Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A törvény bünteti a bankjukat perlőket

2015.04.15

Részlet a befogadott 1985-ös alkotmányjogi panaszból:

 

A Törvény a kölcsönszerződésünkkel kapcsolatban két probléma területtel foglalkozik: árfolyamrés és egyoldalú kamatemelés. Mindkettő benne van a 2011. szeptemberében benyújtott bírósági keresetünkben.

 

A bírósági eljárásunk költségei közül kiemelhető (mint két legnagyobb) a peres eljárás illetéke és az ügyvédünk díja.

 

Fel kell tenni a kérdést: miért indítottuk el 2011 szeptemberében a perünket? Legfőbb indok, hogy a bankkölcsönt nyújtó bankunk nem válaszolt a felvetett problémáinkra, nem adott választ alapvető kérdésekre. Nem a szerződés szövegének megfelelően változtatta a kamatlábat és jogtalanul számított fel az árfolyamrés révén jelentős költséget (valamint nem közölte a törlesztő részlet összegét, nem adta meg a tényleges THM-t stb. stb.). Másodlagos ok, hogy a beadványaink után sem a PSZÁF, sem a GVH sem az Ügyészség nem folytatott semmilyen vizsgálatot. Nem maradt más lehetőségünk, mint hogy bírósághoz forduljunk. Bíztunk a felkészült, független pártatlan magyar bíróságban és bíztunk abban, hogy 2-3 év alatt (számunkra ennyi tűnik ésszerű határidőnek) jogerős ítélet lesz a kezünkben.

 

Teljesen természetes volt számunkra, hogy ha a bíróság nekünk ad igazat, akkor a bankunk fizeti a perlésünk költségét, a perilletéket is és az ügyvédi költségünket is.  Ha a bank tisztességtelen és törvénytelen szerződése és a bank tisztességtelen szerződés teljesítése miatt kénytelenek vagyunk bírósághoz fordulni, akkor számunkra az igazságos, hogy ennek a költségét végül teljes egészében a bank állja.

 

Ezt nem csak mi tartjuk így igazságosnak, hanem a törvény is:

Részleges pernyertesség esetében a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által előlegezett költségek összegének figyelembevételével határoz. Ha a pernyertesség és pervesztesség aránya, valamint az előlegezett költségek összege között nincsen számottevő különbség, a bíróság akként rendelkezik, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét.

81. § (1) - 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

 

 

Azok akik a Törvény végrehajtását követő elszámolás után megszüntetik a pert, „maguk viseli a saját költségeit”. Tehát a pénzintézet nem téríti meg a mi ügyvédi költségeinket.

Ki vesztette el a pert az árfolyamrés és a kamatláb emelés tekintetében? A pénzintézetünk! Miért mentesíti a Törvény a pénzintézetet a költségeink megfizetése alól? Miért okoz nekünk anyagi hátrányt és miért ad kedvezményt a banknak? Ez a döntés nem igazságos!

 

 

Ha összehasonlítunk két családot, melyek ugyanakkora kölcsönt vettek fel ugyan attól  a banktól, ugyanolyan feltételek között, majd ugyanúgy fizették hónapról hónapra pontosan, késedelem nélkül az egyre emelkedő törlesztő részleteket, akkor azt várjuk, azt tartjuk igazságosnak, hogy mindkét családnak a Törvény egyforma túlfizetést határozzon meg, és egyforma mértékben csökkenjen az adósságuk összege.

 

 

Amennyiben a két család közül az egyik beperelte a bankját, akkor az a család sokkal rosszabbul jár, mivel nála jelentkezik az ügyvédi költség. Azért jelentkezik, mert a Törvény úgy határoz, hogy  „mindegyik fél maga viseli a saját költségeit”.

 

 

A Törvény bünteti azt az öntudatos magyar állampolgárt, aki vette a fáradtságot, végigolvasta és értelmezte (nem egyszer, több alkalommal) a kölcsönszerződésének minden sorát, megismerte a Ptk. és a Hpt. valamint még több tucat jogszabály, rendelet tartalmát, ügyvédet választott magának, bíróságra járt, a sajátjára és másokéra. Elvégezte azt a munkát, melyet a PSZÁF-nek, GVH-nak és az Ügyészségnek már évekkel ezelőtt a feladata lett volna. A Törvény őket bünteti azért, mert be merték perelni a bankjukat. Igazságos ez?

 

 

Ha tovább perelnek azokban a kérdésekben melyeket törvény nem rendez, akkor is hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mivel „részleges pernyertesség esetében a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának figyelembevételével határoz.” Két pernyertes pont kiesik, az árfolyamrés és a kamatláb emelés. Elképzelhető, hogy ezek figyelembevételével 80%-20% arányban megnyerik a perüket, míg ezen két pont nélkül 20%-80% arányban elveszítik. A Törvény ebből a szempontból is hátrányos, mert nagyobb költséggel jár a pereskedés a becsapott és megtévesztett adósnak mint a Törvény rendelkezése nélkül.

 

 

A Törvény rendelkezik arról is, hogy „a peres eljárás illetékét az állam viseli”. Miért vállalja át a pénzintézetektől az állam az illeték megfizetését? Miért ad a Törvény jelentős kedvezményt a pénzintézeteknek? Kik fogalmaztak meg és írattak alá fogyasztók százezreivel törvénytelen és tisztességtelen szerződéseket? A pénzintézetek! Kik éltek vissza erőfölényükkel? A pénzintézetek! Ez a döntés teljes mértékben igazságtalan!

 

 

A Törvény jelen pontja nem a mi (fogyasztók) érdekeit védi, hanem az erőfölénnyel visszaélő bankoknak kedvez.

 

 

Első körben az AB kiegészítést kért, nem talált kellő számú alkotmányjogi érvet a panaszban (ez a fenti csak egy nagyon rövid idézet).

 

A kiegészítést már ügyvéd írta.

A teljes beadvány és a kiegészítés itt olvasható:

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/6775C39D11A53D8BC1257DE8005DAD69?OpenDocument

 

 

Ezt a panaszt és még másik hatot már összevonta az AB – így hamarosan várható az érdemi tárgyalások indulása.

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/demeter-tamas--szabo-jozsef-es----.-alkotmanyjogi-panasz.html

 

 

torveny-bunteti---kep.png