Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


AB - visszamenőleges törvénykezés és az antenna

2016.05.14

Az indítványozó utal a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (2) bekezdésére is, mely szerint a jogszabály a hatálybalépést megelőző időre nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

 

Ezt követően az indítványozó összesen 11 alkotmánybírósági döntést jelöl meg olyanként, amelyek állítását alátámasztják és megalapozzák. Megállapítja, hogy ezek alapján a rendelkezés ellentétes az Alaptörvény jogállamiság követelményével, ugyanis a hatálybalépését megelőző időszakban keletkezett jogviszonyok esetében korlátozza (szűkíti) és így részben elvonja az ingatlan-tulajdonosok azon alapvető jogát, hogy a szomszédjog általános szabálya alapján a mobil rádiótelefon antennák által okozott szükségtelen zavarás miatt polgári jogi igényt érvényesítsenek a szolgáltatóval szemben.

 

Az Alkotmánybíróság az eljárása során a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe:

Az Alaptörvény indítvánnyal érintett rendelkezése: „B) cikk Magyarország független, demokratikus jogállam.”

 

Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalakor az Alaptörvény egészéből indul ki. Jelen ügyben szükségesnek mutatkozik a hátrányos tartalmú visszamenőleges hatályú jogalkotásra vonatkozó korábbi alkotmánybírósági gyakorlat egyik elvi tételének a bemutatása a döntés megalapozásához, az indokolás átláthatóságához és ellenőrizhetőségének megteremtéséhez.

 

„[a]z Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a jogbiztonsággal, s a jogbiztonságra figyelemmel a visszamenőleges hatályú jogi szabályozás tilalmával. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. § (2) bekezdése szerint »a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé«. Következetes az Alkotmánybírósági gyakorlat a tekintetben, hogy valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.” {[57/1994. (IX. 17.) AB határozat, ABH 1994, 305.]}, {[3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [88]}.

 

A Jat. 2. § (2) bekezdése értelmében „[j]ogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.” Ebből a szabályból következően tehát a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma nem abszolút érvényű, és egyértelműen élhet ezzel az eszközzel a jogalkotó akkor, amikor új jogosultságot állapít meg, meglévő jogosultságot terjeszt ki, vagy valamely jog korlátozását oldja fel.

 

Fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Eht. 163/F. §-a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú szabályozást valósít meg az Alaptörvénybe ütköző módon, ezért azt meg kellett semmisítenie.

 

Budapest, 2014. április 1.

 

http://www.mkab.hu/letoltesek/abk_2014_11_alairt.pdf

 

Valóban, most nem devizahiteles ügyben döntött az Alkotmánybíróság

 

Az indítványozó, a Győri Járásbíróság bírája az előtte a P.21.753/2013. szám alatt folyamatban lévő ügyben ….  kezdeményezte az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 96. § (4) bekezdése és 163/F. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

 

A folyamatban lévő perben a felperesek keresetükben egy családi ház tetejére és oldalára szerelt, két darab, egyenként 5–6 méter magas, a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. által működtetett többirányú antenna, antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy miatt az alperest a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: előző Ptk.) 100. §-ára és 339. §-ára alapított kártérítés megfizetésére kérik kötelezni. A felperesek állítják, hogy a szürke színű, átlátszó tornyok látványa tájidegen, kilátásukat rontja és félelmet kelt. Sérti lakókörnyezetük intimitását, és tartanak az antenna egészségkárosító, sugárzó hatásától.

 

 

10-2014---kep.png