Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.09.10

A lengyel ügyek lényege

lengyel-ugyek---kep-01.png

A lengyeleknél is, kölcsön esetén a bank által rendelkezésre bocsátott összeget kell visszafizetni. A kölcsönszerződés tartalma is hasonlóan van szabályozva, mint nálunk.

 

 A bankjog

21   21   Az 1997. augusztus 29‑i ustawa prawo bankowe (banktörvény) (Dz. U. 1997, 140. szám, 939. tétel) alapügyekre alkalmazandó változata 69. cikkének 1. bekezdése a következőképpen szól:

„A kölcsönszerződés alapján a bank kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott időtartamra az adós rendelkezésére bocsátja a pénzeszközök megállapított célhoz kötött összegét, az adós pedig vállalja, hogy ezt az összeget a szerződésben meghatározott feltételek szerint használja fel, a felhasznált kölcsön kamatokkal növelt összegét megszabott határidőkön belül visszafizeti, és a nyújtott kölcsön után jutalékot fizet.”

22   22   A banktörvény alapügyekre alkalmazandó változata 69. cikkének 2. bekezdése előírja:

„A kölcsönszerződést írásban kell megkötni, és különösen a következőket kell tartalmaznia: 1) szerződő felek neve, 2) a kölcsön összege és pénzneme, 3) a kölcsön célja, 4) a kölcsön visszafizetésének módja és határidői, 5) a kölcsön kamatának mértéke és a kamat módosításának feltételei, 6) a kölcsön törlesztése biztosításának módjai, 7) a banknak a kölcsön felhasználásának és törlesztésének ellenőrzésével kapcsolatos jogosultságai, 8) a pénznek az adós rendelkezésére bocsátásának határidői és módjai, 9) a jutalék összege, amennyiben a szerződés arról rendelkezik, 10) a szerződés módosításának és megszüntetésének feltételei.”

 

Első olvasatra úgy tűnik a bank valóban végez pénzváltást:

 

24  24    Egyúttal E. K. és S. K. elfogadta a hitel folyósítását és törlesztését szabályozó „Hitelfeltételek”‑et, amely a fizetési módokra, különösen a svájci frankra történő átváltásra vonatkozó feltételeket tartalmaz.

25 25     E feltételek szerint először is a hitelösszeget lengyel złotyban (PLN) kell folyósítani és a hitelösszeg átváltásához a bank a D. B. P. „Árfolyamtáblázatában” közzétett, a hitelösszeg folyósításának, illetve a törlesztőrészlet fizetésének napján érvényes svájcifrank‑vételi árfolyamot alkalmazza. Másodszor, a hitel svájci frankban vagy a bank beleegyezésével más pénznemben is folyósítható. Harmadszor, amennyiben a hitelfelvevő már nem felel meg a hitelnyújtás vagy a hitelképesség feltételeinek, a bank elállhat a szerződéstől, illetve csökkentheti a nyújtott hitel összegét, ha teljes egészében még nem folyósította. Negyedszer, a hitel visszafizetése úgy történik, hogy a hitelfelvevő bankszámláját a bank javára az aktuális havi törlesztőrészlet, továbbá a fennálló hátralék és a bank egyéb követelései svájci frankban kifejezett összegének megfelelően lengyel złotyban terhelik meg, az átváltáshoz az „Árfolyamtáblázatban” közzétett, a bank által az egyes hiteltörlesztések esedékessége előtt két munkanappal alkalmazott svájcifrank‑eladási árfolyam használatával.

35  35    … A havi törlesztőrészleteket lengyel złotyban kellett fizetni, a bank „Árfolyamtáblázatában” közzétett eladási árfolyamon történő átváltással. A teljes hitel határidő előtti visszafizetése, illetve a havi törlesztőrészlet, vagy a havi törlesztőrészletet meghaladó összeg határidő előtti fizetése a törlesztett összegnek a bank „Árfolyamtáblázatában” közzétett, a törlesztés napján és időpontjában érvényes svájcifrank‑eladási árfolyamon való átváltásával történt.

 

Azonban a pénzváltásnak ellentmond a később megjelenő „indexálás”:

 

41     A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a lengyel ítélkezési gyakorlatban két ellentétes álláspont létezik. Az első álláspont szerint a külföldi pénznemben indexált hitelszerződést…

45      B. S. és Ł. S. fogyasztók 2006. augusztus 4‑én az M. bankkal lakásvásárlás céljából természetes személyek által igényelhető, 600 000 PLN (hozzávetőleg 130 445 EUR) összegű, svájci frankban indexált jelzáloghitel‑szerződést kötöttek (a továbbiakban: a C‑82/21. sz. ügyben kötött szerződés)….

 

Nem tudunk arról, hogy teljes semmisség esetén hazánkban ilyen tájékoztatást kapna az adós és választási lehetősége lenne:

 

28  28    A kérdést előterjesztő bíróság az előtte folyó eljárás során tájékoztatta E. K.‑t és S. K.‑t a C‑80/21. sz. ügyben kötött szerződés esetleges semmissé nyilvánításának következményeiről. Kijelentették, hogy megértették és elfogadták az említett szerződés semmisségének jogi és pénzügyi következményeit és hozzájárultak, hogy a nemzeti bíróság semmissé nyilvánítsa azt.

42  42    Az előterjesztő bíróság a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatának fényében úgy véli, hogy amennyiben a nemzeti bíróság megítélése szerint egy feltétel tisztességtelen, meg kell állapítania, hogy az a fogyasztóra nézve kezdettől fogva és egészében véve nem kötelező. Ezt követően meg kell vizsgálnia, hogy a szerződés teljesíthető‑e a jogellenes feltétel nélkül. Ha teljesíthető, e bíróságnak annak megállapítására kellene szorítkoznia, hogy a szerződés a tisztességtelen feltételek nélkül is fennmarad, és a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezése alkalmazásának kérdése fel sem merül. Ezzel szemben, ha az említett bíróság úgy ítéli meg, hogy a szerződés nem létezhet a jogellenes feltétel nélkül, és következésképpen semmissé kell nyilvánítani, szükséges megvizsgálnia, hogy ez a semmisség a fogyasztó hátrányára történik‑e. Ha nem ez a helyzet, illetve ha a fogyasztó hozzájárul a szerződés semmissé nyilvánításához, a nemzeti bíróság köteles a szerződést teljes egészében semmissé nyilvánítani és azt nem pótolhatja ki a nemzeti jog diszpozitív rendelkezésével.

 

 

Most jön az a rész, amit mi „tisztességtelen árfolyamrésként” ismerünk.

 

29      A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy a lengyel ítélkezési gyakorlat szinte kivétel nélkül jogellenesnek tekinti az átváltási feltételeket, különösen azokat….

 

Nálunk a Kúria alapján törvény is tisztességtelennek tartotta az árfolyamrést. Lengyelországban egyesével kell ezért perelni az adósoknak.

 

Ami nálunk évek óta el sem hangzik a bíróságok részéről, az a „visszatartó erő”.

 

31  31    …. egyrészt az ilyen ítélkezési gyakorlat csökkenti a tisztességtelen feltétel semmissé nyilvánításából eredő visszatartó hatást, mivel biztosítja az ilyen feltételt alkalmazó vállalkozást arról, hogy a nemzeti bíróság a legrosszabb esetben is olyan módosítást eszközöl, amely lehetővé teszi a szerződés további teljesítését anélkül, hogy a vállalkozásnak bármilyen más negatív következményt kellene elszenvednie….

 

Hasonlóan, mint évekkel ezelőtt hazánkban is, a lengyeleknél is eltérő bírói gyakorlat alakult ki.

 

41  41    A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a lengyel ítélkezési gyakorlatban két ellentétes álláspont létezik. Az első álláspont szerint a külföldi pénznemben indexált hitelszerződést az átváltási feltételek elhagyásával lengyel złotyban nyilvántartott hitelszerződésként kell kezelni. A második álláspont szerint az ilyen feltételek elhagyása teljes egészében érvénytelenné teszi a szerződést. Emlékeztet azonban arra, hogy amikor a polgári törvénykönyv 358. cikkének új változata már hatályban volt, harmadik opció kidolgozására került sor, amely szerint az átváltási feltételek tisztességtelen jellegének megállapítása nem jelenti szükségképpen azt, hogy a szóban forgó indexálási mechanizmus egésze vitatható lenne oly módon, hogy a jogellenesnek talált feltételeket semmissé nyilvánítják, amennyiben azok tartalma jogellenes. Így az átváltási feltételek tisztességtelen jellegének elismerése akár a szerződés egészének semmissé nyilvánítását, akár a feltételei egy részének semmissé nyilvánítását vonhatja maga után, amennyiben a tisztességtelen feltételek nélkül a szerződés a szerződő felek által elérni kívánt eredeti formában fenntartható.

 

Nem része az ügy tárgyának, azonban számunkra fontos, hogy a lengyeleknél kizárólag referencia kamatozású kölcsönön voltak.

 

46   46   B. S. és Ł. S. 2008. december 8‑án a C‑82/21. sz. ügyben kötött szerződést kiegészítő megállapodást írt alá, amely szerint a hitelkamatláb a hitel teljes futamideje alatt állandó, 0,57 százalékpontos kamatfelárral növelt, ún. LIBOR 3M alapkamat.

 

 

Így a lengyeleknél fel sem merült, az egyoldalú kamatemelés tisztességtelensége. Hazánkban viszont akkor is fixálta a törvény a kamatot, amikor a szerződés szerint csökkennie kellett volna. (Ezzel a bank járt jól nálunk.)

A kamatfelár nagysága is figyelemre méltó!

 

A Curia döntése és indoklása legérthetőbben sajtóközleményben van megfogalmazva. Itt megismerhető:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/eub-sajtokozlemeny-es-level-a-parlamenti-bizottsagnak.html

 

 

Pár használható érvelés a Curiától.

 

59   59   A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében továbbá a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, amely a nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegének a megállapítása esetén az említett szerződést e feltétel tartalmának a módosítása útján kiegészítse (2019. március 26‑i Abanca Corporación Bancaria és Bankia ítélet, C‑70/17 és C‑179/17, EU:C:2019:250, 53. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

60   60   Végül, ha a nemzeti bíróság jogosult lenne arra, hogy az ilyen szerződésben foglalt tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, e lehetőség sérthetné a 93/13 irányelv 7. cikke által elérni kívánt hosszú távú célt. E lehetőség ugyanis hozzájárulna annak a visszatartó erőnek a megszüntetéséhez, amely az eladók vagy szolgáltatók tekintetében jelentkezik az ilyen tisztességtelen feltételeknek a fogyasztók vonatkozásában való puszta és egyszerű alkalmazhatatlansága következtében, mivel az eladók vagy szolgáltatók továbbra is alkalmazni próbálnák az említett feltételeket annak tudatában, hogy még ha azok érvénytelenségét meg is állapítanák, a szerződést a nemzeti bíróság a szükséges mértékben továbbra is kiegészíthetné oly módon, hogy az említett eladók vagy szolgáltatók érdekei biztosítottak legyenek (2019. március 26‑i Abanca Corporación Bancaria és Bankia ítélet, C‑70/17 és C‑179/17, EU:C:2019:250, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

 

Ugye, hogy mennyire egyértelmű???

 

67  67    Az a kivételes lehetőség, hogy a semmissé nyilvánított tisztességtelen feltételt a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesítheti, azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben e tisztességtelen feltétel elhagyása arra kötelezné a bíróságot, hogy a szerződés teljes érvénytelenségét megállapítsa, és ezáltal a fogyasztót különösen káros következmények érhetnék, ily módon pedig ez utóbbit büntetné (lásd ebben az értelemben: 2019. október 3‑i Dziubak ítélet, C‑260/18., EU:C:2019:819, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

71   71   Először is emlékeztetni kell arra, hogy a semmissé nyilvánított feltétel valamely diszpozitív nemzeti rendelkezéssel való helyettesítésének kivételes lehetősége – amint az a jelen ítélet 67. pontjából kitűnik – azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben e tisztességtelen feltétel elhagyása arra kötelezné a bíróságot, hogy a szerződést egészében érvénytelenítse, és ezáltal a fogyasztót különösen káros következményeknek tenné ki, ily módon pedig ez utóbbit büntetné.

 

Ami nálunk mindenkire számára törvény által kötelezés, annak csupán „kivételes lehetőségnek” kelle lennie!

 

Ugye, hogy mennyire egyértelmű???

 

 

68   68  Következésképpen, ha valamely szerződés a tisztességtelen feltételek elhagyása után hatályban maradhat, a nemzeti bíróság e feltételeket nem helyettesítheti diszpozitív nemzeti rendelkezéssel.

79  79    Ami a semmissé nyilvánított tisztességtelen feltétel bírói értelmezéssel való helyettesítését illeti, e lehetőséget ki kell zárni.

80   80    E tekintetben elegendő emlékeztetni arra, hogy a nemzeti bíróságok csak arra kötelesek, hogy a tisztességtelen feltétel alkalmazásától eltekintsenek annak érdekében, hogy az ne váltson ki kötelező joghatásokat a fogyasztóra nézve, de nem jogosultak arra, hogy a feltétel tartalmát módosítsák.

83   83   Ezen ítélkezési gyakorlatból következik, hogy a nemzeti bíróság nem jogosult a semmissé nyilvánított tisztességtelen feltétel tartalmának módosítására egy olyan szerződés hatályban tartása érdekében, amely az említett feltétel elhagyását követően nem maradhat fenn, amennyiben az érintett fogyasztót tájékoztatták a szerződés semmissé nyilvánításának következményeiről, és e semmisség következményeit elfogadta.

 

Újra az, ami hazánkban teljesen hiányzik:

 

73   73    Harmadszor, ami a fogyasztó 93/13 irányelvre hivatkozás kapcsán kinyilvánított akaratának tulajdonított jelentőséget illeti, a nemzeti bíróság azon kötelezettségével kapcsolatban, hogy az ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésével összhangban szükség esetén hivatalból mellőzze a tisztességtelen feltételeket, a Bíróság már pontosította, hogy a nemzeti bíróság nem köteles arra, hogy mellőzze a szóban forgó feltétel alkalmazását, amennyiben a fogyasztó, miután a nemzeti bíróság megfelelően tájékoztatta, szabad és világos hozzájárulását adja e feltételhez, illetve kifejezi azon szándékát, hogy nem kíván az ilyen kikötés tisztességtelen jellegére hivatkozni (lásd ebben az értelemben: 2019. október 3‑i Dziubak ítélet, C‑260/18, EU:C:2018:819, 53. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

74     74   …ezen értékelés szempontjából a fogyasztó e tekintetben kinyilvánított szándéka döntő jelentőséggel bír (2019. október 3‑i Dziubak ítélet, C‑260/18, EU:C:2018:819, 56. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

75   75    A jelen ügyben egyrészt a Bírósághoz benyújtott iratokból kitűnik, hogy úgy S. K.‑t és E. K.‑t a C‑80/21. sz. ügyben, mint B. S.‑t és W. S.‑t a C‑81/21. sz. ügyben tájékoztatták a hitelszerződések egészének semmissé nyilvánításához kapcsolódó következményekről, és ők e semmissé nyilvánításhoz hozzájárultak.

78  78    Mindenesetre, amint az a jelen ítélet 75. pontjából kitűnik, ebben az esetben az alapügyekben érintett fogyasztókat tájékoztatták az általuk kötött és elfogadott hitelszerződések teljes egészében történő semmissé nyilvánításából eredő következményekről. E körülmények között, figyelemmel a fogyasztók akaratának – a jelen ítélet 74. pontjában kiemelt – döntő jelentőségére, nem tűnik úgy, hogy teljesülne az a feltétel, hogy a szerződés egészének semmissé nyilvánítása az érintett fogyasztókra nézve különösen káros következményekkel járna, amely körülmény ahhoz szükséges, hogy a nemzeti bíróság jogosult legyen a semmissé nyilvánított tisztességtelen feltételt a belső jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesíteni. Ennek vizsgálata azonban a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

 

 

Ez az, amit hazánkban meg kell tanulni adósnak is és bíróságnak is! Meghatározó a fogyasztó érdeke!!!

 

 

82   82   Másrészt a Bíróság azt is megállapította, hogy ezen irányelvvel nem ellentétes az, ha valamely tagállam az uniós jog tiszteletben tartásával olyan nemzeti szabályozást ír elő, amely lehetővé teszi az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között kötött, egy vagy több tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződésnek egészében történő semmissé nyilvánítását, amennyiben ez a fogyasztó fokozottabb védelmét biztosítja (2012. március 15‑i Pereničová és Perenič ítélet, C‑453/10, EU:C:2012:144, 35. pont).

 

Ugye, hogy mennyire egyértelmű???

Nem a tisztességtelen bank érdekeit kell a bíróságnak védenie!

 

A fenti összesítést tekintsük vitairatnak, vagy munkaanyagnak.  Így az észrevételek alapján lesz kiegészítés, korrigálás…

 

A teljes döntés:

https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=265064&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=2194190