Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.05.03

A Kúria véleményei a vészhelyzeti bíráskodásról és az e-tárgyalásról

kuria-velemenyek---kep.png

 

A Kúria honlapján a tájékoztató:

 

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő eljárásjogi szabályok alkalmazásáról alkotott kollégiumi véleményeket a Kúria Polgári Kollégiuma

Három kollégiumi véleményt tett közzé a Kúria Polgári Kollégiuma a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő eljárásjogi szabályok alkalmazását illetően 2020. április 30-án. Az iránymutatások az alábbi címeken jelentek meg:

   - 1/2020. (IV. 30.) PK vélemény a másodfokú eljárásra irányadó szabályoknak a veszélyhelyzet ideje alatt történő alkalmazásáról


   - 2/2020. (IV. 30.) PK vélemény a veszélyhelyzet ideje alatt az elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján megtartott tárgyalás feltételeiről


  - 3/2020. (IV. 30.) PK vélemény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható megelőző távoltartás elrendelésére irányuló polgári nemperes eljárásra irányadó szabályoknak a veszélyhelyzet ideje alatt történő alkalmazásáról

A kollégiumi vélemények megalkotásának előzménye, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke elrendelte Veszélyhelyzeti Polgári, Gazdasági és Munkaügyi; Büntető és Közigazgatási Kabinetek felállítását.

A kabinetek fő feladata a kormány vonatkozó rendeletének – a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Korm. rendelet (Veir.) – alkalmazása tekintetében az egyes ügyszakokat érintő igazgatási intézkedéseket megalapozó javaslatok és vélemények elkészítése volt.

Az ezekhez fűződő szakmai kérdésekben pedig a Kúria jogosult állást foglalni és ezért a Veszélyhelyzeti Polgári, Gazdasági és Munkaügyi Kabinet a szakmai, perrendi kérdéseket a Kúria Polgári Kollégiuma elé terjesztette.

 

Az 1/2020-as számú PK vélemény a többi között rögzíti, hogy A Veir. alkalmazásában a perorvoslati bíróságnak a veszélyhelyzet idejére főszabályként hivatalból mellőznie kell a tárgyalás kitűzését. Ez az értelmezés –kivételekkel – irányadó azokra az esetekre is, amelyekben a felek a Veir. hatálybalépése előtt kérték a tárgyalás tartását, a tárgyalás kitűzésére azonban még nem került sor.

 

Részletek:

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir.) – a bíróságok biztonságos működésének biztosítása érdekében, a közvetlen személyes kapcsolatok csökkentésének célkitűzését szem előtt tartva – speciális szabályokat tartalmaz mind a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.), mind a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálya alá tartozó ügyekre.

A Veir. alkalmazásában a perorvoslati bíróságnak a veszélyhelyzet idejére főszabályként hivatalból mellőznie kell a tárgyalás kitűzését.

A Pp. hatálya alá tartozó ügyekben is dönthet úgy a másodfokú bíróság – a Pp. 376. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt esetben –, hogy tárgyalást tart az ügyben, illetve ez okból a tárgyaláson kívüli elbírálás során is áttérhet a tárgyalás tartására.

Az elsőfokú ítélet perorvoslati részének tartalmaznia kell azt a tájékoztatást, hogy a felek a veszélyhelyzet ideje alatt tárgyalás tartását nem kérhetik.

 

A teljes Pk vélemény:

https://kuria-birosag.hu/hu/kollvel/12020-iv-30-pk-velemeny-masodfoku-eljarasra-iranyado-szabalyoknak-veszelyhelyzet-ideje-alatt

 

 

 

A 2/2020-as számú PK vélemény kimondja, hogy A Veir. alkalmazásában a civilisztikai ügyekben a más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján csak akkor tartható tárgyalás (e-tárgyalás), ha az ehhez szükséges technikai feltétel a bíróság tagjain kívül minden – a tárgyalásra idézendő – személynek rendelkezésére áll.

 

Részletek:

A Veir. alkalmazásában a civilisztikai ügyekben a más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján csak akkor tartható tárgyalás (a továbbiakban: e-tárgyalás), ha az ehhez szükséges technikai feltétel a bíróság tagjain kívül minden – a tárgyalásra idézendő – személynek rendelkezésére áll. A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia ezeket a feltételeket, és ha minden érintettnek rendelkezésére áll, az e-tárgyalás kitűzhető. A felek, közreműködők és más személyek részvételének az e-tárgyaláson az a feltétele, hogy a bíróság felhívására előzetesen bejelentsék az e-mail címüket, és az, hogy rendelkezzenek internet-kapcsolattal és olyan eszközzel, amely alkalmas a kép és hang egyidejű továbbítására.

A bíróságok egységesen a Skype for Businesst tudják alkalmazni azon eljárási cselekmények esetében, ahol a személyes közreműködés ilyen módon kiváltható. A Skype for Business ugyanis alkalmas a személyazonosítás biztosítására, ha a technikai feltételek a bíróságon adottak.

Az eszköz, illetve a program fajtája között a felek nem válogathatnak, azt a bíróságnak kell előre meghatároznia.

Az e-kapcsolattartásra kötelezetteket (jogi képviselők, gazdálkodó szervezetek) akkor is fel kell hívni, hogy nyilatkozzanak arról: a technikai feltételek rendelkezésükre állnak-e, ha a bíróság ismeri az e-mail címüket, mert abból a feltételek megléte még nem következik automatikusan.

Annak nincs akadálya, hogy a jogi képviselő nyilatkozzon a fél, illetve a tanúként bejelentett személy vonatkozásában is ezekről a feltételekről, amennyiben ismeri ezeket.

Ha a fél és a jogi képviselője vállalja, hogy egy helyiségben tartózkodik és ugyanazt az eszközt használja, ez önmagában nem akadályozza az e-tárgyalás megtartását.

A tárgyalásra idézett személyeket célszerű tájékoztatni, hogy a megjelölt kép és hang továbbítására alkalmas eszköz kizárólag csak a tárgyalás idejére vehető igénybe a bírósággal történő kommunikáció céljából, a tárgyalásról tilos kép- és hangfelvétel készítése.

Az e-tárgyalásra is megfelelően alkalmazható a Pp. 624. § (2) bekezdése, amely szerint az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a nyilvánosságot a tárgyalás „kitűzött helyszínén” kell biztosítani, ami a bíró jelenléti helyét jelenti. Zárt tárgyalás tartásának akkor állnak fenn a feltételei, ha a bíróság felhívására az eljárás résztvevői (felek, tanú) úgy nyilatkoznak, hogy náluk is fennállnak a nyilvánosság kizárásának a feltételei.

Az e-tárgyaláson is lehetséges a felek és a tanú (tanúk) szembesítése.

A bíró az e-tárgyaláson – ha ennek fennállnak a feltételei – a tárgyalást berekeszti, az ítélet kihirdetésére viszont a tárgyaláson már nem kerül sor, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

 

A teljes Pk vélemény:

https://kuria-birosag.hu/hu/kollvel/22020-iv-30-pk-velemeny-veszelyhelyzet-ideje-alatt-az-elektronikus-kep-es-hang-tovabbitasara

 

 

Mindhárom kollégiumi vélemény teljes terjedelmében a Kúria honlapján olvasható: https://kuria-birosag.hu/hu/kollvel.

A jogszabályok értelmében a Kúria kollégiumai az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kísérik a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánítanak a vitás jogalkalmazási kérdésekben. A kollégiumi véleménynek a felekre és a terheltre kiterjedő hatálya nincs, és az abban foglaltak a bíróságokra nézve sem bírnak kötelező erővel.

 

https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/veszelyhelyzet-ideje-alatt-ervenyesulo-eljarasjogi-szabalyok-alkalmazasarol-alkotott

 

 

ÉRINTETT VAGYOK, mivel több devizahiteles perem is van, pl:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/targyalotermi-beszamolo-----2020.01.28---2.-targyalas.html

 

 

 

Folyamatos az ügyek elbírálása a közigazgatási ítélkezésben – interjú a Kúria veszélyhelyzet idejére vonatkozó kollégiumi véleményéről

 

A Kúria Közigazgatási Kollégiuma kollégiumi véleményt fogadott el a veszélyhelyzeti eljárási szabályok egységes értelmezéséről a közigazgatási perekben. Az iránymutatás lényegét és indokolását ismertette a Kúria Közigazgatási Kollégiumának szóvivője az InfoRádióban 2020. április 30-án. Dr. Stefancsik Márta a Paragrafus című jogi magazinműsorban kiemelte, az idén március 15. és április 15. között lejáró eljárási határidők április 30-ig meghosszabbodnak, az eljárás félbeszakadása esetén a határidő számítására ugyanakkor eltérő szabályok vonatkoznak. Rámutatott, a keresetindítási határidő a veszélyhelyzet miatt nem hosszabbodik meg. A szóvivő hangsúlyozta, azért volt fontos a kollégiumi vélemény megalkotása, hogy a közigazgatási ítélkezés folyamatos, szakszerű legyen és az elvárásoknak megfelelően egységesen folyhasson. A közigazgatási bíróságok is folyamatosan látják el tevékenységüket, bírálják el az előttük folyó ügyeket – tette hozzá a Kúria bírája.

Az interjú meghallgatható az InfoRádió honlapján, az adás első részében: https://infostart.hu/magazin/paragrafus/adasok/2020/04/30/a-paragrafus-magazin-2020-aprilis-30-i-adas.

 

https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/folyamatos-az-ugyek-elbiralasa-kozigazgatasi-itelkezesben-interju-kuria-veszelyhelyzet-idejere

 

ÉRINTETT VAGYOK, mivel devizahiteles ügyben bepereltem a Gazdasági Versenyhivatalt és a per másodfokon a Kúrián van

 

A legújabb fejlemény ebben a perben:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/gvh-elleni-devizahiteles-per-a-kurian---2.-resz.html