Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alkotmányjogi panasz - atipikus hibrid szerződés - 1963

2015.04.01

A hiánypótlásnak a panasszal egységes szerkezetben, eleget teszek a jelen beadványommal.

 

1963---02-kep.png

 

Részletek az 55 oldalas kiegészített beadványból:

 

Az adós a végrehajtás megszüntetési iránt pert indított, kérte a Tiszaújvárosi Járásbíráságot, hogy a szüntesse meg a végrehajtást: elsődlegesen, és eshetőlegesen azért mert felek közötti perbeli szerződés nem jött létre.

 

Az adós szerződési akarata kölcsönnel vegyes hitelszerződés megkötésére irányult, míg a bank kölcsönszerződéssel vegyes befektetési szerződést kötött (atipikus hibrid szerződést), amely utóbbi jogviszony-elem létrehozására az adósnak nem volt szerződési akarata, mert nem is tudott róla.

 

A bank az aláírt szerződésben annak hibrid befektetési tartalmát, és annak minden következményét szándékosan eltitkolta az adós elől, az általa foganatosítandó szerződés tartalmát illetően megtévesztette, tévedésben tartotta, és ezzel az adósnak kárt okozott, a hibrid-szerződésre vonatkozó európai és magyar jogszabályokat megsértve, és a banknak felróhatóan.

 

A Miskolci Törvényszék 2013. október 1. napján hozott jogerős ítélete a végrehajtási eljárást megszüntette. A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett be felülvizsgálati kérelmet, amely felülvizsgálati eljárás jelenleg a Kúria előtt van folyamatban.

 

Álláspontunk szerint, a Kúria 6/2013 sz. és 2/2014 sz. PJE jogegységi döntése, nem vizsgálta a deviza-nyilvántartású hitel, mint tartós jogviszony létrehozásának, befektetéssel vegyeses hitelszerződésnek szerződési jellegének, és valóságos tartalmának, és teljesülésének, a deviza-nyilvántartású forint-hitel, mint pénzügyi eszköz európai közösségi jogbeli, és hazai jogi beágyazottságának körülményeit.

 

 

Keresetünk és alkotmányjogi-panasz indítványunk tényállításai, ezekben a kérdésekben különböznek a Kúria jogegységi döntésének alapjaitól. Ezek során a Kúria jogegységi döntéseinek összefüggésében, megjelöltük álláspontunkat, a deviza alapú hitelekre vonatkozó jogegységi döntések, az Európai jogegységet garantáló jogok, és az Európai Bíróság jogegységet teremtő, és kötelező érvényű döntései tükrében. A fogyasztási szerződés esetén alkalmazandó Európai Uniós jogot és a Luxemburgi Bíróság precedenseiben történő megállapításokat és ítéleti rendelkezéseket a nemzeti bíróságoknak kötelező jogértelmezésként, és eljárási szabályokként kell alkalmazniuk. (csatlakozási Szerződés és a Lisszaboni Szerződés alapján.)

 

A panasz-indítványunkban előadottak azt a célt szolgálják, hogy az indítvány minden állításának forrását (tanulmány, elemzés oldal és bekezdésszám) megjelöljük. A pénzpiac stabilitásáért felelős MNB hivatalos elemzései, és tanulmányai, a bankszövetség tanulmányai, és felelős személyek megnyilatkozásai 2004. előtt még nem tagadják ennek a pénzügyi terméknek a kockázatait, és mibenlétét: hibridnek nevezik.

 

A mellékelt bizonyítékok alapján nem mi állítjuk mindezeket, ezért nem feltételezések. Maga a bankrendszer leplezi le önmagát ...

 

1) A devizahitelek, vagy deviza-nyilvántartású, deviza alapú hiteinek nevezett, a valóságban hibrid-szerződések (forinthitellel vegyes befektetési szerződések) mérhető, és mérhetetlen károkat okoztak a magyar adósoknak (természetes személyeknek, vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, és az egész magyar államnak).

 

2) Ez a károkozás a bankrendszernek (az anyabankjaikkal, és refinanszírozó bankjaikkal karöltve) kifejezett szándéka volt, és nem mulasztások eredménye.

 

3) Ezek a rejtett derivatívákkal (származtatott innovatív banki ügyletekkel) ellentételezett forint hitelek nem az adósoknak "teremtettek" devizaforrásból kikölcsönözhető forintot, hanem éppen ellenkezőleg, az adósok számának és az adósságok összegének exponenciális növekedésével, exponenciálisan 'növekvő szintetikus devizához, és devizaműveleti lehetőségekhez juttatták a bankrendszert. Ezért kínálták a deviza hitelt minél több adósnak, őket a kölcsönből történő fogyasztásra buzdítva, szándékosan elhallgatva a hibrid látható, és rejtett kettősségét, és eltitkolva a rejtett befektetési jogviszonynak a kockázatait, és a várható következményeit.

 

4) A valóságban nem történik más, mint az, hogy a bank kockázatos és spekulatív célú pénzpiaci ügyleteket hajt végre, FX-swap és spotügyletek párhuzamos alkalmazásával, az adósokkal kötött hitelszerződés ürügyén, a futamidő alatt és az ügyfél pénzeszközeivel- a saját hasznára. Ezeket a bank "szintetikus forrásteremtésnek" értelmezi, de a valóságban, az adós nevén nyilvántartott forinthitelt, az adós nevén nyilvántartott devizatőke-nyilvántartási eszközzel végzett, derivatív műveletekkel ellentételezte. Ez a beteljesült atipikus jogviszony az, amely a valóságban létrejött, és teljesült, és nem az, amit látszólag a kölcsönügyletet tartalmazó, aláírt hitel-szerződés mutatni szeretne. A valóságos kötelem ről a hitelszerződések, és a bankok is hallgattak.

 

5) Ennek következtében a "devizahitelek" tervszerű, és a hibridszerződésből származó, de az adósokkal kötött hitelszerződésekből le nem vezethető, mégis azzal szervesen összetartozó befektetéseken keresztül, a bankok felismerhető és kifejezett szándéka, a forint elleni szüntelen spekulációs pozíció felépítése - és a swapokat "refinanszírozó" bankokkal - a derivatívakban érintett devizák árfolyamának gyorsuló mértékű, és biztos drágulásának az előidézése, árfolyamnyereség előállítása volt.

 

6) Az adósnak, és a banknak erre a hibridre nem volt egybehangzó, és egyező akaratnyilvánítása, mert az adós, a kötelem befektetés-jellegéről, és annak valódi kockázatáról, még formálisan sem tudhatott és a bank szándéka előtte rejtve volt.

 

7) A bank az adóst, a hibrid szerződés megkötésekor megtévesztette, tévedésben tartotta, és ezzel károkat okozott. A "devizahitel-szerződés" nem hogy érvénytelen, de létre sem jött szerződés. A nyújtott szolgáltatásokat el kell a felek között számolni nominális értéken, és Ptk. szerinti kamatokkal.

 

8) Az adósok devizatőke számlájával a bank a futamidő alatt folyamatosan, az adós tudta és belegyezése nélkül rendelkezett, ezzel pénzpiaci spekulatív ügyleteket hajtott végre. A bank ezen befektetések költségeit ráterhelte az adósra, míg az ebből származó profitot a bank sajátjának tekinti.

 

 

A hibrid olyan pénzügyi termék, amely egyszerre tartalmaz hitel adósi, és befektetői . , kockázatokat az adósra nézve. A bank csak e két adós-kockázat elemzése, erről az adós tájékoztatása mellett nyújthatott volna ilyen hitelt. A pénzügyi termék jogszabályok szerinti értékesítése esetén, a terméknek - a forinthitelekhez képest jelentősebb adóskockázata mellett, csak befektetői pozícióra alkalmas adósok számára nyújthatta volna a hitelt, adhatott volna ennek terhére kölcsönt.

 

Álláspontunk szerint törvény által csak részlegesen lehetet volna felfüggeszteni a pereket azokra az érvénytelenségi okokra és az érvénytelenségi okokból származó törvényi vagy majdani törvényi következmények megállapításáig, amelyekre egyébként a törvény kiterjed, mint tartalmi elemekre, a részleges érvénytelenségre vonatkozóan. Ebben az esetben a jogalkotó nem okozott volna alkotmányos sérelmet.

 

Viszont ha a fogyasztó, a jogainak az érvényesítése során egyéb keresetet is előterjeszt - azt, hogy a szerződés nem jött létre, mivel az akarati hibában szenved vagy a szerződés alaki hibában szenved -, amely esetben a részleges érvénytelenség szóba sem jöhet, akkor a felfüggesztés sérti a fogyasztó jogait, azt, hogy az adós bírósághoz fordulhasson egy ilyen szerződéssel szemben. Értelmetlen is felfüggeszteni az eljárást, mert a szerződés létrejöttével és az alaki hibával kapcsolatos megállapítása a bíróságnak az érvénytelenségi okokat megelőzi, és azokat kizárja, azok önállóan nem elbírálhatóak.

 

Ugyanakkor a törvény abból indul ki, hogy ezek a deviza alapú (nyilvántartású hitelek) nem szenvednek abban az akarati hibában, hogy ezek befektetéssel vegyes hitelszerződések, a kereseti tényállítás szerint. Másrészt a törvény abból is kiindul, hogy ezek a szerződések egyébként semmilyen alaki hibában nem szenvednek. A törvény ezért nem csak eljárásjogilag akadályozza a fogyasztó jogainak érvényesítését, hanem közvetve, az anyagi jogi értelmezését is akadályozza ezzel a per tárgyát képező jogviszonynak.

 

Ha egy szerződés nem jött létre, vagy orvosolhatatlanul érvénytelen, akkor ahhoz nem fűződhet semmilyen joghatás, azt teljesíteni sem lehet. Ha nem jött létre a szerződés és nincsen érvényes szerződés, akkor nem lehet beszélni teljesítésre irányuló kötelezettségről sem, és nem beszélhetünk szerződés szerinti elszámolásról és felülvizsgált elszámolásról sem.

 

A törvény támadott rendelkezése új anyagi jogszabályt alkot visszamenőlegesen, a "devizás" szerződések érvénytelenségi iránt indított perekben a szerződések érvénytelensége megállapítása iránti perekre vonatkozóan, a hatályos anyagi jogi szabályoknak az alkalmazását kizárja. A Ptk. 239/A-ban biztosított anyagi jogi szabállyal szemben kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés érvénytelenségét anélkül is kérje, hogy a jogkövetkezmények megállapítását is kérné (ellentétben nem "banki" szerződések érvénytelenségének megállapítása iránti perekre vonatkozóan), valamint kizárja a jogkövetkezmények köréből az eredeti állapot helyreállítását (ellentétben nem "banki" szerződések érvénytelensége megállapítása iránti perekhez _kapcsolódó jogkövetkezményekkel szemben).

 

Sem devizája, sem devizaforrása nem volt a bankoknak. Eszköz oldali ellentételezett szintetikus devizával (banküzem) ellentételezett Ft-hitelekről van szó. Az MNB "szakvéleménye" a devizahitelről az elejétől a végéig félrevezetés és a tartalma hamis. A lényeg elhallgatása, "banküzem", szintetikus deviza, a devizaalapúság egyneműsítése, különféle jogviszonyok, deviza érintettségű hitelek esetén a valóság eltitkolása.

 

Viszont a jogegységi döntés ezen az MNB aktuálpolitikai kijelentésén alapul, ezen alapul az, hogy a jogviszony tartalma nem is vizsgálható a bíróság számára, még ha állítom sem és erre irányul a kereseti kérelem, ezzel együtt közvetlen jogsérelmet okoz, hogy én ennek a jogviszonynak a tartalmát nem állíthatom és bizonyíthatom, ezért mind eljárásjogi, mind anyagi jogi alkotmánysérelem valósul meg az ilyen tartalmú kereseteknél és ilyen helyzetet hozott létre a jogegységi döntés. Az alkotmánysértés közvetlensége amiatt áll fent, mert a perben kilátástalan a kereseti állítás még annak előterjesztése is, és annak a bizonyítása is.

 

A 6/2.013 PJE határozat tartalma olyan eljárásjogi és anyagi alkotmánysérelmet tartalmaz, amely olyan helyzetet idéz elő, hogy az akarati hibára vonatkozó állításban a befektetésre vonatkozó állítást, mint valós jogviszony tartalomnak a vizsgálatát a bizonyítékok és bizonyítás mellőzésével kizárja' a bíróságok mérlegelési köréből, mint bizonyítatlan állítást, mivel a jogegységi tanács állítása (volt minden devizahitel mögött deviza) megdönthetetlen bírói állítás. Ilyen megdönthetetlen bírói állítás, amely a bizonyítékok és bizonyítás mellőzésével kizárja a bíróságok mérlegelési köréből a kereseti állítást a jogviszony tartalomra vonatkozóan az súlyosan alkotmánysértő! A bíróság nem alkothat jogot. A 6/2013 PJE határozat túlmegy a jogértelmezés keretein.

 

A kiegészített beadvány:

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/892bbcc9c32cc2efc1257de7005d935a/$FILE/IV_1963_2_2014_ind_kieg.002.pdf/IV_1963_2_2014_ind_kieg.pdf

 

 

 

Az eredeti beadvány:

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/892bbcc9c32cc2efc1257de7005d935a/$FILE/IV_1963_0_2014_inditvany.002.pdf/IV_1963_0_2014_inditvany.pdf

 

1963---01-kep.png