Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ab válasz és a bírói normakontroll

2015.04.14

Iktatószám:XX-1/01005-1/2015

Tisztelt Uram!


Az  Alkotmánybírósághoz  2015. április 13-án érkezett elektronikus levelére válaszolva az alábbiakról tájékoztatom.


Levelében  tájékoztatást  kér  arról,  hogy a III/773/2015, a III/774/2015, továbbá  a  III/787/2015.  számú  ügyekkel kapcsolatban, mint érintett fél, kifejtse-e írásban vagy személyes meghallgatás során a véleményét.


Tájékoztatom,   hogy   az   Abtv.   57.   §   (2)   bekezdése   alapján  az Alkotmánybíróság, ha szükségesnek tartja, elrendelheti az indítványozó vagy harmadik  személy  személyes  meghallgatását,  vagy  őt  nyilatkozattételre hívhatja fel.

 

Amennyiben tehát az említett ügyek alapjául szolgáló perekben érintett   felek  álláspontjára  van  szüksége  az  Alkotmánybíróságnak  az eljárása során, ennek beszerzése érdekében intézkedni fog.
 

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.

Üdvözlettel,


Bitskey Botond Dr.  főtitkár

 

 - - - - -  - - - - - - - - -- - - - - - - - --  -- - -  -- - - - - - - -  - - - - -  - - - - - - - - -- - - - - - - - --  -- - - 

ab-valasz---kep---2015.04.14..png

 

 

 

 

Tisztelt Bitskey Botond Főtitkár úr!

 

 

Az Alkotmánybíróság egyesítve tárgyalja az alábbi egyedi normakontroll eljárásokat:

 

III/00773/2015;  III/00774/2015; III/00787/2015

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/E259181415D94B7AC1257E0D005DDE8D?OpenDocument

 

 

Szeretnénk érdeklődni, hogy a beadvány témájával kapcsolatban, mint érintett fél, kifejtsük írásban vagy személyes meghallgatáson a véleményünket?

 

Határozat meghozatala után már "nincs értelme", mivel ítélt dologról már nem folytat eljárást az Alkotmánybíróság.

 

 

Üdvözlettel:

 


Szabó József

 

 

 

Nagy tétje van ennek a három normakontrollnak:

 

 

 

Az Alkotmánybíróságon támadott pontok:

 

A 2/2014. PJE határozat rendelkező részének 1. pontja értelmében:

"A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot - a kedvezőbb kamatmérték ellenében - korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható. E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor - figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is - nem volt világos, nem volt érthető. Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen."

 

 

A bíróság Alkotmánybírósághoz fordulásának indokai:

 

A bíróság álláspontja szerint a PJE rendelkező részének 1. pontja és az e ponthoz tartozó indokolás sérti az Alaptörvény C) cikkének (1) bekezdésében foglalt hatalommegosztás alkotmányos elvét, valamint a 25. cikk (1) bekezdésének első mondatát, mert tartalma szerint nem az igazságszolgáltatási tevékenység keretébe tartozó, a joggyakorlat továbbfejlesztése, a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében hozott jogértelmezés, iránymutatás, hanem

 

jogalkotás,

 

az elbírálandó elvi kérdésre vonatkozó norma tartalmának módosítása jogértelmezés útján.

 

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/harom-biro-devizahiteles-normakontrollja-az-alkotmanybirosagon.html

 

 

Jogot viszont a Kúria nem alkothat!  

 

HA NEM KÍVÁNCSI AZ AB AZ ADÓSOK ÁLLÁSPONTJÁRA, AKKOR KIZÁRÓLAG CSAK A BANKRENDSZER VÉLEMÉNYÉT FIGYELEMBE VÉVE FOG DÖNTENI!