Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


a Szegedi Járásbíróság az AB-hez fordult - elszámolás és MNB

2016.10.01

iii-1605-0-2016---kep.png

 

"Az indítványozó álláspontja szerint az MNB elnöke a 2014. XL. törvény (DH2 tv.) 46. § a) és b) pontjában arra kapott felhatalmazást, hogy az elszámolás módszertanának részletszabályait és képleteit, illetve a fogyasztói követelésből levonható kedvezmények elszámolásának szabályait, módját és képleteit határozza meg. 

 


Az indítványozó álláspontja szerint az MNB rendelet támadott rendelkezése túlterjeszkedik a felhatalmazó jogszabályon (DH2 tv.), amikor azt rögzíti, hogy az átszámított fogyasztói kölcsönszerződést is késedelmesnek kell tekinteni a túlfizetéstől függetlenül, mert ezzel elzárja a DH2 tv. szerint kimutatott túlfizetésnek abban az időpontban történő figyelembe vételét, amikor a fogyasztó ténylegesen kifizette a tisztességtelenül felszámított összeget.

 


Az indítványozó álláspontja szerint az MNB rendelet támadott rendelkezése - figyelemmel az adósnak a felmondás időpontjában ténylegesen fennálló tartozásának, valamint az átszámított fogyasztói kölcsön késedelmességének kérdésére - ellentétes a Ptk. vonatkozó rendelkezéseivel, mivel a támadott jogszabályi rendelkezés az elszámolástól függetlenül a késedelem jogkövetkezményeit fűzi az adott időszakhoz, továbbá az elszámolás tekintetében továbbra is figyelembe veszi az árfolyamrésre és az egyoldalú kamatemelésre vonatkozó semmis rendelkezéseket.

 


Az indítványozó álláspontja szerint az MNB rendelet támadott rendelkezése a fentiek okán az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, T) cikk (3) bekezdésébe és 41. cikk (5) bekezdésébe ütközik." - tájékoztató az AB honlapján.
.

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/0A142DEA2554EAF4C12580360078B259?OpenDocument

 

 

Ügyszám:

III/01605/2016
.

Első irat érkezett:

09/21/2016
.

Az ügy tárgya:

az 54/2014. (X.10.) MNB rendelet 6. § (2) bekezdése elleni bírói indítvány (átszámított fogyasztói kölcsönszerződés elszámolási szabályai - MNB)
.

Eljárás típusa:

Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)

.

Indítványozók típusa:

bíró

 

 

Az MNB elnöke a DH2 tv. 46. § a) és b) pontjában arra kapott felhatalmazást, hogy az elszámolás módszertanának részletszabályait és képleteit, illetve a fogyasztói követelésből levonható kedvezmények elszámolásának szabályait módját és képleteit határozza meg. Az MNB rendelet 6. § (2) bekezdése túlterjeszkedik a felhatalmazó jogszabályon, amikor azt rögzíti, hogy az átszámított fogyasztói kölcsönszerződést is késedelmesek kell tekinteni a túlfizetéstől függetlenül, mert ezzel elzárja annak lehetőségét hogy a DH2 tv. szerint kimutatott túlfizetést abban az időpontban vegyük figyelembe amikor a fogyasztó ténylegesen kifizette a tisztességtelenül felszámított összeget. Ilyen szabályozásra való felhatalmazást a DH2 tv. nem adott az MNB elnökének, ezért az MNB rendelet 6.§(2) bekezdése az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, a T) cikk (3) bekezdésébe és a 41. cikk (5) bekezdésébe ütközik.

 

 

 Az MNB rendelet 6. § (2) bekezdése a Ptk. 525.§ (1) bekezdés e) pontjában rögzítettekkel is ellentétes eredményre vezet, mivel az elszámolásból adódóan ténylegesen az adósnak a felmondás időpontjában kis mértékben állt fenn tartozása, ugyanakkor az MNB rendelet az elszámolástól függetlenül az elszámolás nélkül bekövetkezett késedelem jogkövetkezményét fűzi az adott időszakhoz.  Amennyiben egy szerződéses rendelkezés semmis, az a megkötés időpontjától érvénytelen, ezzel összhangban rendelkezik a DH1. tv. 3.§ (2) bekezdése, amikor kimondja, hogy a semmis kikötés helyébe mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés (ide értve a törlesztőrészlet és a devizában megállapított bármilyen költség, díj, vagy jutalék fizetését) tekintetében a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezés lép. Az MNB rendelet 6.§ (2) bekezdése ezzel ellentétes eredményre vezet, amikor rögzíti, hogy az átszámított fogyasztói kölcsönt késedelmesnek kell tekinteni, függetlenül az esetleges túlfizetésektől, mivel az elszámolás tekintetében továbbra is figyelembe veszi az árfolyamrésre és az egyoldalú kamatemelésre vonatkozó semmis rendelkezéseket, ezért az MNB rendelet 6.§ (2) bekezdése az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, a T) cikk (3) bekezdésébe és a 41. cikk (5) bekezdésébe ütközik.  - részlet az AB panaszból

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/0a142dea2554eaf4c12580360078b259/$FILE/III_1605_0_2016_inditvany.002.pdf/III_1605_0_2016_inditvany.pdf