Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


AB panasz 254-2016

2016.03.29

Újabb devizahiteles panasz az Alkotmánybíróságon!

 

254-2016---kep.png

 

Az emberi jogok és a hatalmi ágak szétválasztása

 

Az Alkotmánybíróság súlyosan megsérti a panaszos emberi jogait (valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményét és az Európai Unió alapjogi Kartáját) azzal, hogy bizonyos esetekben „célszerűtlennek” tartja az egyedi bírósági eljárásokat (8/2014, 33/2015). Egy demokratikus jogállamban a bíróságok működése nem „célszerűségi” kérdés, hanem alkotmányos minimum. Az Európai Emberi Jogi Bíróság döntései világossá teszik, hogy egy demokratikus jogállam köteles annyi bírót foglalkoztatni, amennyi szükséges ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás a társadalomban felmerülő konfliktusokat ésszerű időn belül orvosolni tudja. Ennek megfelelően, ha egy országban „szerződések nagy tömegével” kapcsolatban keletkeznek jogviták, akkor a bíróságok kapacitását kell megnövelni és nem a bírák hatáskörét kell elvonni. Ugyanakkor azokban az országban, ahol a bíróságok képesek jogbiztonságot teremteni azzal, hogy kiszámíthat6 ítélkezési gyakorlatot alakítanak ki, ott kevés bíró is képes „szerződések nagy tömegét" érintő jogvitákat hatékonyan megoldani. Az a helyzet, hogy a magyar bírói kar nem tudja, hogyan kezelje a deviza hitelek körüli jogvitákat, jól mutatja a jogi kultúra elmaradottságát.

 

Azt, hogya hatalmi ágak szétválasztása nem „célszerűségi" kérdés, jól mutatja az "törvényerejű rendelet" története is. A kommunista diktatúra éveiben közkedvelt jogalkotói aktus volt az ú.n.  „törvényerejű rendelet". A kommunista diktatúra urai ugyanis „célszerűtlennek”  ítélték állandóan összehívni a parlamentet, ezért inkább szívesebben hoztak törvényeket saját maguk, zárt kormányüléseken. Az vitathatatlan, hogy a parlamenti munka sok macerával jár, emiatt tényleg sokkal „hatékonyabban" lehet parlament nélkül törvényeket alkotni. A jogalkotásnak ez a rendkívül „hatékony" módja, mégsem terjedt el demokratikus országokban. A demokratikus társadalmak ugyanis a hatalmi ágak szétválasztásán alapulnak. A törvényerejű rendelet azért elfogadhatatlan, mert azzal a végrehajtó hatalom beavatkozik a törvényhozás munkájába.

 

Hasonló okból elfogadhatatlan egy demokratikus országban az, ha a törvényalkotó törvénnyel módosít magánjogi szerződéseket. Egy demokratikus országban ugyanis magánjogi jogokat és kötelezettségeket, csak bíróságok állapíthatnak meg. A törvénnyel kierőszakolt szerződésmódosítással a törvényhozás beavatkozik az igazságszolgáltatás munkájába. Magyarország diktatórikus hagyományait ápolják azok az bírák, akik a hatalmi ágak szétválasztását, bizonyos esetekben, „célszerűtlennek" tartják.

(részlet)

 

Érdemes elolvasni a teljes beadványt...:

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/d453e61cfb51aba0c1257f80005debba/$FILE/IV_254_0_2016_inditvany.002.pdf/IV_254_0_2016_inditvany.pdf

 

….valamint a kiegészítést:

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/d453e61cfb51aba0c1257f80005debba/$FILE/IV_254_2_2016_ind_kieg.002.pdf/IV_254_2_2016_ind_kieg.pdf