a szerződések módosítását jelenti, egyfelől a szerződő felek önrendelkezési jogával ellentétes, másfelől a kölcsönszerződés kamatainak bíró általi meghatározását - mint a felek közötti jogviszonyok rendezésének egyik módját - zárja ki teljes mértékben.

 

Az Országgyűlés a törvény alapján ugyanis elvonja a folyamatban lévő perek esetében a bíróság hatáskörét azzal, hogy magánjogi jogvitában - szerződés semmissége kamatmegjelölés hiányában - a bíróság helyett avatkozik be a magánjogi jogvita rendezésébe.

 

A jogalkotói akarat megváltozása jelentős és váratlan mozgástér-csökkenést okoz már folyamatban lévő perekben is. Álláspontunk szerint tehát a Törvény rendelkezései alaptörvény ellenesek amiatt is, hogy folyamatban lévő perek esetén elvonják a bírói hatáskörbe tartozó döntési jogkört.

 

 

II. kérelmi elem

 

Elöljáróban meg szükséges azt jegyezni, hogy a törvényhozás második alkalommal avatkozik be a deviza-alapú kölcsönszerződések tekintetében a pénzintézetek és magánszemélyek közötti szerződéses jogviszonyba. 2011-ben, akik akarták és közülük akik tudtak a lehetőséggel élni, végtörleszthettek 180 Ft-os CHF árfolyamon. 2015-ben az elszámolással egyidejűleg az adósoknak visszajár a tisztességtelen árfolyamrés miatti költség és a tisztességtelen kamatemelés miatti törlesztőrészlet-növekedés. 2015-ben a kölcsönszerződéseket az adósok nagy részénél 256,5 forintos svájci frank árfolyammal kényszerforintosítják. Indítványozói álláspont szerint a kedvezményes végtörlesztés lehetőségének biztosítása a jogalkotó részéről egy "ex gratia" juttatás volt. Noha az állam nem közvetlenül juttatatott anyagi javakat, hanem csak jogosultságot teremt a kedvezményezett személyi kör részére a polgári jogi viszonyokba történő beavatkozással, 'az ilyen jellegű juttatások meghatározó jogalapja mindösszesen a méltányosság volt, mellyel a svájci frank árfolyamának drasztikus emelkedése miatt a fogyasztókat ért sérelmek kerültek bizonyos mértékig orvoslásra.

 

Indítványozói álláspont szerint a Törvény 10. ~-ban foglalt kényszerforintosítás is egy "ex gratia" juttatásnak minősül, mivel korábbi jogszabályi alapokon nyugvó lehetősége eddig senkinek nem volt arra, hogy a devizahitelét megszabott árfolyamon átválthassa forintra. Végtörlesztésre lehetőség is csak egy szűk idősávban, 2011 második felében volt elérhető a ,jobb anyagi körülmények" között élők számára.

 

Indítványozói álláspont szerint abban a kérdésben kell a Tisztelt Alkotmánybíróságnak állást foglalnia, hogy a két típusú forintosítás (a végtörlesztési típusú és a kényszerforintosítás típusú) eltérő szabályozása nem ütközik-e az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe.

Mindkét esetben ugyanis azonos méltóságú, azonos szerződési környezetben lévő, azonos terheket viselő deviza-alapú hitellel rendelkező személyekről van szó mindösszesen azzal a különbséggel, hogy a végtörlesztés 180 forintos árfolyamon történt, míg a kényszerforintosítás 256,5 forintos árfolyamon történik meg.

 

Álláspontunk szerint nincsen olyan társadalmi cél vagy alkotmányos jog, amely hozzávetőlegesen azonos svájci frank árfolyamnál, hasonló szerződéses viszonyrendszerben (deviza alapú hitelszerződések), hasonló méltóságú emberek közötti különbségtételt, pozitív diszkriminációt indokolttá teszi.

 

Indítványozói álláspont szerint sem célszerűségi, sem gazdaságossági, sem jogtechnikai, sem méltányossági, sem az eltérő társadalmi helyzetekre figyelemmel nincsen olyam ésszerű szempont, amely a 201l-es devizahiteles és a 2014-es devizahiteles közötti különbségtételt indokolhatja. Semmilyen módon nem változott meg a jogi és pénzügyi helyzet az elmúlt 3 év alatt, sőt a svájci frank árfolyam is nagyjából hasonló árfolyamon van immáron 3 éve. Ezért a végtörlesztők és a kényszerforintosítottak közötti különbségtétel alapjogi sérelem miatt Alaptörvény-ellenes.