AB döntött: érvénytelen szerződés esetén a bíró....
„A kezdeményező bírók álláspontja szerint az Alaptörvény … (a jogállamiság követelményének) a sérelmét okozó normakollízió áll fenn a támadott jogszabályi rendelkezés és a polgári perrendtartásról szóló törvény… (több) §-a között, és emiatt sérül a feleknek az Alaptörvény ….. bekezdésében biztosított, pártatlan bírósághoz és tisztességes tárgyaláshoz való joga is.”
Az Elszámolási törvény támadott rendelkezése:
„37/A. § (1) Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása során a felek fizetési kötelezettségét a bíróság – a 38. § (6) bekezdés szerinti felülvizsgált elszámolás adatainak alapul vételével – az e törvényben meghatározott elszámolási szabályok alkalmazásával állapítja meg.
(2) Az elszámolás fordulónapját követően a határozathozatalig terjedő időszakban teljesített törlesztést az erre irányadó szabályok szerint a fogyasztó javára kell elszámolni.”
A kollózió szó jelentése: összeütközés
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának bírái azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert a devizahiteles szerződés érvénytelensége esetén mindenképpen fizetési kötelezettségről (egyfajta elszámolás) kell dönteniük. A támadott törvény előírása azonban ütközik egy másik törvény rendelkezéseivel.
„A támadott rendelkezés előírja a bíróságnak, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása során a felek fizetési kötelezettségét az elszámolás adatainak alapul vételével, az e törvényben meghatározott elszámolási szabályok alkalmazásával állapítsa meg. Hivatalbóli bizonyításra vonatkozó előírást azonban az Elszámolási törvény nem tartalmaz, a bíróság pedig „normatív felhatalmazás hiányában nem hívhatja fel a feleket nyilatkozataik, bizonyítási indítványaik olyan tartalommal történő megtételére, hogy az megfeleljen a DH 2 törvény [Elszámolási törvény] 37/A. §-ának anélkül, hogy nem lépne túl a Pp.-ben meghatározott alapelveken”.
Összefoglalva tehát: a bíróság köteles az elszámolás adatainak a figyelembe vételére, azonban, ha a felek nem tesznek e tárgyban tényelőadást, a bíróság – erre vonatkozó törvényi felhatalmazás hiányában – maga nem hívhatja fel őket erre. A megjelölt törvényi rendelkezések ezért – szól az indítványozók érvelése – a jogalkalmazó által feloldhatatlan ellentmondásban állnak. „
„Értelmezési bizonytalanság áll fenn szerintük abban a tekintetben is, hogy az elszámolás eredménye módosítható vagy mellőzhető-e (például abban az esetben, ha a bíróság az elszámolás alapjául szolgáló érvénytelenségi okokon kívül egyéb érvénytelenségi okot állapít meg, vagy az árfolyamkockázatot az adott ügyben a felek között eltérően osztaná meg).
A jogalkalmazási bizonytalanságot fokozza az is, hogy az elszámolási szabályok alkalmazásának elrendelése mellett a jogszabály a „felülvizsgált elszámolás adatainak alapul vételével” fordulatot használja, amely viszont arra utal, hogy ezek „a bíróság által helyesnek vélt jogkövetkezmény alkalmazása során csak kiindulási alapul” szolgálnak, de módosíthatók.”
A támadott paragrafus fogyasztói kölcsönszerződéseket említ általánosságban, és „e törvénynek a forintra váltást megállapító szabályait” rendeli alkalmazni, azonban a forintosítás e törvényben csak a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésekre vonatkozott.
Az indítványozók szerint így – értelmezéstől füg
gően – az előírásból az is levezethető, hogy bármely, a kötelező forintosítási szabályok hatálya alá egyébként nem eső, deviza vagy deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésre is alkalmazni kell a forintosítás szabályait (lényegében a bíróságnak kell elvégeznie a forintosítást).”
A Forintosítási törvény támadott rendelkezése:
„15/A. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződés érvénytelenségének (részleges érvénytelenségének) megállapítása, illetve az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása iránt indult és folyamatban lévő perekben e törvénynek a forintra váltást megállapító szabályait a fogyasztónak az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás szerint meghatározott, deviza vagy devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésből eredő tartozásának összegére is alkalmazni kell.
(2) A fogyasztónak az elszámolás fordulónapján forintban megállapított tartozását a határozathozatalig terjedő időszakban a fogyasztó által teljesített törlesztés összege csökkenti.
(3) A fogyasztói kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítása esetén a feleknek az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás eredményeként meghatározott szerződéses jogait és kötelezettségeit e törvény szabályai alapján kell megállapítani.”
Az Alkotmánybíróság döntése a fizetési kötelezettség bírói megállapításáról:
„A 37/A. § (1) bekezdése értelmében az érvénytelenség megállapítását – az érvénytelenség okától függetlenül – a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek – a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának – alkalmazására is kiterjedően kérheti. E körben a félnek kifejezetten meg kell jelölnie, hogy a bíróság milyen jogkövetkezményt alkalmazzon. A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan pedig – a törvény kifejezett rendelkezése szerint – a félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie. Ennek hiányában a keresetlevél, illetve a kereset érdemben nem bírálható el.”
„E rendelkezésekhez kapcsolódik az indítvánnyal érintett 37/A. §, amely szerint „[a]z érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása során a felek fizetési kötelezettségét a bíróság – a 38. § (6) bekezdés szerinti felülvizsgált elszámolás adatainak alapul vételével – az e törvényben meghatározott elszámolási szabályok alkalmazásával állapítja meg”.”
Az Elszámolási törvény 37/A. §-a kötelezővé teszi a bíróság számára, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása során a felek fizetési kötelezettségét a felülvizsgált elszámolás adatainak alapul vételével állapítsa meg.
Az Elszámolási törvény tehát elsődlegesen a peres fél számára ír elő kötelezettséget, és rá helyezi a bizonyítási terhet is, valamint az előírt kötelezettség teljesítése elmulasztásának a jogkövetkezményeit is meghatározza (a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása vagy a per megszüntetése).
A perben a peres fél – adott esetben a bíróság hiánypótlási felhívására – köteles kitérni az elszámolás adataira, és a bíróság ennek alapulvételével határozza meg a felek fizetési kötelezettségét, a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjával és 215. §-val összhangban.
Az Alkotmánybíróság döntése a törvény érthetőségéről:
„Pusztán nyelvtani szempontból és önmagukban vizsgálva a rendelkezéseket, valóban feltűnő a mondatszerkesztés pontatlansága, és az, hogy csak külön értelmezési folyamat eredményeképpen állapítható meg az egyes mondatrészek, az érintett és összefüggő rendelkezésekben foglalt normák egymáshoz való viszonya, s így azok tartalma.
Amint arra az Alkotmánybíróság korábban már utalt, a „jogalkotótól nemcsak hogy elvárható a mondatfűzés grammatikai hibátlansága, a norma logikai egységének és közérthetőségének a biztosítása – mivel az alkalmazhatóságnak ez az alapja –, a normavilágosság alkotmányos követelmény is az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése alapján; ugyanezt továbbá a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdése kifejezetten rögzíti is:
»A jogszabálynak a címzettek számára
egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal
kell rendelkeznie.«
{3047/2013. (II. 28.) AB határozat, Indokolás [16]}.
„Az eddigi alkotmánybírósági gyakorlat szerint azonban „[a]lkotmánysértésnek csak az minősül, ha a sérelmezett jogszabály tartalma olyan mértékben homályos, vagy rendelkezései annyira ellentmondásosak, hogy a tisztázatlanság feloldására a jogszabály-értelmezés már nem elegendő.”
„Tehát az Alkotmánybíróság a nem kellő pontossággal megfogalmazott jogszabályi rendelkezés esetében sem állapítja meg automatikusan a jogbiztonság sérelmét, ha a törvényi rendelkezés bizonytalansága a törvény alkalmazása során feloldható.”
„Devizahiteleseket érintő, jogszabályban testet öltő intézkedések számos törvényben megjelentek. A tárgyat érintő törvények sorozata normatív megoldást kívánt nyújtani a deviza- és deviza alapú (részben pedig a forint alapú) kölcsönszerződésekkel kapcsolatban felmerült, társadalmi méretűvé vált problémákra.”
„E törvények lényegében egy egymásra épülő, komplex rendszert alkotnak, és együttesen rajzolják ki azt a normatív tartalmat, amely a konkrét, folyamatban lévő jogviták megoldását is befolyásolja.
A normatív megoldás azonban mindig szükségképpen általános.
A perekben az eljáró bíróságoknak az a feladata, hogy a normatív úton eldöntött kérdéseket követően a még fennmaradó vitás elemekre szűkítsék az ügy eldöntését.”
Az Alkotmánybíróság a vitatott jogszabályi előírások tartalmának további elemzésébe nem bocsátkozhat, és nem fogalmazhat meg tartalmi útmutatást a jogalkalmazás számára.
Az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdése továbbá a Kúria alkotmányos feladatává teszi, hogy biztosítsa a bíróságok jogalkalmazásának egységét.”
A labda tehát a Kúriánál!
"az Alkotmánybíróság a 35/1991. (VI. 20.) AB határozatban kijelentette, hogy »meghatározott életviszonyok, illetőleg tényállások ellentétes – vagy az értelmezéstől függően ellentétes – törvényi rendezése önmagában nem jelent alkotmányellenességet. Az ilyen rendelkezés alkotmányellenessé csak akkor válik, ha az egyben az Alkotmány valamely rendelkezésének a sérelmével is együtt jár, vagyis ha az ellentétes tartalmú szabályozás anyagi alkotmányellenességhez vezet, tehát például ha a rendelkezések valamelyike meg nem engedett diszkriminációt, egyéb alkotmányellenes helyzet megteremtését, vagy alkotmányos alapjog korlátozását eredményezi. [...] A jogállamiság elvéből nem következik, hogy az azonos szintű jogszabályok közötti normakollízió kizárt.«"
Vagyis a törvények ellentmondhatnak egymásnak, ha közben nem sérül az Alkotmány rendelkezései…
4.5.2. A normakollízió kérdése
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_alkotmanytan_i/ch04s05.html
Az Alkotmánybíróság szerint tehát önmagában
a jogszabály kollíziója nem eredményez
alkotmányellenességet,
csak akkor,
ha a törvénysértő jogalkotás egyben
alkotmányos szabályt vagy elvet is sért
[62/1992. (XI. 22.) AB határozat].
Elözmények:
Trócsányi álláspont - bírói AB panasz - elszámolás
devizahitel-elszámolási szabályok – a FövTöv az Alkotmánybírósághoz fordult
