Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


a Kúria ismét a tisztességtelen bankok mellé állt

2016.06.06

1-2016---kep-00.png

 

A Kúria még nem tette fel a honlapjára a teljes jogegységi határozatot. Ez itt csupán a rendelkező része:

 

1-2016---kep-01.png1-2016---kep-02.png

1-2016---kep-03.png

http://kuria-birosag.hu/sites/default/files/sajto/1_2016_pje_hat_rend_resz_0_0.pdf

 

A Kúria üzeni: felejtsük el az alábbi törvényi pontokat:

 

 

213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát,

b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,

e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint

g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.

(2) A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis.

(3) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

 

1996. évi CXII. Hitelintézeti törvény   - TÖRVÉNY !

 

 

A Kúria kiherélte a törvényt!

 

A Kúria határozata szerint tök mindegy, hogy a "folyósítási terv, a törlesztési értesítő" mit tartalmaz!

 

 

Megjegyzem: ismét lehet újra számolni az összes szerződést, mert változott a kölcsön összege és változott a törlesztő részlet (az elszámoláshoz képest)…

 

A Kúria sajtóközleményéből:

 

A most meghozott újabb jogegységi határozatában a Kúria a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződésekre konkretizáltan abban a kérdésben foglalt állást, hogy a szerződés mikor felel meg a kölcsönszerződés tárgyára és a törlesztőrészletek meghatározására vonatkozó törvényi előírásoknak.

A jogegységi indítványra tett észrevételében a legfőbb ügyész úgy foglalt állást, hogy a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén nem szükséges, hogy a szerződés a folyósított összeg és a törlesztések összegét tételesen tartalmazza, hanem az is elégséges, ha azok kiszámítható módon vannak meghatározva.

A három pontból álló jogegységi határozat – amelynek rendelkező része itt olvasható – úgy foglal állást, hogy a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződés akkor is megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdés a) és e) pontjai által előírt követelményeknek, ha az írásbeli szerződés – ideértve az annak a szerződéskötéskor részévé vált általános szerződési feltételeket is – tartalmazza a kölcsönösszeg devizában kifejezett ellenértéke kiszámításának, valamint a törlesztőrészletek száma, összege és időpontja kiszámításának a módját. Az ezen kiszámítási mód alapján a pénzügyi intézmény által kalkulált összegeket tartalmazó, a szerződéskötést követően közölt egyoldalú jognyilatkozat (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés) a pénzügyi intézmény fogyasztónak nyújtott tájékoztatásának minősül, amely nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét.

http://lb.hu/hu/sajto/sajtokozlemeny-jogegysegi-hatarozatrol

 

Kíváncsiak vagyunk a teljes határozatra, az indoklásra és Polt Péter szakmai véleményére - valamint Wellmann György tettének kúriai megítélésére.